150120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék felületi hőközlők túlhevített gőzzel való fűtésére
2 150.120 lecsurgó kondenzvíz teljes egészében vagy legalábbis túlnyomó részében • tényleg visszafolyik •abba. A fenti eljárás foganatosítását célzó, a találmány szerinti felületi höközlők mindegyike megfelel ennek a követelménynek. Egyik fajtájuknál a telítő vízfürdőt magában a hőátadó gőztérben létesítjük, mégpedig annak alsó részében. A másik fajtánál a hőközlő hőátadó gőzterének fenéksziratje alatt elhelyezett és a gőztérrel ennek fenekén át közlekedőedény, úgynevezett telítő•fazék foglalja magába a vízfürdőt. A harmednk hőközlőfajtánál a felületi höközlők után kapcsolni szokott kondenzfazék víztere szolgál e célra, míg ,a negyedik fajtánál isimét a már említett telítőfazék, mely azonban itt már nem a hőközlő gőzteréhez csatlakozik, hanem a kondenzfazék vízteréhez, mégpedig egyébként a második hőközlőfajtánál említett módon. Az első hőközilőfajtánál az létesíti a vízfürdő1 , a hőátadó gőztér alsó részében, hogy az oda lecsurgó kondenzvíznek a gőztér fenekén való szabad továbbfolyása akadályozva van, s ezáltal ott a kondenzvíz vízfürdővé duzzad. A vízfürdővé való duzzasztás három kiviteli példáját a rajz 1—3. ábrái szemléltetik, mégpedig az ábrázolás leegyszerűsítése céljából olyan példaként! felületi hőközlő esetében, melynél a hőátadó .gőztér alakja olyan, mint egy derékszögű négyszögkeresztmetszetű egyenes hasáb belső üres tere, melynek lapjai képezik a hasznos hőátboesátó felületeket. Az 1. ábrán feltüntetett példánál a kondenzvizet a kondenzvíz-elvezeíő cső szájnyílásának a fenéknél magasabb szintre való felhelyezése duzzasztja, mégpedig olyan magas szintre való felhelyezése, mely megfelel a kifogástalan gőztehtés követelményeinek. Ennél a kiviteli alaknál tehát az eddig általánosan alkalmazott (1) magas szinti gőzbevezető és a (2) fenékszinti kondenzelvezető helyébe a (3) fenékszinti gőzbevezető, illetve a (4) magas szinti kondenzelvezető lép. Az alacsony szinti gőzbevezetés egyébkén!, mint az eljárás egyik főjelieimzője, az összes többi kiviteli alaknál is megmarad. A 2. ábrán szem lelhető példánál a (2) kondenzelvezető marad az eddigi helyén, ellenben a lecsurgó kondenzvíz szabad tevábbfolyását az; (5) lemezgát akadályozza. Ha ez az akadály nem is terjed ki a lecsurgó kondenzvíz teljes egészére, mert annak egy része a vízfürdő mellett, annak megkerülésével tud elfolyni, mégis ez a körülmény nem akadálya ezen kiviteli í.lak alkalmazásának. Tekintetbe veendő ugjanis, hogy egyrészt ez a közvetlenül elfolyó vízmennyiség a lemezgát célszerű kialakításával és elhelyezésével egész minimálisra osökkenthető, másrészt, a telítés vízszükséglete az előrebccsátottak szerint a gőztérben lecsapódó kondenzvíznek még a negyedét sem teszik ki. A 3. ábrán vázolt példánál a duzzasztó alkatrészt az eddig szokásos fenékszinti koir.denzelvezetőnek a kifogástalan gőztelítés követelményei által meghatározott magasságra felnyúló (6) csőtoldaléka képezi. A találmány szerinti felületi höközlők második fajtájának kiviteli példáit a rajz 4—7. ábrái szemléltetik. A 4. ábrán feltüntetett példánál a (7) telítőfazék felső nyitott szájnyílásával közvetlenül közlekedik a hőátadó gőztérrel. A lecsurgó kondenzvíznek a fazékba való befolyásét az biztosítja, hogy a (2) fenékszinti koindemzvíz-elvezető nem az eddig szokásos módon, vagyis nem a fenékszinitről indul ki. hanem egy ennél valamivel magasabb szintről, úgyhogy kondenzvíz csak akkor tud a kondenzvíz-elvezetőbe folyni, mikor a gőztérfenék és ezzel együtt a telítőfazék is már el van általa árasztva. Az 5. és 6. ábra szerinti kiviteli alakoknál a (7) telítőfazék zárt és a (8) összekötő csövön át közlekedik a hőátadó geztér alsó részével. A 7. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a telítőfazék a hőközlő ás a kondenzfazék közötti kondenzelvezető csőibe van beiktatva, miáltal ez utóbbi két szakaszra oszlik,: a hőközlő és a telítőfazék közötti (9) felső szakasizra, továbbá a telítőfazék és a kondenzfazék közötti (10) alsó szakaszra, mely utóbbi a telítőfazék középső részéből indulván ki, annak túlfolyóját képezi. Ennél a kiviteli alaknál tehát a vízfürdőn átbugyborékoló gőz a kondenzvíz-elvezető csövön át áramlik a hőátadó gőztér alsó részébe. Mivel ily módon ennek a csőnek a felső szakaszában két ellentétes irányú áramlás van, egy lefelé irányuló víz- és egy felfelé irányuló gőzáramlás, ez a csőszakasz erre a kettős áramlásra méretezendő. Ez azonban elkerülhető, ha a (11) tehermentesítő vezetékkel kötjük össze a telítőfazék és a hőközlő gőzterét. Ez a tehermentesítő cső most már az. 'eddig szokásos (1) magas szinti gőzbevezető helyen is betorkolltatható a hőközlő hőátadó gőzterébe. A (3) gőzbevezető esc természetesen itt is éppúgy, mint a többi telítőfazekas kiviteli alaknál, a telítőfazék alsó részén át vezetendő be a telítőfazéifcbain képződő vízfürdőbe. A találmány szerinti felületi höközlők harmadik fajtájának nincs külön ábrája a rajzon, mert ennek elvi szemléltetésére a rajz 7. ábrája is alkalmas. A különbség csak annyi, hogy ennél a kiviteli alaknál a (7) fazék nem a telítőfazekaí ábrázolja, hanem a hőközlőnelk már eddigelé is általánosan használt tartozékát, a kondenzfazekat. Ennél a kiviteli alaknál tehát a (3) gőzfoevezető cső a (7) kondenzfazék fenekén át torkollik a vízterébe, melybe a kondenzvíz a hőátadó gőztér (9) kondenzelvezető csövén át csurog be, s mely itt egyúttal a telítés vízfürdőjét is képezi. Ez utóbbi túlfolyójaként jelen esetben a kondenzfazék (10) kondenzelvezebője szolgál. Ez a kondenzvíz-elvezető cső természetesen ennél a kiviteli alaknál sem szabad nyílású, ment nyílásának nagyságát s ezzel együtt a vízfelszín állandó szinten való maradását a kondenzfazekaknát eddig is szokásos módon a kondenzfazék úszógolyós záróeleme szabályozza. A (11) tehermentesítő vezeték ennél a kiviteli alaknál is alkalmazható, mely esetben az itt a kondenzfazék gőzterét köti össze a hőközlő hőátadó gőzterével. A találmány szerinti felületi höközlők negyedik fajtájánál a hőközlő vízteret növelő célzattal telítőfazekat csatolunk a kondenzfazék vízteráhez,* mégpedig éppoly módon, mint ezt a 4—6. ábrázolt kiviteli alakoknál tettük. A különbség csak annyi, hogy míg ott a telítőfazekat a hőközlő
