150225. lajstromszámú szabadalom • Nem kerül kihirdetésre
150.225 3 ötvözésű acéloknál olyan termelékenységnövekedést tesz lehetővé, ami az ismert eljárásokkal és kemencekivitelekkel nem valósítható meg. A védőgáz is elég az izzítótérben és ezért a fűtési hatásfok javul. A találmány szerinti eljárással és tolókemencével — azonos fenékterület feltételezése mellett — az ismert eljárásokhoz és kemencékhez képest nagyobb kapacitás biztosítható egyszerűbb szerkezeti kivitellel, ami a hevítéshez ill. izzításhoz szükséges fűtőgázmennyiségét csökkenti és ezáltal csökkenti az önköltséget is. A boltozattal szimmetrikus medenceszerű fenékkiképzés az ismert megoldású kemencéknél előnyösebben teszi lehetővé az izzítani kívánt fémilletve acéltestek egyenletes melegítését, hevítését, és a lejtős fenékrész lehetővé teszi a nemrevementes izzítás folyamán létrejövő salak folyékony állapotban tartását és az üzem közben végzett folyamatos folyékony salaikolást. A kemence szilárd salakolásának elmaradása következtében a kemence kihasználhatósága, élettartama jelentősen megnövekszik. A találmány nincs a példaképpen ismertetett eljáráselemekre ill. kemenceszerkezeti kivitelekre korlátozva. Az eljáráselemek módosításával, ill. a kemence alkatrészeknek hasonló működésű és hatású, azonban más kialakítású alkatrészelemekkel való helyettesítésével a találmány védelmi köre nem változik meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás tolókemencékben fémek, illetve acélok izzítására, azzal jellemezve, hogy revementes izzításnál az izzítani kívánt fém- és acéltesteket (7) körülfogó védő gázburok gáztartalmát a tolókemence izzítőterébe (1) a fenék (2), illetve a boltozat (3) keresztmetszeti belső határolóvonalához érintőlegesen befúvott és az izzítótér határolófelülete mentén közel ellipszis pályán áramló égőgáz, illetve égőgáz-égéstermék holtterében a tolókemence hossztengelye irányában áramoltatjuk, a védő gázburkot az izzítani kívánt fém- illetve acéltestekről a revésedés szempontjából veszélytelen alacsony (pl. 700 C° alatti) hőmérsékleten a tolókemence falába fúrt lyukakon át befúvott levegővel lefújjuk és a védőgáz-levegő keveréket a tolókemence izzítóterében elégetjük, miközben a tolókemence hossza menti hőfokeloszlást a kemence hossza mentén egymástól egyforma távolságban levő egyes lyukakon át befújt gáz menynyiségének beállításával szabályozzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy oxidáló izzításnál a tolókemence medenceszerű fenékrészén (2) a salakot olvadt állapotban tartjuk és izzítás közben a folyékony salakot a tolókemence homlokfalában levő lyukon (10) át időnként kieresztjük. 3. Tolókemence az 1. és 2. igénypontok szerinti eljárások bármelyikének foganatosítására, azzal jellemezve, hogy ellipszis alakú keresztmetszeti belső határolóvonalú feneke (2) és boltozata (3), az oldalfalban illetve oldalfalakban az egész tolókemencehossz mentén egymástól egyforma távolságban levő, a fenék illetve boltozat belső keresztmetszeti határolóvonalához érintőleges középvonalú gázbeeresztő lyukjai (4, 4a), a gázbeeresztő lyukakkal szemben, illetve ezek felett vagy alatt az oldalfalakba bemunkáit és füstgázcsatornával (6) összeköttetésben levő lyukjai (5, 5a), és a tolókemence anyagkiszedő nyílása felőli homlokfalban alul levő kieresztőlyuk (10) felé hosszirányban lejtő feneke (2) van. 4. A 3. igénypontban meghatározott tolókemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az oldalfalban, illetve oldolfalakban a tolókemence oxidálódást már nem okozó alacsony hőmérsékletű szakaszán a védő gázburkot az izzítani kívánt fém- és acéltestekről lefúvó levegőt bebocsátó lyukak vannak. 2 rajz, 3 ábra A. kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 043399 Zrínyi (T) Nyomda, Budapest, V., Balassi Bálint utca 21—23.
