150294. lajstromszámú szabadalom • Vetítőberendezés zárt rendszerekben lefolyó fizikokémiai folyamatok megfigyelésére és rögzítésére

2 150 294 nyezte. Ez viszont azzal hátránnyal járt, hogy sok helyen a készülékeknek a tartályokra való felszerelése megfelelő hely hiányában nem volt lehetséges. A jelen találmány tárgya olyan vetítőberende­zés, mely az ismert rendszerek elvének fenntartá­sával, azok hiányosságait kívánja kiküszöbölni. A találmány szerinti készülék — hasonlóan a korábbi rendszerekhez — mesterséges fényforrás­ból származó fénysugarat vetít be az elzárt térbe és azt a vizsgálandó anyagon átvezetve vetítő er­nyőre bocsátja. Az elzárt térben végbemenő fo­lyamat a vetítő ernyőn szemlélhető. A fényforrá: fényét a megfigyelendő anyagon átvezető optikai rendszer, mely fényterelő szervekből és képlenese­rendszer'ből áll, légmentesen zárt térben van elhe­lyezve. A képernyő minden további optikai elein közbeiktatása nélkül, közvetlenül a képlencse­rendszer után van elhelyezve, így az optikai ten­gely a kettő között törés nélküli egyenes. Ennek az elrendezésnek előnye az, hogy az optikai rend­szerbe szennyeződés nem juthat, és nincs szükség nagyméretű, hamar elhasználódó tükrökre. A ta­lálmány szerinti vetítő-berendezés észlelőrése vál­toztatható helyzetű és nagyságú. Ez lehetővé teszi a vizsgált rendszer különböző helyén történő vizsgálatot és különböző vastagságú oldatréteg át­világítását. Az 1., 2. és 3. ábra a találmány szerinti vetítő­berendezés egy-egy kiviteli változatát mutatja. Az 1. ábrán bemutatott kiviteli alaknál az 1 fény­forrás fényét a 2 tartályfalon belül elhelyezkedő 3 észlelőfejbe vezetjük, melyben az a 4 prizmán keresztülhaladva kétszer 90c -os irányeltérítés után a vizsgáló résre kerül. A vizsgáló rés oldalai a párhuzamosan elhelyezett átlátszó, síkpáfhuzamos 5 lemezek határolják. A vizsgáló rés után van.el­helyezve a 6 objektív. Miután a 4 prizmán átha­ladó fény számottevő tükrözési veszteséget nem szenved, a fénymennyiség elegendő ahhoz, hogy viszonylag kis fényerejű, rövid gyújtótávolságú objektívet alkalmazhassunk. így a képalkotó su­gárnyaláb a 6 objektívről minden további optikai elem közbeiktatása nélkül közvetlenül a 7 vetítő ernyőre kerülhet. Ez tehát lehetővé teszi megfe­lelő nagyságú kép létrehozását, további vetítőtük­rök alkalmazása nélkül. így a tükrök minőségi romlása következtében jelentkező fényerő-vesz­teség kiküszöbölhető. Megfelelően nagy mélység­élességű objektív alkalmazása szükségtelenné te­szi az objektívhez kapcsolódó élesre-állító szervek alkalmazását, így az egész vetítő-berendezés zárt egységként alakítható ki. Mivel tükrök hiányában a készülék nem igényel gyakori karbantartást, a belső részek gyakorlatilag teljesen szennyezés­mentesek. Az észlelőrés úgy van az észlelőfejben elhe­lyezve, hogy a rés nagysága a vizsgálandó anyag minőségétől és 'halmazállapotától függően változ­tatható nagyságú az objektív eltolása ,és utániga­zítás szükségessége nélkül. Ugyanakkor a rés olyan kialakítású, hogy nemcsak nyílását, hanem helyzetét is változtatni lehet attól függően, hogy a tartály fala közelében, vagy annak belsejében kívánunk megfigyelést végezni. Az észlelőrés oldalait határoló síkpárhuzamos 5 lemezeket célszerű olyan anyagból készíteni, me­lyet a vizsgálandó anyag nem támad meg és az üzemi viszonyokat jól bírja. (Természetes, vagy mesterséges szilikát, fémoxid, műgyanta, stb.). A vetítőberendezés egyetlen időnként cserélen­dő alkatrésze, a fényforrásként használt izzólám­pa külön házban van elhelyezve annak érdekében, hogy annak cseréjekor az optikai rendszer ne szennyeződjék. Ez az elrendezés egyúttal a fény­forrás hűtését is lehetővé teszi. Az ábra nem mutatja az olyan önmagukban is­mert segédelemeket, mint pl. a kondenzorokat, az észlelőfej benyúlását szabályozó, továbbá az ész­lelőrés nyílásának nagyságát szabályozó szerveket. A 2. ábrán bemutatott kiviteli változatnál az észlelőfejben a megvilágító fénysugár útjában fényterelő szervként domború tükör szolgál. Dom­ború tükör alkalmazása szintén lehetővé teszi nagy mélységélességű, kis gyújtótávolságú objek­tív beépítését. így az objektív után a fénysugár itt is közvetlenül a vetítő ernyőre kerülhet. En­nél a kiviteli változatnál az észlelőfejbe belépő sugárnyaláb optikai tengelye nem párhuzamos az objektív optikai tengelyével, hanem azzal szöget zár be. E szög nagysága a 8 domború tükör és az egyéb szerkezeti megoldások méreteitől füg­gően igen tág határok között változtatható. A 3. ábrán bemutatott megoldásnál az 1 fény­forrás a 9 homorú tükör optikai tengelyében van elhelyezve. A belőle kibocsátott fénynyaláb kis eltérítésű 9 homorú tükrön verődik vissza és az optikai tengellyel párhuzamosan visszavezetve ke­rül a 7 vetítőernyőre. Mindhárom kiviteli formánál célszerű a kép­lencse rendszerbe a megfigyelés számszerűvé té­tele céljából beosztást, vagy hálót elhelyezni, vagy a vetítő ernyőt ilyennel ellátni. Ennek segítségé­vel a kristályosodás folyamán az egyes kristályok méretei, vagy ezeknek átlaga könnyen megállapít­ható. A találmány szerinti megfigyelő berendezés az ismert műszereknél sokkal kisebb méretekben ké­szíthető el és így biztosítani lehet bármely, az iparban használatos tartályba, sűrítő berendezésbe való beépítését. A találmány szerinti vetítőberendezés előnyösen használható sugárzó anyagokban végbemenő fo­lyamatok, valamint a velük történő manipuláció megfigj-eléséhez. Ebben az esetben célszerű az op­tikai sugármenetben olyan tagot is elhelyezni, mely a radioaktív sugárzást kiszűri. Az észlelőrés nagyságának megfelelő megválasztásával a készü­lék mikromanipulációs tevékenység megfigyelésé­re is alkalmazható. A készülékkel megfigyelt folyamatok rögzítése igen könnyen megoldható, ha a vetítő ernyőre vényképező rátétet alkalmazunk. Hasonlóképpen csatlakoztatható a készülékhez ipari TV kamera is. Ezzel a megoldással a kezelő személy egyszer­re több tartályban végbemenő folyamatot is meg­figyelhet. Ez lehetővé teszi az egyes tartályok ke­zelő elemeinek távirányítását és ezzel az egyenle­tes gyártási minőséget a termelékenység nagy­fokú emelése mellett. A folyamat jellegétől függően felhasználható a találmány szerinti berendezés a tartályban levő anyagok színmérésére is, vagy egyéb fotometriás mérésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom