150134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektrotermikus kemencék megcsapolására és az eljárás kivitelére szolgáló berendezés

2 150.134 A találmány szerinti új eljárás értelmében az elektródot a csapolónyílás felé mozgatjuk el önműködő szabályozással, ha az elektródon áthaladó áram intenzitása egy megállapított alapértéknél kisebb. Ezzel szemben, ha ez az áramintenzitás az említett alap-értéknél nagyobb, akkor az elektród a csapolónyílástól távolodó (mozgást végez. Az intenzitás említett alap-értéikének a beállítása függ a kezelendő olvadéktól, az olvadékfürdő viszkozitásától, a végzendő csapolá-Bok gyakoriságától, a viszkózus olvadék-áram elektromos vezetőiképességétői stb. A találmány szeriinti eljárás egyik különleges jellemvonása az, hogy a csapolónyílás kilyukasztása után a kiömlő viszkózus olvadék-áraimot az egész csapolási művelet folyamán továbbra is hevítjük azáltal, hogy a csapolónyílás kilyukasztására alkalmazott elektromos ívet továbbra is fenntartjuk az elektród és a kiömlő viszkózus olvadék között; ezt az ívet lényegéiben az említett alap-értéknek megfelelő intenzitású árammal tartjuk fenn és az ív fenntartásával elérjük, hogy az olvadék eléggé folyékony marad ahhoz, hogy idő előtti megszilárdulásától ne kelljen tartami. A találmány szerinti eljárás kivitelére szolgáló berendezés célszerű, de nem kizárólagos kiviteli alakja a következő elemeket foglalja kombináció alakjában magába: az elektród hordozására, vezetésére és mozgatására szolgáló szervek; egy vagy több árambevezető szerv az elektródon; vezérlőszervek, pl. áram-^relé szabályozóberendezés az elektród mozgásának szabályozására. A találmány szeriinti eljárás értelmében a kemence csapoiása a következő módon történik: az elektródot, amely nyugalmi helyzetéiben, tehát a csapolónyílástól eltávolított helyzetben van, a kemencetesthez viszonyítva feszültség alá helyezzük. Addig, amíg az elektródon áram néni halad keresztül és ív nem létesül, a szabályozóiberendezés az elektródot a csaipolóinyílás irányában mozgatja, mindaddig, amíg az elektród vége nem kerül érintkezésbe a kemencetesttel, ill. az átlyukasztandó olvadék-kéreggel, amikor is elektromos ív képződik az elektród és az olvadék-kéreg között. Ezután az elektród visszafelé kezd mozogni, a fellépő nagy áraimintenzitás következtében és önműködően beáll kb. az alap-értéknek megfelelő áraimintenzitásra, mindaddig, míg az olvadék-kéreg teljesen át nincs lyukasztva. Ar.íikor a csapolónyílás kilyukasztása az elektromos ív hatására megtörtéint, az elektród érintkezésbe kerül a folyékony olvadókkal, ezáltal az áram intenzitása megnövekszik és így a szabály ozószerkezet visszafelé kezdi mozgatni az elektródot, amely elhagyja a csapolónyílást és utat nyit az olvadéknak, hogy a tégelybe folyjék. Az elektromos ív, amint ezt már fentebb említettük, továbbra is fennmarad az elektród és a viszkózus olvadék-áram között és az így termelődő energia meggátolja az említett olvadékáraim időelőtti megdermedését; az elektromos ív fenntartására szolgáló áram intenzitása kb. megfelel az említett alap-értéknek, amelyet a kezelendő olvadék tulajdonságaitól -függően választottunk meg. A találmány szerinti eljárás segítségével nehézség nélkül hajtható végre minden olyan magas olvadáspontú anyag osapolása, amely a levegő oxidáló hatásával szemben érzékeny; példaképpen a következő anyagokat említhetjük meg e szempontból: fémkarbidok, alumíniumkarbid, kalciumkanbid, titán-oxidkarbid stb., általában minden olyan anyag esetében jól alkalmazható a találmány szerinti eljárás, amely anyag az üvegfélékhez hasonlóan viszkózus állapotban ömlik ki az olvasztókemencéiből. A találmány szerinti eljárással lefolytatott csapolás során, ha az olvadék kifolyása az olvadékáram megdermedése következtében •megszakad, az elektromos ív továbbra is fennmarad és a megdermedt olvadék újrafelhevítése és 'megolvasztása útján isimét megnyitja az olvadékáram további olyasának az útját; ezáltal a félbeszakadt csapolás ismét tovább folytatható, anélkül, hogy ehhez emberi beavatkozásra lett volna szükség. Az áramintenzitás említett alap-értékének ügyes beállítása útján gyakorlatilag folytonos csapolás is elérhető, ami a kemence üzemének rendkívül nagymértékű, eddig kézzel működtetett csapolóelektród. segítségével el nam érhető egyenletességét teszi lehetővé. A találmány bejelentője egyúttal egy különleges berendezést is létrehozott, amely a találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitelére alkalmas. Ennek a berendezésnek egy példaképpen! — de nem kizárólagos — kiviteli alakját fogjuk az alábbiakban, az ábrák alapján ismertetni. Az 1. ábrán egy elektromos kemencét láthatunk, a hozzátartozó (1) tégellyel és a két elektród egyikével (2). Az igen magas olvadáspontéi anyagok kezelése céljából e kemencéhez egy vagy több elő-tégely (mint a (3) jelzésű) tartozik; ezek a (4) csapolónyílás: útján közlekednek a kemencével, külső oldalukon pedig az (5) kiürítő-ajtó van rajtuk felszerelve. A csapolónyílás átlyukasztása egy segédelektród felhasználásával történik; ez a segédelektród a saját (7) tengelye irányában elmozdulásra képes, mimellett ez a (7) tengely a csapolónyílás középpontján halad keresztül. A találmány szerinti berendezés e kiviteli alakja esetében az elektród vezetésére és mozgatására szolgáló szervek célszerűen szintén az elektród tengelyéinek síkjában vannak elrendezve. így pl. az ábrákon látható kiviteli alak esetében az elektród vezetése a kemence oldalában, a tűzálló betonból készült (9) hüvelyibe ágyazott (8) grafithüvely útján történik', mimellett az említett (9) betonhüvely elektromosan szigeteli a (6) elektródot a kemence (1!

0) burkolatától; a kemencétől távolabbi oldalon az elektród vezérlésére és mozgatására a (11—11') szerv szolgál, amely befogja az elektródot és amelyen két, oldalra kiálló (12) és (12') nyúlvány van, mindkettőn egy-egy (13— —13') csavarmenetes furat halad keresztül, ez utóbbiakban pedig két (14—14') csavarorsó helyezkedik el, az elektróddal párhuzamos helyzetben. A (12) és (12') kiálló nyúlványok oly módon vannak elrendezve, hogy a két csavarorsó ugyanabban a síkban helyezkedik el, amelyben az elektród tengelye is van, ezáltal a imozgó alkotórészek vezetése beszorulás veszélye nélkül történhet. A csavarmenetes pálcák végeiken a (15) szerv-