150167. lajstromszámú szabadalom • Optikai elrendezés koincidenciás leolvasáshoz

Megjelent: 1963. május 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «íir-»fr SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.167 SZÁM MA—1023 ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: G 01 c Magyar osztály: 42 c 5-9 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Optikai elrendezés koincidenciás leolvasáshoz Magyar Optikai Művek, Budapest Feltaláló: Pusztai Ferenc oki. gépészmérnök A bejelentés napja: 1961. március 23. A nagyabbpontosságú szögmérő műszereknél a magassági és vízszintes szögek mérése az osz­tott üvegkörök diametrális helyeinek leolvasásá­val történik. Ez a megoldási a mérés pontosságát fokozza. A diametrális körképek összevetítése­kor a diametrális képek mozgási iránya a le­olvasó és az optikai mikrométer rendszer moz­gásakor egyirányú vagy ellentétes lehet. Az ismeretes, nagyobb pontossági igényeket kielégítő leolvasó rendszereknél általában az ellentétes képmozgású megoldásokat használják, annak ellenére, hogy aiz átvetitős rendszereknél a képmozgások megfordításához mindkét körnél tetőéiprizmára, vagy valamilyen más tükörfelü­letre, az optikai mikrométer ellentétes irányú képmozgatásához pedig kettős ékpárra van szük­ség. Az ismert megoldásokat ezenfelül az egyik átvetítő prizma helyén pentaprizmával is el szokták látni, azzal a céllal, hogy az egymás mellé vetített diametrális képeken mindkét számozás helyes állású legyen. Ezek a megoldások azon­ban a sok tükröző felület miatt igen rossz képet adtak az üvegkör osztásairól. A találmány tárgya olyan optikai elrendezés koincidenciás leolvasáshoz, melynél a diametrális körképek mozgási irányát a sugármenetbe be­iktatott egyetlen prizmarendszer változtatja meg. A találmány egy kiviteli példáját az ábrán tüntettük fel. Az I. magassági 'kör leolvasása­kor a belépő fény az üvegkörön áthaladva az 1 prizmára kerül, amelyről aztán a 2 prizma az üvegkör ellenkező diametrális helyére vetíti. ide képezve le az üvegkör előző osztásainak ké­pét. Ezt a képet a 3 és 4 prizma a közéjük iktatott lencsék segítségével az 5 prizma előtt az X helyre ismét leképzi. Erről a képről a to­vábbhaladó sugarakat a sugármenetbe beiktatható 5 prizma lencsék segítségével a 9 és 10 ékpárbó] álló optikai mikrométeren keresztül a 12, 13, 14 prizmákból álló prizmarendszerre juttatja. Ez a prizmarendszer végzi a diametrális helyekről ér­kező képek mozgásirányának megváltoztatását és a képek egyesítését. A 12 prizima 45°-os tetőéi­prizma, a 13 pedig közönséges 45°-os prizma. Mivel a 12 prizmán a tükröződések száma 1-gyel több, mint a 13 prizmán, nem nehéz belátni, hogy ez a rajta áthaladó képek mozgási irányát megfordítja. A 12, 13 prizmákat elhagyó, eddig külön futó sugárnyalábokat a 14 kettős rombusz külön futó sugárnyalábokat a 14 kettős rombusz­priztma egyesíti. Ugyanezen a prizmán van el­helyezve a választóéi is. A vízszintes kör leolvasásánál a belépő fényt a 6 prizma irányítja az üvegkörre, majd a 7 prizmán és lencséken keresztül a 8 prizmára kerül, melynek segítségével az üvegkör osztásai­nak képe az itt megjelölt X helyen képződik le, a diametrális osztások mellé. A sugárnyaláb in­nen továbbhalad az optikai .mikrométer ékpárja felé. Az 5 prizma a vízszintes kör leolvasásakor nem vesz részt a sugármenetben, mivel ebből kiiktatható. A továbbiakban a sugármenet azonos a magassági kör leolvasásáéval. Látható, hogy a jelek képei mozgásirányának megváltoztatásához nem szükséges az 1, 2 és a 7, 8 prizmák helyén drága és a képminőséget rontó tetőéi, vagy pentaprizmákat, valamint az optikai mikrométernél kettős ékpárt alkalmazni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom