150090. lajstromszámú szabadalom • Hajlítórezgő kristályok elektródaelrendezése
2 150.090 nek egyike pedig a 0° {= 360°) fázisfordítás a rácstól — az anódon és a osajtolóelemen keresztül — a rácsig. Ilyen 18l0°-os fázisfordító tulajdonsággal nem rendelkező kristály esetén a fázis kiegyenlítését transzformátorral vagy egyéb reaktáns elemmel kell megoldanunk; .négypólusú kristálynál azonban ezt a fáziskiegyenlítést — éppen a soros rezonancián — maga a kristály végzi el. A 2. ábrán egy kristályvezérlésű csőoszcillátor isimert, szokásos kapcsolását mutatjuk be. Ebben a kapcsolásben a kristály 1 és — rövidrezárt — 3 elektródái között létesül az az elöktromos tér, amely a kristályt rezgésiben tartja. Az oszcillátorcső rácsára csatlakozó 2 elektróda rendeltetése csupán az, hogy a vezérlői észültségét előállítsa, egyébként azonban a kristály rezgésbentartásában nem vesz részt, sőt — csillapító hatásán keresztül — inkább gátolja azt. Az 1 elektróda az anódkörhöz, a 2 elektróda viszont a rácskörhöz csatlakozik; a szokásos anódimpedancia 10 kOhim nagyságrendű, a rácsirnpedancia pedig általában a rácslevezető ellenállás, aminek értéke 0,5—1,0 MOhm között van. A kristály impedanciája a hagyományos (szimmetrikus) elektródaelrendezésnél pl. egy 4 kHz-es négyzetes keresztmetszetű kristály esetében a bemenő és kimenő oldalon egyaránt 100—200 kObm nagyságrendű; így a kristály egyik oldalon sem illeszkedik teljes mértékben az áramkörhöz. További megfontolást igényel a kristályok működésének vizsgálata során tett az a megállapítás, hogy ebben, az esetben — eltérően a kétpólusú kapcsolástól —• a kristálynak csak az egyik fele végez piezoelektromos hatás (következtében kinyúló-összehúzódó mozgást, míg a másik fele csak a hajlításban vesz részt. Ennek következtében azonban ezek a kristályok a 2. ábra szerinti hagyományos oszcillátor-elrendezésben igen hajlamosak a hosszuk által meghatározott frekvencián — nem-kívánatos — hosszrezgést végezni. A két elektródapárral készült kristályokról ismeretes, hogy az impedancia elektródapáronkint az elektródafelületekkiel fordított arányban oszlik meg. Kétségtelein tehát, hogy az olyan elektródaelrendezés, amelynél a rezgésfenntartó — az 5. ábrán az 1 jelű — elektróda elfoglalja a kristályfelületen a rezgésfenntartásiban részt nem vevő rácsköri —• az 5. ábrán 2 jelű — elektróda helyének egy részét, előnyösöbb az eddig szolt ásos elektróda-él rendezésinél. A találmány tárgya tehát a kétpólusú és négypólusú kapcsolás előnyeit — a kis soros rezonáns impedanciát és: a fázisfordító elektródát — biztosító, valamint a — káros — hosszrezgési hajlamot csökkentő az elektróda-^elrendezés, amelynél a kristályfelületein elhelyezett egyik — cél-1 A kiadásért felel: a Közgazdaság 630429. Torv Nyomda, Budapes szerűen a rezgésfenntartó anódköri — elektróda felülete nagyobb, mint a másik — célszerűen a vezérlő rácsköri — elektróda, és az előbbi a szimmetrikus elrendezés mellett az utóbbi által is elfoglalt kristályfelület egy részére is átterjed, míg a többi — az 5. ábrán 3 jelű — elektródák egymáshoz képest szimmetrikus fcristályfelületet foglalnak el. Aszimmetrikus kristályeléktróda-elrendezésekkel találkozunk a szakirodalomban is, így pl. W. Herzog: Oszilation in Schwingquairtzen c. művében; ugyancsak aszimmetrikus eleiktróda^elrendezéseket hoznak javaslatba egyes szabadalmak is. Ezek a megoldások azonban csak a be- és kimeneti elektródák közötti csatlakozó 1 anódköri elektróda a kristály két oldalán elhelyezkedő, rövidrezárt két részből áll, miközben az egyik vész a rezgésfenntaftásban részt nem vevő rácsköri 2 elektróda kristályfelületének egy részét veszi igénybe; a katódkörre csatlakozó 3 elektróda ugyancsak két rövidrezárt, egymás között szimmetrikus részből áll, amelyek a kristály két szembeniekvő oldalán helyezkednek el. Az ilyen elektróda-elrendezést alkalmazó kristállyal vezérelt csőioszcilláto'r kis rezonáns impedanciája nagy frekvenciastabilitást biztosít, a nennkívánatos hcsszrezgési hajlam csökkentése .mellett. A találmány szerinti kristályelektróda-elrendezás biztosítja a kétpólusú és négypólusú kapcsolás előnyeit a kis soros >,rezonáns impedancia és a fázisfordító elektróda alakjaiban. A nyert mérési eredmények szerint az ilyen elektróda-elrendezésű hajlítórezgő kristály ún. beiktatási vesztesége — értve ezalatt a kristály bemenő- és kimenőfeszül tsége, tehát az 1 és 2 elektródákon jelentkező feszültség közötti arányt — mintegy 30%J kal kisebb, mint hagyományos — szimmetrikus — elektróda-elrendezés esetén. Ugyanakkor ez az elektróda-elrendezés arra is alkalmas, hogy a hajlítórezgő kristály nem-kívánatos hosszrezgési hajlamát csökkentise. Szabadalmi igénypont: Hajlítőimódbatn. rezgő nógyeléktródás kristály elektróda-elrendezése kis soros rezonáns impedancia biztosítására és a hajlítórezgő kristály nem-kívánaitos hosszreizgési hajlamának csökkentésére, különösen krisrtályvezérlésű oszcillátorokban való alkalmazás céljára, —• jellemezve azzal, hogy a kristályt elületen elhelyezett egyik — célszerűen a rezgésienntartó anódköri — elektróda felülete nagyobb, mint a másik — célszerűen a vezérlő rácsköri-elektródáé és annak kiistályfelületére is részben átterjed, míg a többi elektródák egymáshoz képest szimmetrikus kristályfelületeket foglalnak el. ajz :l és Jogi Könyvkiadó igazgatója ; V., Balassi Bálint utca 21-23.
