150324. lajstromszámú szabadalom • Maradandóan, légmentesen lezárt alkalikus akkumulátor
••JL961. március 20. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 ^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.324 SZÁM Nemzetközi osztály: H 01 m GU—192 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 b 15—20 Maradandóan, légmentesen lezárt alkalikus akkumulátor VEB Grubenlampenwerke cég, Zwickau/Sachsen (NDK) Feltalálók: Ackermann Roland oki. vegyész, Brackmann Ernst oki. vegyész, mindketten Zwickau (Sachs.), NDK lakosok A bejelentés napja: 1961. október 18. NDK-beli elsőbbsége: 1960. október 20. A találmány maradandóan, légmentesen lezárt alkalikus akkumulátorra vonatkozik. A találmány tárgyát a maradandóan, légmentesen lezárt alkalikus akkumulátor elektródjának teljesítménynövelése képezi. Abból kiindulva, hogy az elektrokémiailag aktív masszák töltése és kisütése nem történik mindenütt egyenletesen, hanem több-kevesebb rétegben megy végbe, mimellett a rétegek időnként az elektromos vezető fegyverzetén növekednek, az alkalikus akkumulátorok elektródáiban levő elektrokémiailag aktív masszák jobb kihasználása céljából már korábban különböző eljárásokat alkalmaztak. Azt javasolták például, hogy az aktív masszát nikkelporból előállított színtér fegyverzetbe vigyék be, vagy az elektródot két vagy több rész elektródra osszák fel, mely részek között, az önmagából kialakított térközben, lemezből nyújtott rács van elhelyezve. Míg egyrészt az elektród töltési tulajdonságának megjavítása azáltal, hogy a szinterfegyverzetbe nikkelporból képzett aktív masszát vittek be, igen drága és nehézkes eljárási fokozatokhoz volt kötve, addig másrészt az elektród felosztása több részelektródra a maradandóan, gáztömören lezárt alkalikus akkumulátornál az ielektródokban és a választó abszorbeált elektrolitjében mind ez ideig csak igen korlátolt mértékben volt lehetséges. Mégpedig az elektród felosztása két oly egyes elektródra, melyek közt húzott anyagból készített közbenső réteg vagy betét van, csak azon elektródoknál volt lehetséges, melyeknél az elektród két oldala ellenkező polaritással volt körülvéve. Ez azzal magyar ázható, hogy egy nedves akkumulátornál minden egyes elektród az elektrolitén keresztül a töltő-, illetőleg kisütő áramkörbe van beiktatva. Ezzel szemben az abszorbeált elektrolittal rendelkező maradandóan, gáztömören lezárt akkumulátornál csak az a részelektróda van a töltő-, illetőleg kisütő áramkörbe beiktatva, amely részelektród a töltő-, illetőleg kisütő-folyamot alatt a felszabaduló, vagy a szükséges hidroxidionokat, az elektrolittel telített választón keresztül, a vele szemközt elhelyezett elektródon, ellenkező értelmű sarkításúra ki tudja cserélni. Ha egy maradandóan, gástöimören lezárt alkalikus akkumulátorban például egy gomb-cellában , összesen csak két elektród van jelen, úgy az-v elektródnak két elektródra való felosztása,, melynek húzott anyagból készült betétrétege van, azt eredményezi, hogy csak az elektrolittel telített választót határoló részelektróda belseje vesz részt az elektrokémiai folyamatban, míg az elektród külső része csak mint elektron vezető működik. Hasonló jelenség lép fel a külső elektródok felosztásánál, midőn az elektródsorok több azonos polaritású elektródból állnak. Ámde e módszer alkalmazása a maradandóan, gáztömören zárt akkumulátor külső állandó elektriódjának töltési tulajdonságát nem növeli, hanem ellenkezőleg rontja. A találmány szerint a kisütési tulajdonság megjavítása úgy érhető el, hogy az elektródot, különösen vastag elektródot több részre osztjuk fel, mimellett a fémes vezetőkkel összekötött egyes elektródok közé valamilyen elektrolittel telített,