150007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szinter-alumínium előállítására alkalmas 0,8-1,2 kg/dm3 ömlesztett súlyú alumíniumpor előállítására
Megjelent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG & -^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.007 SZÁM DE—370. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: B 02 d Magyar osztály: 50 c Eljárás szinter-alumínium előállítására alkalmas 0,8—1,2 kg/dm3 ömlesztett súlyú nehéz alumíniumpor előállítására Deutsche Akademie der Wissenschaften zu Berlin, intézet, Berlin (NDK) Feltalálók: dr. Eisenkolb Friedrich mérnök, Dresden (NDK), dr. Strobeí Egon mérnök, Dresden (NDK), Schmidt Richard mérnök, Cossebaude (NDK) A bejelentés napja: 1960. november 22. Pikkelyes aluimíniumpor előállítására ismertek olyan eljárások, melyekben vagy • főliiavagdalékot használnak fel, vagy porlasztással folyékony állapotból előállított port ismert golyós-, hametag-. vagy más malmokban ill. más eljárással aprítanak. A szintereit testek előállításéi a felhasznált pornak közismertem igen finomnak kell lennie. Ezt pl. azzal érhetik el, hogy a fémdobban való őrléskor zsírt vagy zsírsavat adagolnak az őrlendő anyagihoz, hogy így a porrészecskék összehegedését és az egymásra ill. a dobfalra való felhegedését megakadályozzák. Az említett malmokkal, ill. eljárásokkal előállított por az őrlés folyamán olykor oly erősen oxidálódik, hogy gyulladások és robbanások megakadályozására elővigyázatossági intézkedéseket kell foganatosítani. Ezért az őrlést előnyösein védőgáziíégkörben (90% nitrogén és 10% levegő) vagy vákuumban végzik. • Szinteralumínium előállítására az irodalom szerint a 6—15%, előnyösen 10—13% oxidtartalmú aluríttniumpor a legalkalmasabb. E finom porok ömlesztett súlya igen kicsi, 0.1—0,2 kg/dm3 és így a feldolgozás szintereit testekké a nagy töltési magasságok és a finom pornak a recipiens és szerszáimbélyeg közötti elillanása következtében technikailag nehézkes és nem gazdaságos. E nehézségek kiküszöbölésére isimért eljárásokkal 0.7 kg/dm3 -mél nagyobb ömlesztett súlyú úgynevezett „nehéz porokat" állítanak elő, amelyek oxidtartalma 6—15%; ezek a „nehéz porok" különösen alkalmasak „szintereit testek előállítására. A finom alumíiniumpikkelyek megfelelő kis zsírtartalommal való őrlése esetén agglomerátokká hegednek össze, és így lényegesen durvább por keletkezik. Az ilyen nehéz alumíniumpor ismert előállítási eljárása igen időtnabló. Abból a célból, hogy a főleg zúzóművekben finomra őrölt por zsírtartalmát összesen 0,8%-ról fcb. 0,35—0,4%Hra csökkentsék, a port 4—8 hétig levegő jelenlétében szárazon tárolják. A tárolt anyag további feldolgozása nehéz porrá ismét oxigéntartalmú védőgáz jelenlétében, golyóscmalomiban történik. Szitálás után a port még egyszer kb. két-három hónapig tárolják, ezzel a zsírtartalmat 0,15— 0.20%-ra tovább csökkentik. Eközben az oxidtartalom 1—1,5%-kal növekszik; a közbenső tárolás nélkül az oxidálódás sokkal nagyobb mérvű lenne-. Az isimert eljárással gyártott porok megfelelő kiindulási anyagok nagy melegszilárdságú könnyűfém szintereit testek előállításában, a belőlük gyártott könnyű-szinterelt testek szilárdsági tulajdonságai hetekig tartó, pl. 500 G°-ig történő melegítés után sem romlanak. A találmány célja a fent leírt, hónapokig tartó előállító eljárás megrövidítése és ezáltal gazdaságosabbá tétele, egyúttal pedig a gyulladási és robbanási veszély kizárása is. A nagy melegszilárdsáigú színterelt testek előállítására igen megfelelő tulajdonságokat mutató nehéz alumíniumpor a találmány szerinti eljárással rövidebb, olcsóbb és egyszerűbb úton állítható elő. A találmány szerinti eljárás kiinduló anyaga a „porlasztott", azaz alumíniumolvadék préslevegővel történő elporiasztásával kapott pl. 0,06—1,15 mm szieiTicsenagyságú alumíniumpor, amelyet finom pikkelyes porrákell őrölni. A találmány szerinti célra acéldobos és acélgolyós lengőmalmot alkalmazunk, és a porlasztott alumíniümpoit
