150316. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fűtőspirálok előállítására

2 150.316 A találmány eljárás alaktestek, különösen rádiócsövek közvetett fűtésű katódjai fűtőspiráljának előállítására, amely azzal van jellemezve, hogy a spirált egy ferde tárcsára ejtve egy határolt elfordulással rendelkező tüskére hajlítjuk egy ugyancsak határolt elfordulással rendelkező, a ferde tárcsán elhelyezett, szegmens segítségével. A találmány szerinti eljárás végrehajtása során előnyösen oly tüskét alkalmazunk, mely a megfelelő spirálhossz biztosítására egyben ütköző is a spirálvég számára. A találmány szerinti eljárás egyik foganatosítási módjánál a haj Irtáskor egy előnyösen merev határolót alkalmazunk a fűtőtest U vagy V alakra való hozásánál az egyik szár 'helybentartására, mely merev határoló a határolt elfordulású tüskével együtt biztosítja a szár helyben maradását. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezést jellemzi egy rugó ellenében fogaskerékkel elfordítható tengelyen egy szegmenssel ellátott ferde elrendezésű tárcsa, egy másik tengelyen ugyancsak rugó ellenében, az előző tengely fogaskerekéhez kapcsolódó fogaskerékkel forgatható, ütközővel rendelkező, hajlító tüske és egy merev határoló, mely határoló a berendezés keretéhez van mereven rögzítve. A találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakjánál mind a szegmenssel ellátott tárcsák, mind a hajlító tüske tengelyének meghajtó fogaskerekén az agynál kivágás van, mely a tengelybe erősített csapba ütközik, ezáltal a tengelyeket a fogaskerekek csak bizonyos szögelfordulás megtétele után viszik magukkal. Találmányunkat részletesebben további ábráink kapcsán ismertetjük. 3. ábránk a találmányunk szerinti berendezés egy példaképpeni kiviteli alakjának vázlata, 3a a felülnézet, 3b a keresztmetszet, 3c a felülnézet AOB pontjain át történt lépcső metszet, 3d az egyik fogaskerék tengelyéinek kialakítását mutatja. A 4. ábra a hajlítás: egyes fázisait szemléltető ábrasorozat, 4a-tól 4g-ig. A találmányunk szerinti berendezést két párhuzamos, egymással fogaskerékpárral kapcsolódó tengely jellemzi, úgyhogy a fogaskereket a tengelyeken egy bizonyos szögelfordulásig szabadon futhatnak, de a tengelyeket egy-egy belőlük kiálló csap segítségével a kellő szögelfordulás után elfordíthatják, másrészt hogy az egyik tengely végére koaxiálisán egy tárcsa van erősítve, melynek sima homlokfelületére a másik tengely végére erősített, a hajlítandó spirál ütköztetésére alkalmas felülettel ellátott, célszerűen ék alakú tüske fekszik fel, továbbá a tárcsára olyan, annak homlokfelületéből kiálló alkatrész van erősítve, amely a tárcsa elfordulásakor a tüske ütközőpontjára helyezkedő egyenes spirált a tüskére hajlítja. A hajlítandó spirál behelyezése célszerűen saját súlyánál fogva való ejtés révén történik, tehát a tengelyek a vízszintessel bizonyos szöget zárnak be. A 3. ábránk a találmányunk szerinti berendezés egy példaképpeni kiviteli alakját ábrázolja, mely különösen alkalmas rádióesőspirálok V vagy U alakú formálására. A 21 keret 22 perselyében egy olyan 23 tengely fordulhat el, melynek 24 felső része tárcsa alakú. A 25 csavarok egy negyed tárcsafelületet kitevő 26 szegmenset erősítenek a tárcsára, tehát a tárcsával együtt a szegmens is elfordul, A 26 szegmens 27 felülete egy a 21 keretre erősített és a 24 tárcsára szorosan ráíekvő 28 határolóba ütközik, mert a 23 tengelyt egy ' 29 rugó a 30 nyíl irányába elfordítani igyekezik. A 23 tengelyen egy 31 fogaskerék bizonyos szögelfordulásig szabadon fut és ez egy másik 32 tengelyen ugyancsak egy bizonyos szögelfordulásáig szabadon futó 33 fogaskerékkel' kapcsolódik. Az utóbbi fogaskerék csak azáltal tudja a 32 tengelyt elfordítani, hogy 34 agyának kivágása beleütközik a 32 tengelybe erősített 35 csapba. Ezzel elérhető, hogy a 33 fogaskerék a 32 tengelyt csak egy bizonyos szögelfordulás után viszi magával. A 32 tengely 36 felső részére van erősítve az a 37 hajlító tüske, amelyre a későbbiekben leírt módon a spirált hajlítjuk. A 32 tengelyt is egy 38 rugó feszíti a 39 nyíl irányába. A hajlítandó 40 spirál egy 41 üvegcsövön keresztül a 42 nyíl irányába esik a hajlító szerszámba és megütközik a 37 hajlító tüske 43 felületén, A 24 tárcsa síkja a vízszintessel kb. 45°-os szöget zár be, a 40 spirált saját súlya viszi ütközésig. Ezáltal a szerszámban a relatív helyzete egyértelműen meg van határozva. A hajlítási művelet fázisait a 4. ábrasorozat szemlélteti. A 4a. ábrán a szerszám, még üres. A 40 spirál még a 41 üvegcsőben van. A 4b. ábrán a spirál már a 24 tárcsára esett és megütközött a 37 tüske 42 felületével. A 37 hajlító tüskét, noha a 38 rugó, mint azt a 3. ábrán láttuk a 39 nyíl irányába feszíti, a 33 fogaskerék agya tartja nyitva a 35 csapon keresztül. (Lásd a 3. ábrát is.) A hajlítás az által veszi kezdetét, hogy a 31 fogaskereket az óramutató járásával egyező irányba kezdjük elfordítani. Ekkor a 31 fogaskerék a 33 fogaskereket is elfordítja. A 34 agy elválik a 35 csaptól, tehát a 38 rugó beforgatja a 37 hajlító' tüskét, (lásd a c. ábrát), amely nekiszorítja a spirál felet a 28 támasznak. Mikor ez megtörtént, azután indul el a 24 tárcsa a 26 szegmenssel együtt. A 31 fogaskerék ugyancsak a 3d. ábrán vázolt módszerrel adja át mozgását a 23 tengelynek. Így válik ugyanis lehetővé, hogy a 26 szegmens csak a 37 hajlító tüske bezárása után indul el. A 4d. ábrán a 31 szegmens a nyíl irányában mozog és az látható, hogy a 40 spirált már félig meghajlította. A 4e. ábrán a 31 szegmens; már a másik holtponton van, amikor is a 40 spirált már teljesen ráhajlította a tüskére. A 4f. ábra azt a fázist mutatja, amikor a 26 szegmens visszatért kiinduló állásába. Ezutá.n a 37 tüske a rajtalevő meghajlított 40 spirállal együtt kinyílik. A 40 spirált a 43 üvegcsőből kifújt levegősugárral fújjuk le a 37 tüskéről. Ezután a hajlító szerszám újabb spirál befogadására kész. A találmány előnye elsősorban az, hogy a hajlítás művelete, miután egyszerű mozgásokra van visszavezetve, beleértve a spirálnak önsúlya ha-