150225. lajstromszámú szabadalom • Nem kerül kihirdetésre

o Megjelent: 1965. február 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG fel •0 XS- ' ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.225. SZÁM 18 c. 9 OSZTÁLY — BI—159 ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás és tolókemence fémek illetve acélok izzítására Kohó- és Gépipari Minisztérium Hőtechnikai Kutató Állomása, Miskolc Feltaláló: Hiró Attila tudományos osztályvezető. Miskolc A bejelentés napja: 1961. január 24. A találmány eljárás és tolókemence fémek és acélok izzítására, amelynél az izzítani kívánt fémvagy acéltesteket az izzítás folyamán a kemence hosszirányában áramló védőgázban tartjuk, és a fűtőgázt ill. ennek égéstermékeit a védő gázréteg körül áramoltatva tartjuk meg a védő gázréteg tökéletes burkoló tulajdonságait. Az ismert izzitási eljárásoknál és tolókemencéknél az izzítani kívánt fém- ill. acéltestek körül úgy igyekeznek létrehozni a redukáló ill. kis mértékben oxidáló védő gázburkot, hogy a védőgázt a tolókemence hossztengelye irányában fújják be a kemencébe, és ugyancsak a hossztengely irányában vagy a hossztengellyel hegyesszöget bezáró irányban fújják be a gázok elégetéséhez szükséges oxigént szállító levegőt is. Az izzítani kívánt fémeket ill. acélokat körülvevő védő gázburok a szintén tengelyirányban áramló és vele keveredő levegő hatására felszakadozik, az izzítani kívánt fém- vagy acéltestek felületéhez oxigén jut és a felületek oxidálódnak, revésednek. Ilyen körülmények között a revementes izzítás követelményei nem teljesülnek. A vázolt körülmények között a redukáló gázburok aránylag lassan keveredik a beáramló levegővel, minek eredményeként maga a védő gázburok lehűl és az izzítani kívánt fém-, illetve acéltestek felülete is a kívántnál alacsonyabb hőfokú lesz, tehát az izzítás nem lesz elég hatékony. Az égőgázok csak az aránylag hideg védő gázburkon keresztül adhatják át hőtartalmukat az izzítani kívánt fém- vagy acéltestek felületének, tehát az elégetett gázmennyiség hatásfoka kicsi. A levegő hűtő hatására a kemence falazata már aránylag a rövid áramlási út után lehűl és nem sugároz eléggé az izzítani kívánt fém-, ill. acéltestekre. A fűtőgáz és levegő beáramlást helyétől, a kemence egyik végétől távolodva a kemencefalazat hőmérséklete rohamosan csökken, így pl. a kezdeti 1350 C° hőmérséklet helyett a tolókemence kimenő nyílásánál már csak kb. 800 C° a hőmérséklet. Ugyanilyen viszonyok alakulnak ki abban az esetben is, ha a kemence hossza mentén több lépcsőt képeznek ki, és az egyes lépcsők homlokoldalain elosztva engedik be az égéshez szükséges levegőmennyiséget. A tolókemencék üzeménél gyakran előfordul olyan izzítási feladat is, amelynél lehet reveképződés. Az ilyen izzításoknál a revét ill. a kemence óljára leülepedett salakot bizonyos időközönként, pl. hathavonként száraz salakolással kell eltávolítani. A száraz -jalakolás rendszerint a kemence fenékrészének meghibásodásához, fönkremenéséhez vezet. A találmány célja fém- és acéltestek izzítására olyan eljárás ill. tolókemence létesítése, amelynél a tolókemence hosszirányában áramló védő gázburokhoz a védőburok folyamatosságát megbontó és a védőburokban levő gázmennyiség hőmérsékletét csökkentő levegő vagy gáz nem juthat, örvénylés a védőburkon belül nem keletkezik, az égőgáz elégetési viszonyainak helyes beállításával és a kemence falazatának a tolókemence teljes hossza mentén megfelelő hőmérsékleten tartásával a kemence termelékenysége és a kemencetűtés gazdaságossága nő, és amelynél a Salak reves izzítás közben a kemence fenékrészén állandóan folyékony állapotban helyezkedik el és innen a kemence fenékrészének megbontása nélkül is folyamatosan eltávolítható.