150039. lajstromszámú szabadalom • Fungicid hatású szerek

14 150.039 támasztott leveleket egy csészébe vittük, amelynek fenekén egy desztillált víz-réteg volt oly módon, hogy mindegyik levéltő kb. 1 cm mélyen bemerüljön a vízbe. Amint a levélre permetezett kéezítaiény megszáradt, elvégeztük a fertőzést oly módon, hogy a leveleket egy 200 000 spóra/ml koncentrációjú uredospóra-szuszpemzióval permeteztük be. Ezután a csészéket letakartuk és 20 C° hőmérsékleten inkubáltattuk a gomba kifejlődéséig, azután pedig megszámláltuk minden egyes levélen a kifejlődött uredospórák számát. A fenti módon kapott eredményeket az alábbi XXII. táblázatban foglaltuk össze. XXII. táblázat A béta-aminoarilketonok egy sorozatának megelőző spóraölő hatásossága Uromyces diantbi ellen, kontakt-hatás esetén. Károsodási index a 100-nak vett ellenőrző kísérlethez viszonyítva (10 megismételt Termék kísérlet középértéke) 10 mg/1 5 mg/l S. 169 3,80 6.60 S. 178 1,90 6,60 S. 192 1,98 7,92 S. 210 0,57 1,70 S. 212 2,80 3,80 S. 215 0,60 1,30 S. 217 1,90 2,00 S. 218 1,99 4,95 S. 219 0 1,98 S. 220 0 1,99 S. 236 1,14 3,99 S. 237 0,60 2,60 S. 28'0 2,80 18,00 S. 300 1,98 4,95 S. 370 3,50 5,30 S. 382 1,10 2,20 S. 383 1,40 3,50 S. 386 0,70 2,90 S. 387 1,40 3,30 S. 389 1,10 4,00 Zinéb 2,50 10,00 Meghatároztuk a fenti sorozat néhány vegyületének elgőzölögtetés esetén Uroimyces dianthi ellen mutatott hatásosságát is; ennek során egyes szegfű-leveleket alkalmaztunk, amelyeket levélalapjukkal egy desztillált vizet tartalmazó fiolába merítettünk és egy oly edényben inkub áltattunk, amelynek térfogata 1800 ml volt, fenekén pedig (a fioláktól 2—3 cm távolságra) egy 18 cm átmérőjű szűrőpapír-korong volt elhelyezve, a vizsgálandó vegyület 1,5%HOS vizes oldatának 10 ml mennyiségével átitatott állapotban. A fertőzést valamivel a kezelés előtt végeztük. A zárt edényt azután 48 óra hosszat inkubáltattuk 20 C° hőmérsékletem, majd nyitott állapotban 20—25 C° hőmérsékleten hagytuk állni. Ilyen feltételek mellett (1000 ml térfogatra 8,33 mg hatóanyag alkalmazásával) az alábbi károsodási százalékszámokat kaptuk: S. 210—S. 300—S. 192 = 0 S. 212—S. 236 = 0,4 ellenőrző kísérlet = 100 A találmány szerinti vegyületek fítotoxikussága. A találmány szerinti parazitaellenes vegyületek fitotoxikusságát (fitotoxikus hatáson azoknak a. morfológiai és fiziológiai változásoknak az összességét értjük, amelyeket a vegyületeknek a növényekre való alkalmazása előidéz) illetően megállapíthatjuk, hogy a vizsgált vegyületek legtöbbje abban a koncentrációiban, amelyben ezek a vegyületek a növényi szövetekben megjelennek és amelyek teljes endoterápiás és ímimunizáló hatás kiváltására elegendőek, semmiféle észrevehető fitotoxikus {növénymérgező) hatást nem vált ki. Ha azonban mégis mutatkozik némi fitotoxikus hatás, ezt az a maradék fejtheti ki, amely endoterápiás alkalmazásra kerülő termékek esetében is megmaradhat a növény külső felületén, minthogy az ilyen maradékok külső, pl. légköri behatások következtében változást szenvedhetnek és ennek folytán fitotoxikus hatásosságuk is megváltozhat. A találmány szerinti eljárás term ékeinek fitotoxikusságát részben külön, e célból végzett szabadföldi kísérletek eredményei alapján állapítottuk meg, részben pedig ugyanazon termékek megelőző endoterápiás és iimiminizáló hatásosságának meghatározására végzett szabadföldi kísérleteink során folytatott gondos .megfigyelések alapján szereztünk erre vonatkozó ismereteket is. Azokat a fitotoxikussági kísérleteket, amelyeket a találmány szerinti eljárás egyes termékeinek még nem fitotoxikus határadagjának meghatározására végeztünk, néhány termesztett körte-és almafa-fajta virágjain és levelein folytattuk le. A desztillált víziben oldott vizsgálandó vegyületeket a szabadföldön nevelt növényekre permeteztük vékony csíkokban és 8 nappal a kezelés után megállapítottuk a szer esetleges fitotoxikus hatását. Öt kísérletet végeztünk május és június hónapokban, mindkét hónapban csaknem azonos időjárási feltételek mellett. A kísérletek eredményeit az alábbi XXIII. táblázatban foglaltuk össze.