150207. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új N-heterociklusos vegyületek előállítására
2 150.207 — a képletben Z, X, Y és Am jelentése megegyezik a fentebbi meghatározásokkal — valamely reakcióklépes észterével reagálta tunk, és az így kapott tercier bázist kívánt esetben valamely szervetlein vagy szerves savval képezett sóvá, vagy valamely alifás vagy aralifás alkphol reakcióképes észterének addicionálása útján a megfelelő kvaternér ammónium-vegyületté alakítjuk át. Kondenzál őszerként a találmány szerinti eljáráshoz főként nátriumamid, litiumamid, káliumamid, nátrium vagy kálium, butillitíum, fenillitium, nátriumhidrid vagy litiumhidrid alkalmazható. A reakció valamely inert szerves oldószer, mint pl. benzol, toluol vagy xilol jelenlétében, vagy ilyen oldószer' alkalmazása nélkül foytatható le. ' A fenti (III) általános képletnek megfelelő aminoalkohol reakcióképes észtereként elsősorban a megfelelő halogeinidek jöhetnek tekintetbe; ezek példáiként az alábbiak említhetők meg: dimeti1-araino-etiiklorid, dietilamino-etilklorid, metiletiletilamino-etílklorid, ß-dimetilamino-propilklorid, ^-dirnetilamlno-izopropiiklorid, y-dimetilia:mino~ -propilklorid, (3-dimetilamino-butilklorid, a-nietil-y-dimetilamin,o-n-aroilkloirid, /»-(di-n-propilammo)-etiklo.rid, p) -(metil-i«opropilamin3)-etilklorid, ß- (di-n-butilamino)-etilklorJd, ./^di-izcfoutil.a,mi'n<o)-e+ilklorid, .pirrolidino-etilklorid, piperidino-etilklorid, y-piperidiniO-propilklorid, .morfolino-etilklorid, /?-(N-metil-piperaz!!no)-etilklorid, /?-(4-acetoxietil-piperaz:ino)-etilklorid, •/-(á-acetoxietil-piperazino)-propilkloríd és. N-metiI-piperidil-(2)->meti'klorid; alkalmazhatók azonban erre a célra a megfelelő bromidok és jodidok is. A reakció kiinduló anyagaként alkalmazható (II) általános képletű vegyületek példáiként a 3-klór, ill. 3~bróm-iminodihenzil és -imlnostilbén említhetők. Az említett iminodibenziil-származékokat a helyettesiítetlen iminodibenzilből állíthatjuk elő. N-acilezés, acetilkloriddal Friedel—Crafts szerinti reagál tatás, nitr ogénhid rogénsavval Schmidt módszere sizeritnti kezelés, a kapott 3-acetamido-S^acil-iminodibenzil részleges hidrolízise, a S-amino-S-acilvegyület diazotálása, a diazoniumhalogenid réz (II halogeniddel Sandmeyer szerinti reagáltatása és az 5-acilgyök hidrolitos lehasítása útján. Az in1.inostilb.en~szarmaz3k.ok a megfelelő 5-acil-iminodibenzil-származékokb'ől állíthatók elő, a 10-heiyzetben pl. N-bróm-szukciinimides halogénezés, halo'gén-hidrogén-lehasítás és pl. alkálilúgos hideg hidrolízis útján. Az (I) általános képletű tercier aminőkből reakcióképes észtereknek, főként alifás vagy aralifás alkoholok halogenidjeinek vagy szulfátjainak — mint pl, metiljodid, dimetiiszulfát, etilbromid, etiljodid vagy benzilklorid — addieionálása útján a szokásos módon képezhetők a megfelelő monokvaternér amimóniurnvegyületék, amikor is az Am csoport reagál, e kvaternérezési reakció során. A tercier bázisok szervetlen vagy szerves savakkal, mint pl. sósavval, brómhidrogénsavval, kénsavval, foszforsavval, metánszulfonsavval, etándiszulfonsavval, ecetsavval, citromsavval, álma-Bavval, borostyánkősavval, fumársavval, maleineavval, borkősavval, benzoesavval vagy ftálsavval sókat képeznek; e sók egy része vízben oldható vegyület. A találmány szerinti új vegyületek előállítási eljárását közelebbről az alábbi példák szemléltetik.. E példákban a „részek" súlyrészeket jelentenek, ezek a térfogatrészeikhez oly módon aránylanak, mint a gramm a ml-ihez. A példákban megadott hőmérsékletek Celsius-fokokiban értendők. 1. példa: 22,9 rész S-klór-imíinodibenzilt 300 térfogatrész xilolban oldunk, majd keverés közben, nitrogénlégkörben 4 rész nátriurnamidot adunk hozzá toluoliban porított és szuszpendált állapotban. A xilolcs oldat azonnal sötétre színeződik, a nátriumsó kikristályosodása közben azonban ismét kivilágosodik. A reakcióelegyet kb. 2 óra hosszát keverjük 80° hőmérsékleten, míg az ammónia• fejlődés be nem fejeződik. A nátriumsóhoz y-dimetilamino-propilk lórid toluolos oldatát adjuk (ezt az oldatot oly módon állítjuk elő, hogy 17,4 rész, tehát kb. 10% feleslegben alkalmazott hidrokloridfoól nátronlúggal felszabadítjuk a szabad bázist, ezt toluollal felvesszük és vízmentes nátriumszulfonátcn 2 óra hosszat szárítjuk), majd az elegyet i5 óra hosszat forraljuk keverés közben visszacsepegő hűtő alatt. A kivált .nátriumkloridot kiszűrjük és a szüredéket kis térfogatra bepároljuk. A maradékot éterrel hígítjuk, majd az oldatból száraz sósavgáz bevezetése útján lecsapjuk az 5-(y-di"metila;m,iino-propiI)-3-klór-imi:nod.i; benzil hidro.kloridját. A levált terméket szívószűrőn leszűrjük, majd acetonból többszöri átkristályosítással tisztítjuk; az így kapott tisztított termék olvadáspontja 191,5—192°. A 17,4 rész y-dietilamiino-propilkio.rid-hidrokloridból felszabadított bázis felhasználásával analóg módon állíthatjuk elő az 5-{y-dietila:mino-propil)-3-klór iminodibeínzilt, a 20,5 rész /j'-piperidino-etilklorid-hidrokloridiból felszabadított bázis felhasználásával pedig az 5-(/5-j pip'erídino-etil)-3-klór-iminodibenzilt. Ida viszont 27,4 rész 3-bróm-iminodibenzilből indulunk ki, akkor a fenti példával analóg módon az 5-(y-dimetilammo-propil)-3--bróm-iminodibenzilt állíthatjuk elő; olv. p. 185°. Ha 19 rész y^N'-metii-piperazinoJ-propilkloridból indulunk ki. analóg módon, a 3->klór-5-[y-(N'-metil-piperaz.ino)-propil]-iminob'enzilt kapjuk, mely éter és petroléter elegyéből átkristályosítva 83—84° hőmérsékleten olvad. 2. példa: 23 rész 3-klór-iminodibenzilt 190 térfogatrész xilolban oldunk, 4,3 rész nátriumamidot adunk hozzá (toluoliban porított és szuszpendált .állapotban), majd nitrogén-légköríbein 3 óra hosszat keverjük 80° hőmérsékleten. Az oldat eközben először sötétre színeződik, a nátriumsó kikristályosodásának megkezdődése után azonban kivilágosodik. A nátriumsóhoz moríoiinoetilklorid-oldatot adunk (ezt az oldatot 20,5 rész hidrokloridból állítjuk elő, éspedig a szabad bázist híg nátronlúggal felszabadítjuk és benzollal felvesszük). Ezután a reakcióelegyet 16 óra hosszat hevítjük visszacsepegő hűtő' alatt, állandó keverés közben. Az oldatot
