149987. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás és berendezés lövedékek sebességének meghatározására

Megjelent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG fT-^­SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.987 SZÁM VI—313. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: G 01 p Magyar osztály: 42 o SZOLGALATI TALÁLMÁNY Mérési eljárás és berendezés lövedékek sebességének meghatározására Villamossági-, Televízió- és Rádiókészülékek Gyára, Székesfehérvár Feltalálók: Keresztes János gépésztechnikus, Székesfehérvár, Kolozs Sándor villamosmérnök, Székesfehérvár A bejelentés napja: 1960. augusztus 4. Ismeretes, hogy a lövedékek (vadásztöltény, hadi ... stb.) sebességének meghatározásához ed­dig általánosan használt műszer a Boulanger-féle készülék. A mérés jósága sok mechanikus elem­től függ: a cső előtt elhelyezett huzal — mely a jel­fogó áramkörét zárja — a lövedéknek a huzallal való érintkezésekor elszakad, az elszakadás nem következik be azonnal a huzal nyúlása miatt. A nyúlás mértéke függ a huzal anyagától, homo­genitásától, tehát anyag-függő; mivel a lövedék erőhatást fejt ki a huzalra — legyen az bármily kicsi is —, ezzel már a mé­rést meghamisította, mert a huzal mint ellen­állás lép fel, melyet számítani igen nehéz; a becsapódásikor a lövedék (sőrétek) egy vastag páncéllemezt hoz mozgódba. A páncéllemez fel­függesztése az idő viszontagságai miatt rozsdá­eodik, emellett a jelentékeny súlyú páncéllemez elmozdításához jelentékeny erőre van szükség. Az erő hatására a páncéllemez kilendül, mely mö­gött elhelyezett tehetetlen tömeg zárja a kala­pácsos jelfogó áramkörét. A mérést a fenti ha­tások nagy mértékben meghamisítják, különösen vadászlőszer esetéiben, mirvel a berendezés ekkor több sörét impulzusának összegére reagál; az indító és kalapácsos jelfogónak késési ideje van, mely résziben az elektromos áramkör függ­vénye. A tehetetlenség és a mechanikai alkat­részek kopása a mérési hibát növeli. A találmány szerinti mérési eljárás és beren­dezés elektronikus, így mentes a fenti hibáktól és külső tényezőktől. A találmány szerinti berendezés a következő: mint ismeretes, nagy sebességgel száguldó részecs­ke lövedék a csővel, valamint a levegővel való súrlódásikor elektromos töltést vesz fel, melyet becsapódáskor lead. Az „X" csőtorkolat előtt úgy helyezünk el egy —1— fényforrást és —2— fotocellát, hogy a fénysugár a cső tengelyének képzeletbeli meg­hosszabbítását keresztezve, a fotocellát megvilá­gítsa. A —2— fotocella a —3—• erősííőn és a —4— jelformáló áramkörön át az —5— oszcil­látor indító és állító fokozatra csatlakozik. A cső­torkolattól előírt távolságra „Y" páncéllemezt he­lyezünk el, mely galvanikusan csatlakozik a —6— erősítőre. A —6— erősítő a —7—• jelformáló körön át az —5— oszcillátor indító és állító fokozatra csatlakozik. Az —5— fokozat a —8— oszcillátor és jelfarmálón át a —9— számláló­műre csatlakozik. Ha a lövedék az „X" csőtorkolatot elhagyja és az —1— fényforrásból a —2— fotocellára eső fénysugár útját megszakítja. A fénysugár megszakítása a —3— erősítő kimenetén feszült­séglökést eredményez, mely a —4— jelformáló és —5— oszcillátor indítófokozaton át indítja a —8— oszcillátort, melynek jelét a —9— számláló­mű számlálja. A lövedék elérve az „Y" páncél­lemeit, töltését annak átadja, mely a —6— erő­sítő bemenetén mint feszültséglakés jelentkezik és ez a —6— erősítőn, —7— jelfarmálón, —5- — oszcillátor állítót okozatán át leállítja a —3— osz­cillátort, így a —9— számlálómű is leáll. A lövedéknek a fénysugártól az „Y" páncél­lemezig terjedő távolság megtételéhez szükséges idő alatt a —8— oszcillátor által keltett impul­zusokat a számlálómű megszámlálja. A frekven­cia és a lőtávolság (mérési távolság) helyes meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom