150059. lajstromszámú szabadalom • Kétrészű tám, főleg bányadúc

2 150.059 felületei egyenesek és a tartóház ék alakú részéhez szorulnak, viszont a két .másik (párhuzamos) oldal közül a hosszabbik mellett van a bányadúc hossztengelyéhez képest keresztirányhan elmozdítható szorító tuskó. Ez a tuskó kinyúló felfekvő felületekkel készül és a felfekvés mindig az egymással szöget bezáró faiak egyenesvonalú 'meghosszabbításában van. A találmány további kialakításénál a trapézkeresztmetszet egymással lényegileg párhuzamos oldalai közül a hosszabbikat kismértékben ív alakúra készítjük és az egyenes falrészekhez való átmenetet legömbölyítjük. A nagyjából párhuzamos oldalak közül a rövidebb úgy, mint egy távoliságtartó köti össze a két ferde falat, de nem azok végeinél, hanem a végektől csekély távolságban. A szorító tuskó a találmány előnyös kivitelénél felülnézetben nagyjából I-alakú olyképp, hogy a gerinc egyik oldalán a kiálló részek végein vannak a szorító felületek, amelyek az üreges keresztmetszethez szorulnak, a gerinc másik oldalán pedig a nyúlványokban egy-egy mélyedés van a feszítőék szániára. Ezzel kapcsolatosan, a zárház a függőleges hossztengelyre merőleges keresztmetszetben két ékhornyos alakzatból van összeállítva, amelyek a szárak végeinél érintkeznek egymással- Ez a két idom különböző nagyságú és a nagyobbik veszi fel a belső támaszt, a kisebbikben pedig a szorító tuskó van. A kisebbik idom szárai között a feszítőék a hossztengelyre keresztirányban elmozdítható és egyrészt a szorító tuskón fekszik fel, másrészt pedig a tartóház belső falához szorul. A bányadúc felső részének üreges kialakítása azzal a fontos előnnyel jár, hogy még az esetben is, ha ezt a részt nagy erővel szorítjuk a tartóházhoz, az átmeneti helyeken, tehát az egymással hegyesszöget bezáró trapézíalak és a párhuzamos fal találkozásánál sincsenek nagy szilárdsági igénybevételek. Vonatkozik ez azokra a pontokra, ahol az említett szög alatti falak a rövidebb párhuzamos oldallal érintkeznek. A találmánnyal kapcsolatosan lefolytatott feszültségoptikai vizsgálatok azt mutatták, hogy az üreges keresztmetszetnek nincs olyan része, amelynél az igénybevétel elérné a maradandó alakváltozáshoz szükséges batárt. A találmány további előnye, hogy a szorító tuskó a bányadúc felső részének beszorításánál az erőt lényegileg csak két igen kedvező helyen adja át, tehát az ív alakú falnak azt a két végrészét nyomja, amely lényegileg az egymással hegyesszöget bezáró falak meghosszabbításában van. Ilyen módon az ív alakú falrészek elgörbülése vagy hajtása nem követkéz-hetik be. A találmányt a következőkben a rajz kapcsán ismertetjük, amely péidaképpeni kiviteli alakot szemléltet. Az 1. ábra a kétrészű bányadúc oldalnézett, a 2. ábra metszet az 1. ábra I—I vonala szerint és a 3. ábra ugyanezt a keresztmetszetet mutatja megfeszített állapotban. A rajz szerinti bányadúc 1 alsó része keresztmetszetében a találmány szempontjából bárminő megfelelő alakú lehet, a 2 felső rész és az' azt felvevő 3 zárház pedig az ismertetendő szerkezeti kialakítású. Az 1 alsó rész végén van a 4 talplemez, a 2 felső rész felső végénél pedig az 5 fedőlemez van megerősítve. A 2 felső rész keresztmetszeti kialakítása a 2. és 3. ábrán látható. Eszerint ez a felső' rész keresztmetszetben minden oldalról zárt, lényegileg trapéz alakú oly módon, hogy a két ferde 6 és 7 falnak kívül egyenes vagy sík határoló felületei vannak a keresztmetszetben ék alakú 3 zárházon való felfekvés céljából. A felfekvés kellő erővel történik súrlódó rögzítés végett. A két ferde 8 és 7 fal végétől az üreg belseje felé van a trapéz alak rövidebb párhuzamos oldalát képező 8 fal, amely egyben mint távolságtartó is szerepel. A 8 fallal szembc-n fekvő másik 9 fa] kismértékben kifelé domborodó ívelt alakú. A 3 zárház keresztmetszetben felfogható mint két ékhornyos idom összetétele, amelyek száraik végénél érintkeznek. A nagyobbik ékhornyos idomban van az üreges keresztmetszetű 2 felső lész, amely a házban vezetve van és abból ki is húzható. A kisebb ékhornyos idom tartalmazza a 10 szorítótusikót, amely a 3 zárház belsejében a támhossztengelyre keresztirányban bizonyos határok között eltolható. A 10 szorító tuskó keresztmetszetében nagyjában I-aLakú és az egyik oldalán levő 11, 12 nyúlványok alkalmasak arra, hogy a bányadúc felső részéhez szoruljanak. A másik oldalon levő 14, 15 nyúlványok az ékeléshez szükséges alaknak megfelelően szintén ék alakú kivágásokká] vannak ellátva. A 13 gerinclemeznek a 11, 12 nyúlványokkal ellenkező oldalon levő 14 és 15 nyúlványai a 16 feszítőék vezetésére alkalmasak és ez az ék még a 3 zárház 17 és 18 nyílásain is át van vezetve. ' Az ók alkalmas arra, hogy a szorító tuskót nem kívánt eltolódásoktól megvédje. A 16 ék keskenyebb részén van egy 19 orr, amely akkor, amikor ezt az éket lazító helyzetébe visszük, annak kiesését meggátolja. Fontos lehet, hogy a 16 feszítőék egyenletesen feküdjön fel a 13 szorító tuskón, mely célból a 3 zárház 20 belső felülete — «amelyhez az ék szorul — kismértékben domború kialakítású. Szabadalmi igénypontok: 1. Kétrészű tám, főleg bányadúc, amelynél a felső rész két egymással szöget bezáró, tehát ék alakú fal révén a tartóház megfelelően kialakított részében van vezetve és ebben a házban az üreges felső részt szorító tuskó súrlódás révén tartja, ezt a tuskót pedig feszítőék szorítja a tartó felső részéhez, azzal jellemezve, hogy a felső rész (2) keresztmetszetében (1) minden oldalról zárt, lényegileg trapéz alakú és üreges oly módon, hogy a két egymással szemben levő és egymással hegyesszöget bezáró fal (6, 7) kívül egyenes határoló felületekkel van ellátva, amelyek mint felfekvő és súrlódó felületeik a zárház (3) ék alakú részeihez szorulnak, a trapéz alak két párhuzamos oldala közül a hosszabbik (9) pedig a ;:árház hossztengelyéhez keresztirányban eltolható szorító tuskóval (10) érintkezik, amelynek nyúlványai (11, 12) a két egymással szöget bezáró fal (6, 7) egyenesvonalú 'meghosszabbításainál fekszenek fel. 2. Az 1. igénypont szerinti kétrészű támasz kivifeli alakja, azzal jellemezve, hogy a trapéz alakú felső rész hosszabbik párhuzamos oldala (9)