150228. lajstromszámú szabadalom • Vizes, viaszemulzió, felületek korrozív behatások elleni védelmére
2 150.228 hozzáadására is a viaszsmulzió úgy színezhető, hogy erősen visszaverő fémfelületeken is felismerhető a kívánt védőréteg kialakulása a felhordás folyamán vagy utána. Ha olyan viaszbevomatokra van szükség, amelyek trópusi hőmérsékleteken is állandók, akkor vagy a 70 C°-om olvadó kemény viaszok részarányát növeljük, vagy pedig minden 70 C° alatt olvadó viasz alkalmazásáról lemondunk. Hidegtűrő bevonatok esetében a keményviaszok részarányát a mélyen fekvő töréspontú viaszok javára csökekntjük oly módon, hogy az ozokerit- és petrolátummennyiségét növeljük. A viaszemulziók stabilitásuk fokozására tesztbenzin adalékot tartalmaznak, amelynek mennyiségét úgy választjuk meg, hogy a felszórással porlasztott viaszemulzió nyílt lángon ne gyulladjon meg. A találmány szerinti viaszemulziók összetétele például a következő. 1. példa: Trópusálló viaszbevonatot képező viaszemulzió. 3,0 montánviaszraffinátum (Sz 95, VZ 135, Ep. 78/79°) 10,6 szintézisparaffin (Ep. 92/93°) 2,0 táblaparaffin (ep. 56/58°) 1,0 szintézisparaffin anoxidátum (SZ 75, VZ 150) 13,0 tesztbenzin 1,4 ammónia (28% NH3 ) 78,0 víz 100,0 (a felszáradt viaszbevonat olvadáspontja = 78°). 2. példa: Hidegtűrő viaszbevonatokat képező viaszemulzió. 3,0 kétszer fehérített montánviasz (Ep. 72/74°, SZ 63) 1,8 fehérített nahézolajgaiccs (Ep. 50°) 0,7 ozokerit, szint. (Ep. 71/72°) 1,1 lágyparaffin (Ep. 46/48°) 1,0 szintézisparaffin anoxidátúrna (mint az 1. példában, zsírsavrész 170/080-ínál NH 3-kezeléssel amidálva) 11,0 teszt benzin 1,4 ammónia (28 NH3) 80,0 víz 100,0 A védőbevonat eltávolítása a védelmi idő befejeztével például tesiztbenzimes: lemosással történik és a keletkező viaszpaszta a lakkozott felületi alkatrészt fényesítő és védő tulajdonságokkal rendelkezik. A viaszfoevonat azonban meleg vízzel ipari tisztítóanyag adalékok alkalmazásával is eltávolíthtó. Az isimertetett viaszemulzió igen előnyösen használható féltermékek, gépalkatrészek és hajórészek vagy teljes hajótestek, valamint mindenfajta időjárási viszontagságoknak kitett jármű és eszköz közbenső tárolásánál, továbbá az acélépítésben, ha utólagos hegesztőmeganunkálásra van szükség. így például bádogoknál a viaszbevomat előzetes eltávolítás nélkül hegesztéskor kifogástalan kötés érhető el. A viaszbevonat vagy hamumentesen elég, vagy pedig a hegesztőláing, ill. ívfény hatására elhúzódik vagy elpárolog. A viaszbevonat alkalmazása a hajóépítésben azért különösen előnyös, mert itt a rozsdavédőolajokkal és -zsírokkal biztosított korrózióvéd elemi az építési idő hosszúságához viszonyítva túl kicsi és az ólomfestékekkel végzett védőmázolások a bádogok későbbi összehegesztését stb. egészségvédelmi szempontok miatt lehetetlenné tennék. A találmány szerinti viaszvédőbevonat az ismeri, korróziavédőolaj okból- vagy zsírokból kialakított olaj- vagy zsírfilmeknél tökéletesebb védelmet biztosít, mivel a szilárd halmazállapotú viaszfilm a légköri nedvesség behatolása (harmat vagy eső) folytán nem perforálódik. Az ismert nem illékony emulgátorokkal előállított viaszbevonatokkal szemben pedig azért biztosít tökéletesebb korrózióvédelmet, mivel az illékony emulgátorok a felvitel folyamién eltávoznak és ezáltal a bevonat légköri nedvesség behatására fellágyuló és lemosódó alkatrészeket nem tartalmaz. A találmány szerinti védőbevonat korrózióelleni védőhatásának szemléltetésére a következő táblázatokban foglalt adatokat közöljük. A táblázatban megado'tt értékek kísérleti körülményeit az alábbi adatokkal jellemezzük. a) A táblázatban közölt viaszemulziók 1. példa szerint készülnek különböző emulgeátorokkal. l-es jelzésű viaszibevonathoz a találmány szerinti ammómiákszappant használtuk fel, összes többi esetben pedig ammóniumion felhasználása nélkül készítettük az eimulgeátoiro'kat. 2-es jelzésű 0,5% káliumhidroxiddal előállított viaszsav alkáliszappan eniulgeátor, 3-as jelzésű 2% polioxietilén oleilé térrel előállított eniulgeátor. 4-es jelzésű valamely polioxietilén 2% butilfenoléterét tartalmazó emulgeátor, 5-ön jelzésű 1,3% zsírallkoholszulfát nátriumsó jávai készített emulgeátor. b) A viaszemulziókat centrifugálöntéssel készült vasgyűrűkre és feketebádoglemezekre vittük fel. c) A viaszemulzióiban felvitt rétegek korrózióállóságának kísérleteihez a Technik 10, 232. oldalon leírt korrózióvizsgáló készüléket használtuk fel. A kísérleteket 38—42 C° hőmérséklettartományban végeztük, mely hőmérsékleti tartományba az alsó és felső hőmérsékleti határokat óránként négyszer-ötször érte el a vizsgálati darab. A készülék nelatív nedvességtartalmát 97%-ra állítottuk be. Ilyen körülményeik között a védőbevonatos vizsgálati felületekre vízcseppek alakjában állandóan vízpermet csapódott le, ennek folytán a közölt kísérleti módszer igen erélyes korrózióvizsgáló körülményeknek felel meg. A viaszvédőbevonatok állapota előbbiekben közölt a), b) és c) kísérleti körülmények között:
