150097. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiailag hatásos alkilszulfoniloxi-származékok előállítására
150.097 3 5. 8,1 g 1,3-bisz-beta-oxietilamino-propánt 100 •.ml piridinben oldunk, majd keverés és hűtés közben — 5—0 C° között 17,2 g metánszulfonilklori.dot csurgatunk hozzá. Az elegyet 1 óráig 0 C°-on, majd 4 óráig szobahőmérsékleten keverjük. A kivált kristályos terméket leszűrjük és alkohollal mossuk, súlya = 9,9 g. A nyers terméket kevés vízben oldjuk, az oldhatatlan részt leszűrjük, derítjük és a szűrlethez fokozatosan alkoholt adunk. Tűs kristályokban kiválik az l,3-'bisz-bet'a-metánszulfoniloxietilamino-propán.diklóriiidrát, melyet vizes alkoholból átkristályosítunk. Súlya = 5 g, op.: 143—149 C° (bomlással). 8. 48,7 g ezüstrnetánszulfönátot feloldunk 360 ml vízmentes acetonitrilben, majd keverés mellett hozzáadunk 18,4 g porított l^-bisz-beta-brómetilamino-n.bután.dibrómhidrátot (op.: 263 C°, bomlás közben). A reakcióéiegyet erőteljes keverés közben 12 óráig forraljuk. Az elegyet ezután lehűtjük és a képződött termék és ezüstbromid keverékét leszűrjük, majd acetonitrillel mossuk. A nuccstortát többször forró vízmentes metanollal digeráljuk, és a metanolos oldatokat egyesítjük. A metanolos oldatot kénhidrogénnel kezelve ezüstmentesíti ük, szűrjük, majd vákuumban betöményítjü'k. A tömény meleg metanolos oldathoz etanolt adunk, amikor is tűs kristályokban kiválik •a termék, amely 15,8 g, op.: 133—135 C°. Az anyalúg szárazra párolásával további 2,7 g terméket kapunk, op.: 132—134 C°. A kapott 1,4-bisz-fjeta-metáiiszulfoniloxietilamino-nJtíután.dinietánszulfonát metanol-etanol elegyből, vagy vizes eianólból kristályosítható, op.: 134—135 C°. 7. 27,8 g ezüstmetánszulfonátot feloldunk 190 ml vízmentes acetonitrilben és keverés mellett hozzáadunk 11,3 g porított l,4-bÍ3z-beta-brómetilamino-l,4-didezoxi-mezo-eritrit.dibrómhidrátot. A reakcióéiegyet erőteljes keverés közben 13 órán át forraljuk. Lehűlés után a kivált termék és ezüstbromid keverékét leszűrjük, majd acetonitrillel mossuk. A nuccstortát forró metanollal többször digeráljuk és a metanolos oldatokat egyesítjük. Az oldatot kénhidrogénnel kezelve ezüstmentesítjük, szűrjük, majd vákuumban szárazra pároljuk. A kristályos párlási maradékot metanol-etanol elegyből vagy vizes etanolból kristályosítjuk. A kapott fehér kristályos l,4-l bisz-beta-metánszulfoniioxietilammo-l,4-didezoximezo-eritrit.dimetánszulfonát 7,6 g, op.: 143—144 C°. Az acetonitriles anyalúg 1. példa szerinti feldolgozásával további 2,3 g terméket kapunk. Az l,8-bisz-be! ta-metánszulfoniloxietilamino-l,6--didezoxi-D-mannit.2HX (ahol HX metánszulfonsav, oxálsav, haloidsav) tumorgátló hatású és a vérkép és szövetek limfoid elemeit erősen és szinte elektíven károsítja. LD53 : 30—100 mg/kg egéren i. v. A tumorgátló hatás különböző tumorokon (kezelés 6—8 alkalommal): Tumor: Dózis mg/kg 0,5 Yoshida patkány se. care. Guerin patkány carc. S 180 (egér) 55 % 87% 90% 790/0 66% Ehrlich egér ascites Németh-féle egér ascites lymphoma 81% 100% (a 14. napon) (a 14. napon) Részletes vizsgálataink eredményei szerint a vegyület a magoszlások károsodását és a nyugvó daganatsejtek súlyos degenerációját, ill. nefcrózisát képes előidézni. A vegyület normál patkányok fehérvérsejtszámát már 3 x 0,5 mg/kg-os dózisban befolyásolja, 3x5 mg/kg-os dózis a limfociták számának !82%-os csökkenését idézi elő kéthetes időtartammal. Ugyanakkor a mieloid elemek számának csökkenése elhanyagolható, sőt néhány nap múlva ez a kiindulási érték fölé emelkedik. Az 1,6-bisz-beta-mjetánszulfoniloxietilamino--n.hexán.difclórhidrát fenti tumorféleségekre, valamint normál patkányok vérképére hasonló, de valamivel gyengébb hatást fejt ki. LD50 : 700 mg/kg egéren i. v. Szabadalmi igénypontok: 1.Eljárás biológiailag hatásos új, alkilszulfoniloxi-szárimazékok és sóinak előállítására, .melyre jellemző, hogy 3—6 szénatomszámú alkán két szénatomján, vagy ugyancsak 3—8 szénatamsziámú oxialkán vegyület egy vagy két szénatomja az R—SO,0—CH,CH,—NH— (I) képletű beta-alkilszulfoniloxietilamino-csoportot alakítjuk ki, ahol R 1—3 szénatomszámú al'kilcsoportot jelent. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy az I képletű csoportot valamely alikán két szénláncvégi szénatomián, vagy oxialkán egy vagy mindkét szénláncvégi szénatomján alakítjuk ki. 3. Az 1. vagy 2. igénypont bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy az I csoportot, illetőleg csoportokat polihidroxi-vegyületék, pl. cukrok, vagy cukoralkoholok szénatomjain alakítjuk ki. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, kiviteli módja, melyre jellemző, hogy az I csoportot, illetőleg csoportokat D-manniton alakítjuk ki. 5. Az 1. vagy 2. igénypont bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy az I csoportokat hexánon alakítjuk ki. 6. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy az I csoportot, illetőleg csoportokat oly cukor-, vagy cukoralkohol-származékok szénatomjain alakítjuk