150172. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hisztidin származékok előállítására

150.172 3 a dimetílformamidot eltávolítsuk, és vízmentes magnéziumszulfáttal szárítjuk. A vízmentes kivonatokat betöményítjük, míg a kristályosodás megkezdődik, és ezután 0°-ra hűtjük. Az alfa-Kitro-al;fa^me:

til-béta-4-imidazolil-Hpropionésztert szűréíssel elkülönítjük, éterrel mossuk, és szárítjuk. Ha a fenti eljárásban az alfa-nitropropionátoí az alfa-nitrobutiril-, alfa-nitrovaleril-, alfa-nitrokaproil- vagy alfa-nitroheptoil-észter (melyet a 2. példában leírt eljárás szerint készítettünk) ekvivalens mennyiségével helyettesítjük, akkor a megfelelő alfa-alkil-béta-imidazolil-észtert nyerjük. Ha a fenti eljárásban a benzilészter helyett a megfelelő etil-alfa-ni tro-észtert alkalmazzuk, a megfelelő alfa-nitro-alfa-alkil-imidazolil-alkanoátot nyerjük. Hasonlóan nyerjük ezeknek az alkanoátoknak más rövidszénláncú alkil-éstzereit, ha az 1. példa elején az etanol vagy benzilalkohol helyett a megfelelő alkanolt alkalmazzuk, és az 1. és 2. példában leírt eljárásokat, valamint a fenti eljárást követjük. 4. példa: 4. ábra 5,35 g alía-nitro-alfa-metil-béta-imidazolil-propionsav-benzil-észter {melyet a 3. példa szerinti eljárással állítottunk elő), 250 ml metanol és egy kávéskanál Raney-nikkel elegyét nyomásálló falú bombába töltjük. A bombát hidrogénfelesleggel átmossuk, majd lezárjuk, és addig rázogatjuk, míg a hidrogén abszorpció megszűnik. A katalizátort a reakció•elegyből kiszűrjük, a szüredéket metanolos sósavval 2 pH-értékre állítjuk be. Az oldatot 40°-ot meg nem haladó hőmérsékleten, vákuumban szárazra pároljuk. Az alfa-amímo-észter maradékot ezután 75 ml koncentrált sósavval keverjük, és az elegyet 18 órán át vissza csepegő hűtő alkalmazásával hevítjük. Ezután az elegyet 25°-ra hűtjük és ötször 50—50 ml éterrel kivonjuk. Ä vizes oldatot vákuumban betöményítjük 15 ml-re és az oldat pH-értékét 5—6-ra állítjuk be atnmóniumhidroxiddaí. 300 ml acetonnak az oldathoz történő hozzáadása és állás után az alfa-metil-hisztidin fehér kristályai kiválnak. A terméket szűréssel elkülönítjük és acetonnal mossuk. Ha a fenti eljárásban a benzilészter helyett az alfa-nitro-alfa-metil-propionsav etil vagy más rövidszénláncú alkanolos észterének ekvivalens mennyiségét alkalmazzuk, az alfa-metil-hisztidin .megfelelő rövidszénláncú alkilészterét hidroklorid formájában nyerjük az alkoholos szüredék szárazra párolása után. 5. példa: 5. ábra A 3. példában leírt eljárás szerint előállított 'benzil-alfa-aaitro-alfa-etLL-béta-4-imidazohl-jpropioíiát ekvivalens mennyiségét alkalmazva a 4. példában leírt eljárás kivitelezíhető. Hasonlóan, ha az alfa-metilószber helyett a 'megfelelő alfa-propil-, alfa-butil- és alfa-metilésztereket ekvivalens menynyiségben alkalmazzuk, a megfelelő alfa-alkil-hisztidineket nyerjük. Ha a benzilészter helyett ekvivalens mennyiségben etil- vagy más rövidszénláneú alkanolésztereket alkalmazunk, a 4. példához hasonlóan a megfelelő rövidszénláncú alkil-észtereit nyerjük az alía-alkil-hisztidinnek hidroklorid formájában, ban. 6. példa: 6. ábra 300 ml abszolút alkoholt 0° hőmérsékleten hidrogénkloriddal telítünk, és -— a 4. példában előállított — 7 g alfarjmetil-hidroklorid-monohidrátot adunk hozzá. A reakcióelegyet 5 órán át visszacsepegő hűtő alkalmazásával hevítjük, majd egy napig szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot 30 ml etanolban oldjuk. Az oldatot 30 ml vízmentes etilacetáttal hígítjuk,, majd vízmentes éter lassú hozzáadására az alfa-metil-hisztidin-etil-észter dihidrokloridja kiválik. A terméket szűréssel elkülönítjük, éterrel mossuk és szárítjuk. Ha a fenti eljárásban az alfa^metil-hisztídin helyett ekvivalens mennyiségben az 5. példában leírt eljárás szerint előállított terméket alkalmazzuk, a megfelelő észtert nyerjük. Ennek megfelelően az alfa-propil-, alfa-butil- és alfa-amil-hisztidin megfelelő észterei előnyösen nyerhetők. Ha a fenti eljárásban az etanol helyett vízmentes metanolt, propanolt vagy butanolt alkalmazunk — és a visszacsepegő hűtő alkalmazásával történő melegítés idejét hosszabb szénláncú alkoholok esetében néhányszorosra .növeljük — a megfelelő metil-, propil- vagy butil-észtert nyerjük. Ha a rövidszénláneú alkanol-észtereket alkalmazzuk, a benzilészter helyett, akkor a fenti példában leírt termékek azonosak a 4. és 5. pékiában nyertekkel. Ezekből a hidrokloridokbóí a szabad, aminők úgy nyerhetők, hogy vizes oldatukat, nátriumkarbonáttal rneglúgosítjuk. Szabadalmi igénypont: Eljárás alía-alkil-hisztidin és rövidszénláneú alkil-észtereinek .előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely, legalább három szénatomot tartalmazó alf a-ni tr oalkanoilsavat 4-kló.rnietilimidazollal reagáltatunk, majd az említett észtert — a reakció szempontjából közömbös oldószerben — nátriumhidriddel reagáltatjuk, majd az említett klórnietilimidazolt hozzáadva addig rázogatjuk, míg a reakció teljesen végbemegy, az alfa-nitro-