150313. lajstromszámú szabadalom • Kábelipari gyorssodró gép levegőkenésű csapággyal
2 150.313 ben is. Ez azt jelenti- hogy a gép befűzésekor a forgórész kézzel könnyedén forgatható, tehát megkönnyíti ezt a műveletet, továbbá azt, hogy kisebb motorteljesítmény szükséges ugyanolyan fordulatszámon való üzemeltetéshez. Mivel továbbá a két csapágyrész között nincs fémes érintkezés, gyakorlatilag nincs kopás. Ez igen lényeges gazdaságossági szempontból, mert a hagyományos forgórész-ágyazásoknál, különösen a nagyobb fordulatoknál igen nagy volt az elhasználódás mértéke, aránylag kevés üzemóra után cserélni kellett a görgőket, csapágyakat, és időnként a sodrócső futóifelületét utánszabályozni kellett. Fontos még, hogy a csapágyrészek nem melegednek és a sízokásostól eltérő, egyszerűbb, olcsóbb csapágyainyagok alkalmazhatók. A csapágy élettartama is igen hosszú. Emellett a levegőkenésű áramlási csapágy igán csendes működésű. Feleslegessé válik az eddig legelterjedtebben használatos műanyaggörgők alkalmazása. Azok tengelye, önbeálló gördülőcsapágyai, bonyolult szerkezete, mely a görgők beállíthatósága miatt volt szükséges, teljesen megtakarítható. Így ezek gyors elhasználódása miatti gyakori cserék is megszűnnek. Ezen alkatrészek elhagyásával nemcsak, hogy csökken a rezgést keltő források száma, hanem a levegőkenés stabilizáló hatása jelentősen nyugodtabb futást biztosít, ami a gép üzemeltetése és élettartama szempontjából szerfelett nagy előnyt jelent. A rajzok a találmány két példák éppeni kiviteli alakját mutatják. Az 1. ábra levegőkenésű áramlási csapágy, mint forgórész alátámasztás, oldalnézete és részben metszete, 500 mm-nél nagyobb átmérőjű forgórész, valamint nagyobb változó súlyok előfordulása esetére, három kamrás préslevegő hozzávezetéssel; a 2. ábra is oldalnézet részben, metszve, a másik oldalról tekintve. A 3. és 4. ábra másik kiviteli alakot hasonló feltüntetésben mutat. Ennél a kivitelnél aránylag kisebb változó súlyok előfordulása esetére egyketmrás nyomott levegő hozzávezetés van. Az 1. ábra szerint a D átmérőjű 1 forgórészt körülveszi a 9 alátámasztás alsó rész és a 10 felső rész. A forgórész úgy van kialakítva, hogy az áramlási csapágy működéséhez feltétlenül szükséges s hézaggal illeszkedjen a 17 és 11 csapágyperselyekhez. Ügy a közönséges martin acélból készített 17 alsó persely, mint a 18 felső persely megfelelő számú d átmérőjű furattel van áttörve, melyeket a számításoknak megfelelően egy vagy több koszorúban lehet elhelyezni. A túlnyomásos levegő állítható nyomáscsökkentő szelepeken át jut a 14, 15, 16 csövekbe. Ezek a csövek a beállítástól függően különböző nyomásai levegőt juttatnak a 9 alsó részben elhelyezett I és II kamrákba, illetve a 10 felső részben levő III kamrába. A kamrákból a túlnyomásos levegő a kellő számú d átmérőjű furaton át jut a csapágyrésbe, ahonnan tengelyirányban a légköri nyomású környezetbe áramlüc ki. Ez az áramlás szükséges ahhoz, 2 i A kiadásért felel: a Közgazdasá: 631041. Terv Nyomda, Budapes hogy a csapágyrésben a túlnyomású levegő álló helyzetben és mozgás közben is megemelje, illetve lebegésiben tartsa az 1 forgórészt. Tekintettel arra, hogy ez a csapágyrés kb. 0,1 ,mm nagyságrendű lehet, ez elég nagy afhhoz, hogy futás közben se érintkezzen az álló és a forgórész. Ha az 1 forgórész terhelését többszörösére akarjuk növelni, a 14 csövön át nagyobb nyomással több levegőt kell az I kamrán és az; ebből nyíló furatokon keresztül az 1 forgórész alá juttatni, így tehát erősen változó terhelés esetén is fenn tudjuk tartani a csapágyrést, illetve a forgórész lebegése t. A 19 labirinttal az áramlási csapágyben levő, tengelyirányban mozgó légpárna nyomáslépcsőjét növelhetjük, a 20 vállakkal pedig némi tengelyirányú megtámasztást biztosíthatunk. Mivel a III térben a nyomás kisebb, mint az I és II terekben, mivel továbbá fent a d furatok száma is kicsi, a csapágyhézagban a nyomás fent kisebb mint lent. A nyomások beszabályozásával a forgórész rezgésmentessége biztosítható, A 3. és 4. ábra szerinti kivitelnél a működés elvileg teljesen azonos a már ismertetett áramlási csapágyéval, de csupán egy IV légtérrel. Ezt az egyszerűbb felépítésű áramlási csapágyat akkor alkalmazhatjuk a kábelipari sodrógépek esetében — és ez az általánosabb eset —, ha a forgórész önsúlyához képest a változó súlyterhelés, mely a huzalsúlyból adódik, csak csekély terhelés-ingadozást jelent. Ebben az esetben három kamra és három hozzávezetés helyett egy is teljesen elegendő. A 21 csövön át állandó túlnyomással érkezik a kenőanyag szerepét betöltő levegő a IV jelű kamrába, és onnan a d átmérőjű 24 fúvókákon keresztül jut a 3 méretű csapágyrésbe, ahonnan azután kiáramlik a légkörnyomáson levő környezetbe. Mivel fent jóval kevesebb furat van mint lent, fent a nyomás is kisebb. A 22 alsó persely és a 23 felső persely vékonyabb falvastagsággal készült mint az 1. és 2. ábránál, ezért kell a menettel csatlakozó 24 fúvókákat alkalmazni; ezáltal a martin acélból készített perselyeknél további anyagmennyiség takarítható meg Tekintettel arra, hogy a levegőkenésű áramlási csapágyaknál nincs érintkezés az álló- és a forgórész között, azok teljesen azonos acélanyagból :s elkészíthetők. Szabadalmi igénypontok: 1. Kábelipari gyorssodrógép, melynek jellemzője, hogy forgórésze oly gáz- vagy levegőkenésű csapágyakban van, ágyazva, melynek csak lent, tehát a forgásosap alatt, 180°-nál kisebb* előnyösen 120°-inál kisebb körív mentén vannak befúvató nyílásai 2. Eljárás az 1. igénypont szerinti kábelipari gyorssodrógép üzeme számára, mely eljárás jellemzője, hogy a befúvatás nyomását úgy határozzuk meg, hogy a forgáscsap feletti csapágyhézag és nyomás kisebb, mint a foirgáscsap alatti. ajz [i és Jogi Könyvkiadó igazgatója ; V., Balassi Bálint utca 21-23.
