150147. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés impulzusfrekvencia mérésére és feljegyzésére
2 150.147 elő, és x/ a képezett jel koordinátája, mely az f frekvencia mértékét jelenti. A találmány szerinti eljárás keresztülvitelére való berendezés lényege, hogy a feljegyzéshordozó fölött a reverzáló mozgatóberendezésen a feljegyzőberendezés, mely a számlálóval össze van kötve, eltolhatóan van elrendezve, és a számláló a mozgatóberendezéssel együtt időkapcsoló útján van vezérelve. A feljegyzőberendezés, melyet a továbbiakban íróeszköznek nevezünk, a íeljegyzésihordozó fölött mozog, pl. egy feljegyzési papírcsík fölött, úgy, hogy x koordinátája a t idő V (t) függvénye x = <(> (t). Ha a t időt attól a pillanattól kezdve mérjük, amikor a reduktorhoz f frekvenciával (az idő impulzusa) impulzusok érkeznek, akkor a K-ik K imptűzus ~r~ idő múlva érkezik be. A jelnek, amelyet e pillanatban az íróeszköz kialakít, x koordinátája K lesz. Nyilvánvaló, hogy minden f frekvenciához a jelnek egy x/ helyzete tartozik. Tehát fordítva is, a jel helyzetéből az impulzusfrekvenciát meg lehet határozni. Az x/ skála alakját a függvényalak megválasztásával és a K-szám megválasztásával lehet ki-Konst alakítani. Különösképpen f — 7 esetén a , .-, n Konst skála x/ = Konst • f, míg <p = lg eseten t a skála x/ = lg f -f- Konst. A legkönnyebben lehet műszakilag az íróeszköz mozgatását az alábbi szabály szerint megvalósítani: <P (t) = a — v. t, azaz egyenletes mozgás a v sebességgel jobbról balra. Ez esetben a skála a következő alakú: vK Xf = a — -— / ahol a a feljegyzőberendezés koordinátáját és v az egyenletes előretolási mozgás sebességét jelenti. Ez a képlet annyit jelent, hogy nagy f frekvenciáknál a megfelelő x/ értékeik egymáshoz igen közel fekszenek, azaz nagy frekvenciák leolvasása nem volna elég pontos. Egy közelebbi elemzés azt bizonyítja, hogy e skála leolvashatósága oly frekvenciánál, mely körülbelül egy nagyságrend körzetében változik, még megfelelő. Ha oly frekvenciákait kell feljegyezni, melyek több nagyságrend körzetében változnak, lehet az f frekvencia változásainak egész körzetében a jó skálaleolvashatóságot biztosítani, anélkül, hogy az íróeszköz mozgatási törvényszerűségét megváltoztatnánk, mégpedig oly egyszerű eszközökkel, melyek elvét az f frekvencia két nagyságrend (f0 -tól 100 fo-ig) körzetében való változásának esetére az alábbiakban magyarázzuk: Mindenekelőtt az íróeszközt a K-ik impulzus (ahol K = 10 K') beérkezése működésbe helyezi. K Ha ez a K-ik impulzus a rT~7~ ideig nem érke-10 10 zik be, a számláló automatikusan nullára áll be, és a berendezés úgy kapcsolódik át, hogy az íróeszközt a K'-ik impulzus beérkezése működésbe helyezi. Annak az impulzusnak a beérkezése után, amelyet az íróeszköz feljegyzett, a számláló az íróeszközt a kiindulási helyzetbe való legközelebbi visszatéréséig lekapcsolja. Ezzel az elrendezéssel elérjük, hogy a berendezés skálája két részből van összeállítva: az első, amelyik a 10 fognál nagyobb frekvenciáknak felel meg, a 10 fo—100 fo frekvenciák körzetében jól olvasható, míg a második, mely az elsőhöz hasonló, mely azonban az fognál nagyobb frekvenciáknak felel meg, fo—10 fo frekvenciáknál jól olvasható. Valóban egy így beszabályozott berendezés skálája fo—100 f0 frekvenciák körzetében jól leolvasható. Egy így beszabályozott berendzés hátránya az, hogy a 10 fo frekvenciának a skála két különböző pontja felel meg: az első rész baloldali szélső pontja és a második rész jobboldali szélső pontja (e két pont közötti térben sohasem alakítható ki jel; ez a tár a 10 fo-nál nagyobb frekvenciáknak felel meg, de a megfelelő jelet az első skálán kellett már kialakítani, és amint fentebb említettük, a jel kialakítása után az íróeszközt a számláló a kiindulási helyzetbe való legközelebbi visszatéréséig lekapcsolja). Amennyiben azonban a skálának ez a megszakítottsága hátrányos lenne, ez úgy küszöböl-K' hető ki, ha biztosítjuk, hogy az, íróeszköz a —— fo K' pillanatban és az 1.1 — pillanatban a jelet ugyaiifo abban a pontban képezni tudja. Ez esetben a 10 fo frekvenciának a skálán egyetlenegy pont felel meg; ily módon a skála folytonos lesz. (Ily állásidő műszaki megvalósítási lehetőségeiről még az alábbiakban szólunk.) A skálakiszélesítés ez elvét természetesen a frekvenciaváltozások más tartományaira, melyek több mint két nagyságrendűek, illetőleg a <P függvény más alakjaira is fel lehet használni. Ha szükséges, hogy a skála folytonos legyen, akkor mindig szükséges, hogy a számláló átkapcsolásánál és nullára állításánál az íróeszközt felemeljük. Az íróeszköz mozgatása a találmány szerinti eljárás keresztülvitelére való berendezésnél az előírt x = <P (t) törvényszerűség szerint, különböző módon vihető keresztül. Például az íróeszköz kulisszával (gömbbel) eltolható. Az íróeszköz mozgatásának egy másik módja oly csavar forgatásával valósítható meg, amelyen, mint egy csavaranyát, az íróeszközt eltoljuk. A csavaréiforgatások vagy egyenletesek, vagy programszerűen egyenlőtlenek lehetnek, hogy a <p (t) függvény szükséges alakját elérjük. (Egyenlőtlen csavarforgatást érünk el pl. elektromágneses kilincsművel, amidőn azt az impulzusfrekvenciát
