150215. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égetett magnézia alapú tűzálló téglák és masszák előállítására
4 150.215 megelőző eltávolítása végett a krómérenek kénsavval, majd fluor-savval való kezelésével állapítjuk meg. A Transv&al-típusú krómércnek a magnéziával keverendő mennyiségét úgy választjuk meg, hogy a keverékben a mésznek a kovasavhoz való viszonya nagyobb legyen mint 1,0 és célszerűen körülbelül 1,5 legyen. Ennek következtében a magnéziában jelenlevő dikalcíumferrit a Transvaal-típusú króméroben levő kovasavval, illetőleg szilikátokkal általában kis tűzállóságú magnéziumszilikátokról van szó) magnéziumferrit és merwinit képződése köziben reakcióba lépve átalakul, amint ezt az 1. példában leírtuk. Ha 3,0% CaO és 0,5% Si02 -tartalmú II típusú magnéziát 70% mennyiségben 30% mennyiségű 0,5% CaO és 4,0% Si02-ta'rtalmú Transvaal-típusú krómérccel keverünk, a keverékben 2,25% CaO és 1,55% Si02 van. A mész és kovasav aránya 1,45, és ez igen kedvező érték. Az ilyen keverék összetétele a következő lehet: 20% II típusú magnézia 4—8 szem (4,699—2,362 mm) 35% II típusú magnézia 8—28 szem (2,362—0,589 mm) 15% II típusú magnézia 48 szemen át (kisebb mint 0,295 mm) 30% Transvaal; krómérc 48 szemen át (kisebb mint 0,295 mm) Ilyen tűzálló anyag esetén a II típusú magnézia Si02-tartalmának kisebbnek kell lennie mint 0,6%, a krómérc Si02-tartalma pedig nem lehet nagyobb mint körülbelül 4,0%, például 1— 4,0%. A Tarnsvaal-krómérc mennyisége a tűzálló keverék télies súlyára vonatkoztatva: 5 és 3'5% között lehet. A kész téglák kovasavtartalma 0,8 és 3% között van. Az ilyen jellegű téglák előnye, hogy közepes hőmérsékleteken nagy szilárdsággal, nagy hőmérsékleten pedig nagy nyomótűzállósággal bírnak, továbbá nagy hőmérsékleten zsugorodásmentesek. A téglák a csekély kovasavtartalom miatt, amely a szilikátoknak repedéseknek, illetőleg hasadásoknak a forró téglafelület mögötti kialakulására kedvező zóna létesítése közben a tégla forró felületéről való elvándorlását csökkenti, téglafelület mögött körülbelül 2,5—7,5 cm távolságban repedéseik, illetőleg hasadások képződésével szemben ellenállóbbak. Valamennyi példában az adatok a Tyler-féle szitasorozat szemnagyságaira vonatkoznak. Valamennyi százalékos adat súlysizázalókot jelent. A leírt tűzálló keverékek égetetlen állapotban alkalmazva külső lemezekként és belső lemezekként oxidálható fémes lemezekkel, például acéllemezekkel egyaránt kisajtolhatok, amint ez a 2 247 376 és 2 791116 számú amerikai szabadalmi leírásokban ismertetve van. A téglák továbbá a 2 517 876, 2 781 006 és 2 932 265 számú amerikai szabadalmi leírásokban ismertetett módon függesztő szerviekkel is elláthatók. A találmány szerinti tűzálló termékek kiváló fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, tartósságuk és így élettartamuk pedig viszonylag kedvezőbb. Befejezésként még meg kell állapítanunk, hogy a találmány szerinti eljárásnál, amikor II típusú magnézia, tehát a második magnéziafajta reakciója útján dikalciuimferritből magnéziumferrit, valamint meszet és kovasavat tartalmazó vegyület áll elő, ha a keverékben a mész és a kovasav aránya 1,5 és 2,0 között van, például 1,75, magától értetődően két mész-kovasav vegyület, nevezetesen merwinit és dikafciumszilikát keletkezik. A találmány azonban egészen általánosan vonatkozik oly eljárásra — és az igénypontok célja is ennek az eljárásnak körülhatárolásai — amelynél dikalciumferrit és magnézíumszilikátok, amelyeknek kis mésztartalmuk van vagy mésztől mentesek, magnéziumferrit és tűzálló mésztartalmú szilikát képződése közben reakcióba lépnek, amely szilikát a keverék mész-kovasav arányától függően vagy merwinitből vagy dikalciumszilikátból vagy mind a két vegyületből áll. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás égetett magnézium alapú tűzálló téglák és masszák előállításaira, azzal jellemezve, hogy egyik összetevőként több mint 2% ferrioxidot, továbbá lényeges ásványi összetevőként dikaleiumferritet tartalmazó oly magnéziát alkalmazunk, amelynek mész-kovasav aránya nagyobb mint 2, és ezt a magnéziát (második magnéziafajta) másik magnéziával (első magnézia-fajta) vagy kromiftal keverjük, amely égetéskor a második fajta magnéziával ennek dikaleiumferritjét magnéziumferritté átalakítva és merwinit és/vagy dikalciumszilikát képződése köziben reakcióba lép, a keveréket pedig 1000—1700 C° hőmérsékleten égetjük. 2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a két különböző fajta magnéziát egyenként 20—80% menynyiségben keverjük egymással oly keverék létesítése végett, amelynek MgO-tartalma nagyobb mint 90% és Si02 -taa-talma 0,8—3%, első fajta magnéziaként pedig oly magnéziát alkalmazunk, amelyben a mész és kovasav súlyaránya 1 vagy ennél kisebb és amely lényeges ásványi összetevőként kalcium-magnéziumszilikátot tartalmaz. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a magnézia anyaghoz ennek súlyára vonatkoztatva 1—10% mennyiségben égetett timföld és/vagy krómoxid részecskéket keverünk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tűzálló keverék összsúlyára vonatkoztatva 5—35% mennyiségű második fajta magnézia részecskékhez 1 és 4% közötti kovasavtartalmú Tarnsvaal-típusú krómércet keverünk, úgyhogy a keverékben a mész és a kovasav aránya nagyobb mint 1,0, a magnézia részecskékből és a króniércből álló keveréket pedig 1000 és 1700 C° közötti hőmérsékletre hevítjük.
