150181. lajstromszámú szabadalom • Helyileg kötetlen mutatóberendezés számjegyek, betűk és szimbólumok számára regisztrálókasszákon vagy hasonló gépeken
Megjelent: 196.3. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL . 150.181 SZÁM Nemzetközi osztály: G 06*h SE—1055 ALAPSZÁM Magyar osztály: 43 a 1—14 Helyileg kötetlen mutatóberendezés számjegyek, betűk és szimbólumok számára regisztráló-kasszákon vagy hasonló gépeken VEB Secura-Wei-ke cég, Berlin (Német Demoli ratikus Köztársaság) Feltalálók Purrmann Gebhard mérnök, Berlin-Friedrichsfelde, Augwstin Dieter mérnök, Berlin A bejelentés napja: 1961. március 14. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1980. november 28. A találmány elektromágneses-mechanikus berendezés egymás mellett elrendezett számjegy-, betű- vagy szimbolumlécek rövid időtartamú kiváltására és beállítására, tízes billentyűzet segítségével kézi billentyűleütés útján bevitt vagy önműködően letapogatott adatok azonnali vizuális jelzése céljából regisztrálókasszáknál, és más hasonló típusú gépeknél. Az általában billentyűzettel felszerelt regisztrálókasszáknál és más efféle gépeknél lemondanak a beviu számok elkülönített, azonnali feltüntetéséről, meri ezeknél minden száimjegyhelyhez külön számbillentyű tartozik, melyek .mindaddig rögzített állapotban maradnaik, míg a berendezés a billentyűleütéssel végzett elő'beállítást medianiKus vagy villamos szerveikkel nem érzékeli és a megfelelő értékeket a számjegymuíatóba (indikáíorba) át nem viszi. A kellő adatbevitel vizuális ellenőrzését ekként a gép működésének kiváltásáig a benyomott Ezámjegybillentyűík helyzete biztosítja. Másképpen áll a helyzet, ha atz adatbevitelhez tízes billentyűzeteit alkalmaznak. Ezeknél ugyanis a gép felszerelésének megfelelően létesített minden számjegyhelyhez (dekádhoz) mindig csak egy számjegybillentyű (0—9) tartozik. Ebből következik, hogy valamely számjegy-billentyű megnyomása és az ezzel kapcsolatos számjegy-előválasztás után a megnyomott szám j egy billentyűnek nyomban vissza kell térnie kiindulási helyzetébe. Emiatt nincs mód a teljes billentyűzetnél lehetséges vizuális ellenőrzésre a billentyűk megnyomásánál. A gyakorlatban eddig főleg két módszer alakult ki a vizuális ellenőrzés megvalósítására. Az egyiknél lemondanak a közvetlen szám jegy jelzésről és csak helymutatót alkalmaznak, mely minden leütés után egy számozással ellátott vagy enélküll vonalas skálán lépésekben vezet végig egy jelet, mely a kezelőt felvilágosítja afelől, hogy az átveendő számból hány számjegyet ütött már le. Ä másik módszernél a számjegyeket hasonló elv alapján közvetlenül is jelzik. Utóbbinál minden dekádhoz állító szegmens tartozik, mely 0—9 számjegyeket és ugyanannyi reteszdugaiszt hord.. Az állítószéges kocsin a jelzendő helyszám szeriint egész számú állító szegmens van. Valamely 0—9 számjegy billentésekor a hozzátartozó előválasztószeg benyomódik. Az állító szegmens rugóerő hatására az előváiasztószegre •esik, mialatt az állítószeges kocsi egy lépéssel továbbkapcsol. A következő leütésnél az egész folyamat ismétlődik. A most ismertetett szokásos elrendezésnek egyebek közt az a nagy hátránya van, hogy a tiszta helyjelzésnél éppúgy mint a közvetlen szám jegyzésnél az elvi falépítés folytán a szakaszos mozgatásnak jobbról balra kell végbemennie, vagyis a 'mindenkori következő számjegy-leütésnél a már beállított számjegyek egy lépéssel balra mozdulnak el. Ez a körülmény például tiszta ármanipulációiknál nem fontos. Ha azonban ezenkívül még különböző fogalmak adatairól, pl. árusításnál áruszámokról, jótállási időkről és máseffélékről is szó van, akkor az utoljára bevitt értékek számjegyeinek mennyisége szerint az egyes fogalmak a vizuális jelzésen belül különböző helyekre kerülnek. Emiatt az ilyen mutatóberendezések alkalmazási területe erősen korlátolt.
