150232. lajstromszámú szabadalom • Nem kerül kihiredetésre

Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG & \> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.232 SZÁM El-123 ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: C—04—b Magyar osztály: 80 b 1 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás fokozott szilárdságú beton készítésére Építéstudományi Intézet, Budapest Feltalálók: dr. Kollár György vegyészmérnök, Budapest (40%), Kovács József vegyészmérnök, Budapest (40%), Nóvák László vegyészmérnök, Budapest (20%) A bejelentés napja: 1981. február 7. A beton kötésének gyorsítására különböző vegyianyagdkat szoktak a beton készítése közben a betonkeverékhez, vagy a keiverővízhez adagolni. Ezek a kötésgyorsítok a beton szilárdulási idejét megrövidítik, vagyis a beton hamarabb ér el olyan szilárdsági állapotot, mint amilyent kötésgyorsító nélkül csak későbbi időpontban érne el. Adott esetekben a gyorsítóval készült beton már 2—7 nap alatt az azonos összeállítású, de gyorsító nélkül készült beton 28 napos szilárdságával rendelkezik. A sziilárdulás sebessége a folyamat során csökken, a kezdeti sebesség lelassul és végső fokon a beton szilárdsága gyakorlatilag ugyanakkora, mintha gyorsító nélkül készült volna. Kötésgyorsítókul általában fémfeloridokat, különösen káliciumkloridot önmagában, vagy más kloridokkal, pl. alumíniumkloriddal együtt szoktak használni. De javasoltak erre a célra már egyéb vegyületeket is, pl. két- és háromértékű fémek szulfátjait önmagukban, vagy egyéb kloridokkal együtt, vagy hároimértékű fémek hidroxidjait. Alkalmazott mennyiségük általában a beton készítéséhez felhasznált cement súlyának mintegy 3—6%-a szokott lenni. Mindezek az anyagok a. beton kötését, helyesebben megszilárdulását gyorsítják, • de ugyanakkor a szilárdságát gyakorlatilag nem befolyásolják. A találmány a beton készítéséinek olyan módja, amely szerint a betonhoz adagolt kis mennyiségű fluorid feltehetően katalitikus hatásaira a kész beton szilárdsága 26—40%-kal nagyobb lesz az azonos összeállítású, de fluorid adagolása nélkül készült beton szilárdságához viszonyítva. Emellett a kötés gyorsasága is növekszik. Ez azt jelenti, hogy ugyanakkora szilárdságú beton készítéséhez fluorid adagolásával 25—40%-4?al kevesebb cement szükséges, mint a fluorid nélkül készült betonhoz. A találmány lényege abban van, hogy a betonkeverékhez, előnyösen a keverővízhez vagy por alakban magához a cementhez, előnyösen annak őrlése során, a felhasznált cement súlyára számított, legföljebb 1% fluoridot mint pl. alkálifluorid (NaF, KF), vagy alumíniumfluo>rid (AIF3), vagy vasfluorid (FeFs), vagy fluoridok keverékét adjuk. A betont egyebeikben a szokásos adalékanyagokkal, a szokásos módon készítjük el. A találmány további jellemzéséül foganatosítáeanak alábbi példája szolgál. 1. példa: 900 g TSOO^as cement; 540 g víz; 2400 g 0—1 mm szemcséjű; 1000 g 1—2,5 mm szemcséjű és 100O g 2,5—5 mm szemcséjű homok összeállítású betonból 7,07X7, 07X7,07 cm méretű próbakockákat készítettünk, amelyek etalonul szolgáltak. Azonos összetételű cementből 0,2% (1,8 g) FeF?,, ill. 0,1% (0,9 g) AIF3 adagolással szintén a megadott méretű próbakockákat készítettünk. A kockákat azonos körülmények között tartottuk és belőlük 28, ill. 90 napos korukban 3—3 db-ot eltörtünk.