149993. lajstromszámú szabadalom • Automata vezérlő villamos szellőztető berendezéseknek a hőmérséklettől függő relatív légnedvesség szerinti szabályozására

2 149.993 ködtető higanykapcsoló, —9— fűtőberendezést működtető higanykapcsoló, —6— fűtést vezérlő bütyök, —11— légterelő, át a két érzékelő hő­mérséikletkülönbségét mutatja. A példákén ti kiviteli alak felépítése: Az —1— alaplapra felszerelt —10— száraz érzékelő du­gattyú karja csap segítségével kapcsolatban van az —5— vezérlő karral. Az —5— vezérlő kar egyik vége elmozdítható módon feltámaszkodik a —4— vezérlő sínre. Másik vége csuklós kap­csolatban van a —2— kapcsoló szánnal. A —2— kapcsoló szán dugattyúk mozgásával megegyező irányú mozgásra képes. Ezt a —2— szánt vezető sín biztosítja. A nedvesített érzékelő dugattyú karja csuklós kapcsolatban van a —3— áttételező karral. A —3— áttételező kar rajz szerinti jobb­oldali vége csap segítségével a —2— kapcsoló szánhoz csatlakozik. E csap körül a —3— át­tételező kar el tud fordulni. A —3— áttételező kar másik vége egy csap útján kapcsolatban van a szánra szerelt mechanizmussal (2., 3., 4. ábra), mely a higanykapcsoló kellő szögelfordulását biz­tosítja. Azt, hogy a szögelfordulás a —3— át­tételező kar milyen helyzetben történjék, a —2— szánra szerelt elmozdítható —12— karral lehet beállítani. Az érzékelő tartályokat —11— légterelő veszi körül. Működés: Egy adott hőmérsékleten a —8— nedvesített érzékelő dugattyúja zit-re helyezkedik el a —10— száraz érzékelő dugattyújától. Ha ezen a hőmérsékleten megnő a levegő páratartalma. At megváltozik, a 'baloldali dugattyú felemelke­dik. Ha At e hőmérsékletnek megfelelő, mini­mális értéket elér (amit a megkövetelt, vagyis beállított, maximális páratartalom szab meg), a —3— áttételező kar vízszintes bekapcsolási hely­zetbe kerül, ahol a —7— higany kapcsoló elfor­dításával áramkört kapcsol, ami működésbe hozza a szellőztető berendezést. Ez a vízszintes állás a kapcsolási pont, az 1. ábrán ez az állapot van féltüntetve. Ahogy emelkedik a hőmérséklet, állandó relatív páratartalomhoz megnövekedett At tartozik. Mivel a —2— szán és a —3— áttéte­lezőkar kapcsolási helyzete minden hőmérsékle­ten ugyanaz, a At változást a --5— vezérlőkar a —>4— sín segítségével 0-ra transzformálja, a kapcsolási pontra. Ha pl. a kapcsolási pontban vizsgáljuk a berendezést, emelve a hőmérsékletet úgy, hogy a relatív páratartalom állandó marad­jon (nedvesíteni kell, zlt változni fog ugyan, a —2— szán emelkedik, de a —3— áttételezőkar és szán helyzete ugyanaz marad. A —2— szán­nak ilyenirányú vezérlését a megfelelő görbületű sínre fekvő vezérlőkar végzi. Ha a —4— sín helyzetét megváltoztatom, az a —2— szán hely­zetét is megváltoztatja. Balra párhuzamosan el­tolva a sínt a —2— szán feljebb emelkedik, a —3— áttételező kar ferde állást vesz fel, távo­labb esik a kapcsolási ponttól. A kapcsolás így kisebb At állásban következik be, ami pára­dúsabfo levegőt jelent. A —4—• sín különböző végeinek, különböző mértékű eltolásával érhető el, hogy alacsony hőmérsékleten és magas hő-' méréskleten más-más relatív százalékra történjen a kapcsolás, illetve az előzőekben említett hőmér­séklet és relatív páratartalom coordináták közé rajzolt görbe mentén. A levegő melegítésének elektromos vezérlését az alaplapra megfelelő helyre felszerelt —9— higanykapcsoló biztosítja. A higanykapcsoló elfordítását a száraz érzékelő­dugattyú karjára szerelt —6— fűtést vezérlő bütyök végzi. Azt, hogy a szellőztető berendezé­sek beindításánál és leállításánál rnegkövetelt lég­nedvesség különbség milyen mértékű legyen, a —12— karral lehet beállítani. A —11— légterelő segítségével a mesterséges úton előállított gyenge légáramlás az érzékelők felé vezethető. A szánra szerelt —7— higanykapcsolónak az áttételezőkar elmozdulása miatt történő elfordu­lását biztosító mechanizmus elvi 'működését elöl­nézetben a 2., 3., 4. ábra szemlélteti. A 2. ábra a bekapcsolt helyzetben tünteti fel a berendezést. A 3. ábra a kikapcsolt helyzetet szemlélteti. A 4. ábra a bekapcsolás előtti pillanatot mutatja, eimikor is a —3— áttételezőkar a rajz szeirinti vízszintes helyzetbe kerül, de még a —7— higany­kapcsoló nem fordult el bekapcsolási állapotába. A —7— -higanykapcsoló gyors elfordulását a —13— rugó biztosítja. Az automata elhelyezése az istálló egészére legjellemzőbb légállapottal rendelkező helyen történik. A klímaszabályozás történhet: egy vezérlő auto­matáról vagy két vezérlő automatáról. Egy vezérlő automatát akkor alkalmazunk, ha a beszállítandó levegő nedvességtartalma mindig kevesebb a bent megköveteltnél. Ahol a külső levegő relatív páratartalma meghaladja az istállón belüli levegő maximális páratartalmát a klíma­vezérlést két automata végzi. Két automata alkalmazása esetén az egyiket az istállón kívül a szabadban helyezem el. A kin­tinek a —7— szellőztető berendezést működtető higanykapcsolója fordított állásiban van besze­relve. Ez azt jelenti, hogy magas páraitartaloim­nál kikapcsolt helyzetben van. alacsonynál pedig bekapasolt állapotban. A külső és belső automata —7— higanykapcsolói sorba vannak egymással kötve a szellőztető berendezéseket működtető áramkörben. Ebben a kapcsolásban légszállítás csak akkor történik, ha a külső, vagyis a be­hozandó levegő páratartalma nem haladja meg a beállított maximumot. Más szóval a két auto­matával történő vezérléssel, szellőztetés csak ak­kor történik, ha a külső levegő páratartalma meg­felelő arra nézve, hogy azt beszállítva a belső légnedvességet csökkentse. Szabadalmi igénypontok: 1. Automata vezérlő villamos szellőztető beren­dezéseknek a hőmérséklettől függő relatív lég­nedvesség szerinti szabályozására, azzal jellemez­ve, hogy a villamos szellőztető berendezésnek működtető áramkörébe iktatható villamos kap­csolója (7) a levegő hőmérsékletére dugattyú el­mozdulásával reagáló nedvesített érzékelője (8) és száraz érzékelője (10), valamint a két érzékelő dugattyújának viszonylagos elmozdulása útján a villamos kapcsolót működtető szerve (2, 3, 4, 5, 6, 13) van. 2. Az 1. igénypont szerinti automata kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a villamos kap-I

Next

/
Oldalképek
Tartalom