150283. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciás, elektronikus teljesítmény átkapcsoló

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADAM/ Nemzetközi osztály: H 01 h OKSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.283 SZÁM TA—652 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 a4 64—77 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nagyfrekvenciás, elektronikus teljesítmény átkapcsoló Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Kiss István villamosmérnök (90%) és Sasvári Jenő villamosmérnök (10%), budapesti lakosok A bejelentés napja: 1961. július 17. Nagy csatornaszámú vivőfrekvenciás berende­zéseknél szokásos, hogy a vivőfrekvenciákat elő­állító berendezés egyidejűleg több rendszer szük­ségletét látja el, vagyis a vivőellátó berendezés helyes működésétől több száz átvivő csatorna (be­széd, távíró) üzembiztonsága függ. A kellő üzem­biztonság elérése érdekében a vivőfrekvenciákat előállító berendezés 100%-os melegtartalékkal mű­ködik olyképpen, hogy az üzemi berendezés meg­hibásodása esetén a tartalék berendezésre való átkapcsolás automatikusan következik be akkor, ha valamelyik vivőfrekvenciának a szintje 0,3 N-nél nagyobb értékkel lecsökken, vagy a vivőfrek­venciás jel megszűnik. A fent említett automatikus átkapcsolást — ahol watt nagyságrendű vivőfrekvenciás teljesít­mények átkapcsolásáról van szó — az eddigi be­rendezésekben kétféle módszer szerint oldották meg. Az egyik módszer, hogy a vivőfrekvencia szintjét egy alkalmas berendezéssel figyelve 0,3 N-nél nagyobb szintcsökkenés, esetén egy gyors működésű jelfogó az üzemi berendezés erősítőjé­nek oly nagy negatív előfeszültséget ad, hogy azt gyakorlatilag lezárja, míg ezzel egyidőben a tar­talék egység erősítőjén a lezáró negatív előfeszült­séget megszünteti. A másik módszernél a. jelfogó hiba esetén az üzemi berendezés kimenő kapcsait rövidre zárja, ugyanakkor a tartalék berendezés kimenő kapcsain levő rövidzárat megszünteti. A fent ismertetett megoldásoknak hátránya, hogy az automatikus átkapcsolást mindkét esetben jelfogó végzi. Jelfogás áramkörökkel a kívánt át­kapcsolási sebességet csak határértékként lehet biztosítani, sőt olyan vivőfrekvenciás berendezé­seknél, melyeket nemcsak távbeszélő és távíró át­vitelre, hanem nagysebességű kódolt információ átvitelre is fel kívánnak használni (pl. elektroni­kus számoló gépék táplálása st'b.), a jelfogós át­kapcsolás sebessége semmiképpen sem elegendő. A kódolt nagysebességű átvitelnél a megengedett hiba arány 10~7 —10"'" 9 nagyságrendű, ez pedig mikroszekundum nagyságrendű átkapcsolás! se1 ­bességeket tesz szükségessé, amit jelfogóval meg­oldani nem lehet. A fenti megoldások további hát­ránya, hogy a lezárt (tartalékban levő) rendszerek üzemképességének figyelése rendkívül nehézkes és csak külön e célra készített figyelő áramkörök segítségével, vagy semmiképp sem lehetséges. A vivőfrekvenciás berendezéseknél követelmény az átkapcsolás! idő további csökkentése: A figyelő, a vezrélő és az átkapcsoló tehát nem tartalmaz­hat jelfogót, mechanikusan mozgó alkatrészt, vagy nagy időkonstansi elektronikus áramkört. A hiba fellépését mikroszekundum nagyságrendű idő alatt kell észlelni és ezt követően az átkapcsolást, el­végezni. A jelen találmány szerinti kapcsolási berende­zés a fenti követelményeket kielégíti és a jelen­leg ismert és alkalmazott megoldásokkal szemben a kapcsolási időt nagyságrendekkel lecsökkenti és az üzembiztonságot növeli. Az 1. ábrán feltüntetett kapcsolás szerinti be­rendezés működése a következő: Az A és, B tran­zisztorok kollektor és emitter köre rövidrezárt vagy szakadást jelent a G1 üzemi, illetőleg G2 tartalék vivőellátó berendezés kapcsain aszerint, hogy K kapcsoló az A vagy a B tranzisztor bázisára ne­gatív feszültséget ad vagy nem ad a Te telepből. A nagyfrekvenciás teljesítménynek a fogyasztó felé tetszőleges impedancián való kicsatolására a

Next

/
Oldalképek
Tartalom