150263. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus erőmérő szerkezet

Megjelent: 1963. július 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •$rXr SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.263 SZÁM Nemzetközi osztály: G 01 1 MA—1079 ALAPSZÁM Magyar osztály: 42 k 1—7 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Hidraulikus erőmérő szerkezet Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet, Mosonmagyaróvár Feltaláló: Újhelyi Sándor gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1961. október 16. A találmány hidraulikus erőmérő szerkezet, amellyel az eddig ismert mérőműszereknél mér­hető . mérési tartománynál jelentősen nagyobb mérési tartományban a; mérőszerkezet átalakítás nélkül használható és a mért értékek pontosan leolvashatók. Az ismert erőmérő szerkezetek mechanikus, hidraulikus vagy elektromos rendszerűek. Ezek közül a modern technikában főként a hidraulikus rendszerűekét használjuk, mert a mechanikus szerkezetek főként csak statikus erők mérésére alkalmasak, az elektromos rendszerűek pedig a gyakran előforduló érintkezési zavarok, rugótöré­sek stb. miatt általában rövid üzemidő után meg­hibásodnak. Az ismert hidraulikus rendszerű erőmérő szer­kezeteknek hátrányos tulajdonsága, hogy ezek csak szűk méréstartományon belül használhatók. A méréstartományt még alkatrészcserékkel, szer­kezeti átalakításokkal sem lehet kibővíteni, mert a mérőszerkezettel folyadékos kapcsolatban álló jelzőm űszerek csak szűk mérési tartományon belül használva mutatják megbízhatóan a valódi erőnagyságot. így az ismert hidraulikus mérő­szerkezeteknél — még ha a konstrukciós kivitel lehetőséget is ad a méréshatároknak a szerkezet megrongálódása nélküli kibővítésére — akkor sem célszerű és gazdaságos a bővítést elvégezni, mert külön-külön jelző- ill. regisztráló műszert kell az erőmérő szerkezethez kapcsolni. A mérési pon­tosság még a mérési tartományonként kicserélt jelző- ill. regisztráló eszközök használata esetén sem mondható megbízhatónak. A találmány célja olyan hidraulikus erőmérő szerkezet létesítése, amely a szerkezet szétszere­lése ill. az alkatrészek cseréje nélkül is tág mérés­tartományon belül alkalmas az erők, ül. erőhatá­sok mérésére, és amelyhez az egyik méréstarto­mányról a másikra való áttéréskor sem kell uf jelző- ill. regisztráló szerkezetet kapcsolni. A találmány a kitűzött feladatot azzal éri el, hogy egymásban elrendezett, egymásban egyenes­be vezetett, külön vagy csoportosan a membrán síkjára merőleges irányban mozgatható nyomó­idom csoportja és a folyadéktérbe benyúló cső­ben a cső tengelyirányban beállitókerék és me­netes szár segítségével eltolható, a jelzőműszer alaphelyzetét beállító dugattyúja van. A rajz a találmány egy példák épipeni kiviteli alakját metszetben, ül. nézetben szemlélteti. Az 1 műszerház 2 terében kis hőtágiulási ténye­zőjű folyadék van. A folyadékkal teljesen kitöl­tött 2 teret a 3 membrán folyadékot át nem eresz­tően zárja le. A 2 tér a 4 nyíláson és az 5 csat­lakozó csövön keresztül folyadékos kapcsolatban van a 6 jelzőműszerrel. A 2 térben uralkodó fo­lyadéknyomás az 5 csatlakozó csövön keresztül jut el a 6 jelzőműszerhez. A 2 térbe nyúlik a 7 eső is, amelynek fura­tában a 8 beállítódugattyú a 9 menetes szár, ül. a 10 beállitókerék segítségével a 7 cső tengely­irányában eltolható. A 7 cső az 1 műszerházba fúrt lyukba be van forrasztva. A 8 beállítódugaty­tyút tartó menetes, szár 11 rúdrésze és a 7 cső 1 műszerházéból kinyúló vége közötti rés a 12 tömszelencével tömíthető. Az; 1. műszerház felső 13 gyűrűrésze belső me­nettel van ellátva, amelybe a külső kerületén menetes 14 műszerházfedél becsavarható. A 14 műszerházfedél alsó külső vállrészen levő horony­ban a 15 leszorítógyűrű és a 16 csúsztatógyűrű

Next

/
Oldalképek
Tartalom