150031. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kalickás forgórészek öntési hibáinak villamos megállapítására
Megjelent: 1963. május 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •fl&r "iä> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.031 SZÄM Nemzetközi osztály: H 02 k KU—340 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21- cl1 51—54 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés kalickás forgórészek öntési hibáinak villamos megállapítására Villamosipari Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Kuratz Károly oki. villamosmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1961. április 28. Megbízhatóan működő eljárás, kalickás forgórészek öntési hibáinak villamos megállapítására, ,már régóta kutatott témát jelent a villamosgépgyártó iparban. Rövidrezárt forgórészű indukciós motorok tervezettnek megfelelő működését, a nyomatéki görbe alakját és a kördiagram méreteit a forgórész nádjainak és gyűrűinek keresztmetszetcsökkenése, illetve szakadása ugyanis nagymértékben befolyásolja. Kívánatos, hogy az öntödéből kikerült, tengelyre még fel nemi szerelt, megmunkálás előtti állapotban a forgórészek kalickájáról megállapítható legyen, hogy öntésük jól sikerült-e. A berendezés által a további megmunkálás és beépítés előtt kiválasztható forgórészekkel a tömeggyártás selejtszázaléka jelentősen csökken, ami annak használatát indokolttá teszi. Az eddigiekben kidolgozott és részben ma is használatos forgórészvizsgáló berendezések kát forgórész-fogra helyezett, egyfázisú váltakozóárammal gerjesztett járommal feszültséget indukáltak a kalicka egyes vezető nádjaiban. Az egyik esetben a gerjesztőtekercs áramát mérték, másik esetben az ugyanazon kalickarúd egy másik keresztmetszete fölé helyezett hasonló jármot körülvevő tekercselés kapcsain mérhető feszültséget használtak fel a hibás rúd meghatározására. Mindkét módszer alapvető nehézsége egyrészt abból eredt, hogy nem magát a hibajelet, hanem a mindenkor mérhető jel csökkenését használta fel indikálásra, másrészt igen érzékeny volt a jármok és a forgórész-fogak között mindenkor mutatkozó kisebb-nagyobb légrés méretétől. Egyéb, irodalomból ismert megoldások is általaiban azon alapszanak, hogy a gépek névlegestől eltérő adatainak, pl. indítónyomatékának eltérését indikálják, és ebből következtetnek vissza a hibára. Ä találmány lényege annak felismerése, hogy a forgórész csökkent keresztmetszetű vagy szakadt vezetői forgómágneses térben az ép rudakhoz képest kisebb mértékben hatnak vissza a forgómágnes mezőt létrehozó többfázisú tekercselésben folyó áramokra, aminek következtében ott negatív sorrendű áram-összetevők lépnek fel. Ezeknek nagysága a szakadási, vagy anyaghiányos helyek számával és mértékével összefüggésbern van. A találmány szerinti eljárás értelmében tehát a vizsgálandó kiöntött forgórészt többfázisú rendszer által létrehozott forgómágneses térbe helyeztük, a többfázisú rendszer áramában fellépő negatív sorrendű összetevőket leválasztjuk, azokat esetleg erősítjük és azok nagyságát indukáljuk. Az eljárás a légrés méretére csak kismértékben érzékeny, ép forgórész esetélben hibajelet nem ad, tehát az indukció közvetlenül a hibát jelzi, és a forgórészt üzemi viszonyainak megfelelő körülmények között vizsgálja. Fenti eljárás alapján sokféle megoldás elkészíthető. A forgómágneses teret áltálában legegyszerűbben háromfázisú rendszerrel gerjeszthetjük, melynek áramait áramváltók, vagy söntök segítségével választhatjuk le a mérőberendezés számára. A negatív sorrendű összetevőket szintén többféle módon választhatjuk külön, pl. forgógépcsoporttal, vagy R—C tagokkal. Megfelelő nagyságú jel esetén az erősítő fokozat elmaradhat, egyébként az is lehet pl eletkroncsf ves vagy tranzisztoros kivitelű, az indikálás történ-
