150330. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1, 4-benzodiazepin-származékok előállítására

150.330 3 Feniknagnéziumbromid oldathoz, melyet 9,5 g magnéziumból, 58,5 g bróimbenzoíiból és 500 ml vízmentes éterből állítotturak elő, kavarás köziben 39 g 2-kIór-5-trifluormetil-l benzonitril 200 ml ben­zolban való oldatát adjuk. 400 ml oldószert le­desztillálunk és a reakcióelegyet 16 órán át vissza­íolyatás közben forraljuk. A Grignard-ko>mplexet 40 ig ammóniiumkloriddal és 200 g jéggel elbont­juk. A keveréket ezután benzollal extraháljuk. A benzolos oldatból 40 ml tömény sósav hozzáadá­sára a 2-klór-5-trifluormeti!l-ibenzo!fienon-imin-hid­roklorid csapódik ki». A terméket leszűrjük, ben­zollal kimossuk és vákuumban megszárítjuk, olva­dáspont 248—251°. 60 g 2-klór-5-trifliuormetil-benzofenon^i,min-hid­rokloridot éjjelen át 300 ml toluollal és 300 ml 25%-os kénsavval kavarás közben, visszafolyatás mellett forralunk. A toluolos réteget elkülönítjük, vízzel kimossuk, megszárítjuk, vákuumlban besű­rítjük és a maradékot hexánban kristályosítjuk, amikor tiszta 2-klór-5-4rifluormetil-beínzO[fenonhoz jutunk, amelynek olvadáspontja 39—40°. 50 g 2-klór-5-trifluormetíl-benzofenont és 500 ml tömény vizes ammóniát zárt edényben 10 órán át 140°-on 10 g rézklorid katalizátor jelenlétében reakcióba hozunk. A reakcióterméket éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot vákuumban besűrítjük, a maradékot hexánban feloldjuk és kroimatografálással tisztítjuk, amihez tízszeres mennyiségű semleges alumíniumoxidot (Brock­mann aktivitás; II) használunk. Hexán-éter elegy­gyel (1 : 1) eluálunk, majd az oldószert elpárolog­tatva a 2jamino-5-j trifluoirmetil-benzofenonhoz ju­tunk, amely hexánban átkristályosítva sárga kris­tályokat ad, olvadáspont 81—82°. 13,3 g 2-amino-5-trifluoirmetil-benziofenont 60 ml etanollal 6 g hidroxilaiminhidrokloriddal 24 órán át visszafolyatáH melett főzünk. A reakció­• elegyet ezután 12 g nátriumiacetát 100 ml vízben való oldatával kb. 6 pH-ra állítjuk be. Az elegyet ezután éterrel extraháljuk, amikor is olajhoz ju­tunk, amely éter és hexán elegyélből végzett ismé­telt átkristályosítiás után a 2^amino-5-triifLuormetil­-benzofenon-oximhoz vezet, olvadáspont 175—177°. 2,8 g 2-amino-5-trifluormetil-'benzofenon^oximot 15 ml eceitsacvban feloldunk és 1,5 ml klóra cetil­klorid hozzáadása után 1 órán át 20°-on, majd 2 órán át 70°-on tartunk. Az elegyet éterrel fel­hígítjuk és vízzel kimossuk. Az éteres oldatot vákuumban betöményítjük, amikor szilárd ma­radékhoz jutunk, amely metiMnMorid-éterbal át­kristályosítva tiszta' sárga színű 2-klórmetil-4--fenil-6-;trifluo!rmetil-kinazolin-3-oxidoit ad, olva­dáspont 149—150°. 538 mg 2-klórnietil-4-fen:il>-6-trifluorm.etil-kina­zolinr-3-oxidot 20 ml etanolban feloldunk, 5 ml 3 n nátriumhidroxidot adunk hozzá és az oldatot 4 órán át 25°-on tartjuk. Ezután 6 ml 3 n sósav­val megsavanyítjuk és a reakcióterméket éterrel extraháljuk. Az éteres oldatot vákuumlban besűrít­jük és a maradékot benzolban kristályosítjuk. Ily módon tiszte. 7-trifluo!rmjetil-5-fenilr-3H-l,4-jben­zodiazepin-2(lH)-on-4-oxidhoz jutunk, amelynek olvadáspontja 211—21:2°. Szabadalmi igénypont: Eljárás 1,4-foenzodiazepin-származékok előállítá­sára, azzaQ; jellemezve, hogy az R- yí\ NH__C0 B ^>**L általános képletű benzc idiazepin-származéi ahol \ B a C = R2 •• N C = N \/ O, R2 \ / vagy CH —N R2 H csoportot jelenti, Rj hidrogén- vagy kis1 szénatom­számú alkilgyököt, R2 fenilgyököt. az R3 szub­sztituensek egyike trifluorrnetugyököt, másika pedig hidrogéngyököt jelent — kis szénatomszámú alkilező szerrel kezeljük. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 631042. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom