150082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a cséplés során külön kifejtést igénylő termények, főként aprómagvak, pl, lucernamag tisztítására

Megjelent: 1983. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0~ NJSZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.082 SZÁM Nemzetközi osztály: A 01 f ll04 BU—227 ALAPSZÁM Magyar osztály: 45 e 20—22 Eljárás a cséplés során külön kifejtést igénylő termények, főként aprómagvak, pl. iueeriiamag tisztítására Bus Antal termelési felügyelő, Szombathely A bejelentés napja: 1959. november 6. A mezőgazdasági termények kicséplésére jelenleg alkalmazott eljárások lényege az, hogy a cséplőberendezésbe — szükségszerűen különféle gyom- és egyéb kísérő növényékkel együtt — beadagolt learatott növényi szárrészekről a cséplődob verőlécei leverik a terméseket, miközben egyes növények (pl. a gabonafélék, borsó, bükköny stib.) esetében egyidejűleg a magvak is kiverődnek a terméseikből; ezután a terméstől megfosztott szárrészeket a szalmarázó távolítja el a cséplőberendezésből, míg a kifejtett termések pelyvája és magvai pelyvarostára kerülnek, ahonnan a magvak a rostán áthullva külön kinyerhetők és megfelelő tisztítási műveletek után zsákolásra kerülhetnek. Más a helyzet az olyan mezőgazdasági termények esetében, amelyek termését a cséplőberendezés dobja csupán leválasztani képes a szárrészekről, de egyidejűleg felfejteni nem (vagy csak alárendelt mértékben) tudja. Az ilyen termények (mint pl. a lucerna, lóhere, fehérhere, az ún. aprómagvak) esetében a cséplődobban leválasztott termések a jelenlegi cséplési eljárások során a cséplőberendezés pelyvarostáján felfejtetlen állapotban haladnak végig, majd megfelelő szállítóberendezés közvetítésével a berendezésbe külön beépített fej tőd óbba vagy egy külön ún. herefejtő gépbe kerülnek, amely azután a termésből kifejti a magvakat. A kifejtett mag ezután ismét pelyvarostára kerül, ahol most már a magvak rostálás és szelelés útján különválaszthatók a termés pelyva-részeitől, utána pedig tisztításra, majd zsákolásra kerülhetnek. , Az aprómagvak e csépelési és kifejtési eljárása során a kinyerendő terméssel egyidejűleg elkerülhetetlenül szintén a csépi őber endezésbe kerülő idegen termések (pl. a lucerna esetében főként lóhere és különféle gyomnövények termései) ugyanazon az úton haladnak végig, mint maga a kinyerendő termény és e szennyező termések ugyancsak kifejtődő magvai a kinyert termény magvai közé kerülnek káros szennyezésként. Ugyanez a helyzet, ha a terméseknek a szárrészekről való leválasztása nem cséplés, hanem más műveletek, pl. lefésülés útján történik; íz így leválasztott termések kifejtése során az említett szennyező termések szintén kifejtésre kerülnek és a kifejtett magvakat ez utóbbiak magvaival szennyezett állapotban kapjuk meg. A kicsépelt vagy kifésült termésekből kifejtett magvak ilyen szennyezett volta igen hátrányos, mert a lucerna, lóhere és egyéb aprómagvak kifejtett állapotban történő szétválasztása igen nehéz, sőt nagyüzemi méretben lényegében megoldatlan feladat, minthogy e magvak fizikai tulajdonságaik szempontjából igen közel állnak egymáshoz, elválasztásuk a szokásos fizikai módszerekkel (rostálás, szelelés) egyáltalán nem sikerül. Ezért azután országos viszonylatban igen nagy problémát képez az ilyen aprómagivak szennyezett volta.' A lucerna esetéiben pl. a lóheremaggal való szennyezettség jelent nagy nehézséget, az országszerte termelt Iucernamag számottevő része minősül másodrendűnek lóheremaggal való szenynye'zettség miatt; a jelenlegi cséplési technológia mellett azonban n'em ismeretes olyan eljárás, amellyel ez a szennyezés gazdaságos módon kiküszöbölhető lenne. A találmány szerinti eljárás ezt a súlyos gya-; korlati problémát képező nehézséget oldja meg, egyszerű eszközökkel és igen gazdaságos módon. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy a lucerna és számos más ilyenfajta mezőgazdasági termény esetében a szennyező magvak fizikai tulajdonságai ugyanannyira hasonlóak a főtermény magvaihoz, hogy fizikai elkülönítésük nem sikerül, ezzel szemben a főterménynek és az eltávolítandó kísérő terményeknek a szár-