149989. lajstromszámú szabadalom • Optokinetikai nystagmust kiváltó simulátor

Megjelent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Nemzetközi osztály: A 61 b 149.-989 SZÁM LA—503. ALAPSZÁM Magyar osztály: 30 a 1—7 Optokineükai nystagmust kiváltó simulator Dr. Láng Istvármé főorvos, Budapest A bejelentés napja: 1961. július 12. A találmány tárgya O'ptokinetikai nystagmust kiváltó simulator: egy orvosi műszer, mely bizonyos reflektorikus szemmozgások gerjesztésére alkalmas és lehetővé teszi az agyiban lejátszódó, információkat- összegező és parancsokat osztogató folyamatokba való „roncsolásmentes vizsgálattal" történő betekintést. A műszer a korszerű technika alkaimazásá i jelenti az orvostudomány terén. Nagy lehetőségeket nyújt a biológiai kutatásoknak és precíziós eszköze a klinikai kórisméz esnek. Mint ismeretes, a 'refilektoirikus szemrnozgások számos fajtái közül van egy, amely akkor váltható ki, ha a szemek előtt mindig visszatérően, azonos irányban, szabályos kis időközökben elhaladó tárgyat tekintetünkkel rögzítünk, azaz mereven nézünk. A mindennapi életben ilyen jelenség az ún. vasút-nystagímus, a mozgó vasúti kocsiban ülő azon utasoknál jelentkező szeimrezgés, akik az ablakon át figyelik a gyors egymásutánban elsuhanó telefon-póznákat. Kísérleti létrehozásával foglalkozik az orvostudomány és ebben a formájában optomotoros vagy optokineticus (Cords) nystagmusnak nevezik. 19l

07-bem Bárány felismerte az optikineticus nystagmus jelenségének klinikai jelentőségét. Azóta az e tárgykörbe eső vizsgálatok megmutatták, hogy a mesterségesein előidézett optokineticus nystagmus rendkívül hatásos, ma már nélkülözhetetlen segédeszköz az orvosi diagnosztika számára. Lényegesek ezek a vizsgálatok a központi idegrendszer betegségeinek felismerésében és lokalizálásában, azaz a betegség helyének megállapításában és ezzel az agysebészt segíti munkájában. Fontosaik a szemészetben egyes betegségek korai felismerésénél és döntő adatokat njmjtanak a rossz látást simulálók leleplezésénél. Végül, a legújabb élettani vizsgálatok kimutatták, az optokineticus reflexnek jelentős szerepe van a test egyensúlyának megtartásában. Ezáltal a mesterségesen kiváltott optokineticus nystagmus vizsgálatának rendkívül fontos jelentősége van a repülés területén. Ezekből a felismeréseikiből kiindulva szerkesztettek már készülékeket, melyekkel az optimotoros nystagmust ki tudták váltani. Az első ilyen készülék, a Bárány-dob, függőleges tengely körül forgó fehér henger, melyein fekete csíkok vannak ragasztva vagy rajzolva. A mozdulatlanul ülő betegnek ezeket a csíkokat kell fixálnia. Ezáltal szemei egy ilyen csíkot addig képesek rögzíteni, amíg a szemgolyók végállásba érkeznek. Ekkor a fixált csík a látótériből eltűnik, és ugyanakkor az új csík belép a látótér másik szélén és a retinán egy, a peripherián mozgó tárgy képét hozza létre. Ezáltal kiváltódik reflektorikusan a szemek beállítási mozgása. A szem mozgását a mozgó csík irányában, azaz a lassú, a csíkot kísérő mozgást ellentétes irányú, gyors beállításos mozgás követi addig, amíg a csík a szemek előtt tovahalad és a vizsgált egyén a figyelmét a mozgó tárgyra irányítja. Ez a készülék, eredeti formájában kézi meghajtású, csak vízszintes irányban hoz létre nystagmust; ma már csak tájékoztató vizsgálatra alkalmas. Egy másik korai készülékkel, az rbm-féle forgókoronggal, már függőleges és tangentiális optokineticus nystagmust is lehet gerjeszteni. Ez a készülék sem biztosít egyenletes mozgást, a csíkok haladása szinuszos sebesség lefolyásnak felel meg. Egy harmadik megoldásnál (Brunner) a vizsgált egyén egy forgó ernyő közepében ül és tekintetével követi a fehér hengeren levő fekete csíkok mozgásait. Itt a mozgás egyenletesebb, de nem teszi lehetővé a közvetlen megfigyelést, hanem segéd berendezéseket kell alkalmazni. Az optikineticus nystagmus jelentőségének növekedő felismerésiével, mindinkább lényegessé vált, hogy pontos mennyiségi és minőségi vizsgálatok végezhetők, és hogy a vizsgálati mód-