149977. lajstromszámú szabadalom • Rosthosszúságmérő készülék

149.977 o kivitelű 38 számlálószerkeze Let fordítja el a 22, 23 és 24 érintkezőkarok minden egyes lépésével egyidejűleg, tehát a 38 számláló is tulajdonképpen jelzi a lemért rost hosszát. A 38 számlálószerkezet azonban az egyes rostok lamérése utáni készülék-nullázáskor nem áll vissza kiinduló helyzetébe, hanem a következő rostszál mérésekor tovább fordul. így a mérni kívánt valamennyi rostszál hosszának lemérése után egy számértékben ezeknek összhosszát mutatja. A 37 relé tekercse áram alá helyezésének tényét a 39 jelzőlámpa felvillanása mutatja. A készülék egy-egy rostszál lemérése utáni nullázásakor a 31 relé tekercse a 33 érintkezőpárt is zárja. A 33 érmtkezőpár zárásakor áram folyik át a 40 relé tekercsén is és a 40 relé behúzásakor a 38 számlálószerkezethez hasonló kivitelű 41 számlálószerkezet is elfordul, azaz egy számmal magasabb értéket mutat. A 41 számlálószerkezetről valamennyi rostszál lemérése után leolvasható a mérés folyamán lemért rostok száma. A mágnestekercs bemenő 42 vezetékága és :;;• áramellátó 43 vezetékhez csatlakozó 44 vezetékága közé a 45 izzólámpa van bekötve, amely minden egyes készülék-nullázáskor jelzi, hogy a 40 relé tekercsében folyik-e áram, és így a 41 számlálószerkezet tovább fordul el egy számértékkel az újabb rostszálnak megfelelően. Abban az esetben, ha az egyes rostszálak hosszmérésének befejezése után a mérőfej 13 kollektortárcsája olyan helyzetben áll meg, hogy a 11 rugós érintkező a kollektortárcsa valamelyik áramvezető szegmensének felületével érintkezik, akkor a 19 relé tekercsén a mérés befejezése utáni időben is áram folyik :, át. Ha ez hosszú időn keresztül így marad, akkor a tekercs esetleg erősen felmelegszik és zárlatossá válik. E jelenség megakadályozására a 19 relé tekercsének bevezető ága és az áramellátó 43 huzalág közé az ellenállassal sorbakötött 46 izzólámpa van iktatva, amely az említett eset fennforgása alkalmával ég és így jelzi, hogy a 11 rugós érintkező a 13 kollektortárcsa valamelyik áramot vezető szegmensével érintkezik. Ekkor a 19 relé tekercsének áramnientesítése céljából a mérőfej gördülőkerekét kézzel elfordítjuk úgy, hogy a 11 rugós érintkező a 13 kollektortárcsa valamelyik áramot nem vezető szigetelő szegmenséhez érjen. Ekkor a 46 izzólámpa kialszik. Magához a készülék null-helyzetbe állításához is szükség van arra, hogy a 13 kollektortárcsa áramköre megszakított állapotban legyen. A készülék ennek a követelménynek kielégítéséről akkor is gondoskodik, ha a nullázáskor a 11 ' rugós érintkező — az előbb említett módon — a 13 kollektortárcsa valamelyik áramot vezető szegmensével érintkezik. Ezt azzal éri el, hogy a nullázáskor a 31 relé meghúzott állapotában rövidre zárt 35 érintkezőpáron keresztül záródik a 47 relé tekercsének áramköre és bontja a 14 érintkezőpárt, azaz megszakítja a 13 kollektortárcsa áramkörét. A találmány szerinti rosthosszuságmérő készülék elektromos része a 48 kapcsoló bekapcsolásával csatlakoztatható a hálózatba. A mikroszkóp 2 izzólámpáját a 49 kapcsolóval kapcsoljuk be. A készülék homlokoldalán a homályos 5 üveg fölött az 50 golyóosztályozó van elrendezve (1., 3. és 4. ábra). A golyóosztályozó házának felső részében levő, lefelé csökkenő átmérőjű kúpos tartályba az 51 golyók vannak beöntve. A tartály aljához csatlakozó 52 lyuk egyidejűleg csak egy golyót enged ki a tartályból. Az 52 lyuk alatt az 53 nyíl irányában eltolható 54 iolólapban az 55 lyuk van kiképezve, amely az 52 lyuk alá tolható. Az 54 tolólapbt az 56 kétkarú emelő és az 58a rugó ellenében benyomható 58. kar segítségével az 59 gomb megnyomásával mozgatjuk. Amikor az 54 tolólap 55 lyukja az 52 lyuk alá keiül, az 52 lyukban levő golyó beleesik az 55 lyukba. Az 54 tolólap 55 lyukját az 52 lyuktól eltolt helyzetben a golyótartály anyagaiba fúrt 56a lyuk fölé tolva, az 55 lyukban levő golyó az 56a lyukba, majd innen az 57 csőbe jut. Az 57 cső a 22, 23, 24 érintkezőkarokat tartó 20 tengelybe van 'beerősítve. A 20 tengely felül és alul egy-egy nem ábrázolt csapágyban van ágyazva. A 20 tengely alsó részén' a 61 kilincskerék van kialakítva, amelyet a 19 elektromágnessel mozgatott 62 kilincs szakaszosan forgat. A 2. ábrán ismertetett kapcsolóberendezés működésekor a 20 tengely és ezzel együtt az 57 cső is középvonala körül szakaszosan elfordul. Az 50 golyóosztályozó házához erősített 63 tartólapban körben a 64 lyukak vannak kialakítva, amelyeknek aljához egy-egy 65 cső csatlakozik. A 65 csövek úgy vnnak meghajlítva, hogy ezeknek alsó végei az 50 golyóosztályozó homloklapjára erősített, egymással párhuzamos 67 hornyok egyike fölött vannak elrendezve. A 67 hornyok elülső nyitott részét az üvegből vagy átlátszó műanyagból készített 68 fedőlap zárja le. Egy-egy rostszál hosszának leimérésé után az 57 cső alsó vége mindig a rostszál hosszának megfelelő 64 lyuk fölé áll be. Ha a rostszál hoszszának lemérése után az 59 gombot megnyomjuk, • akkor egy 51 golyó az 57 csőbe, majd ebből a megfelelő 64 lyukba jut, és innen a 64 tyúkhoz csatlakozó 65 cső a rostszál hosszának 'megfelelő 64 horonyba vezeti. Így a preparátumban levő azonos hosszúságú rostoknak megfelelő számú 51 golyó jut a rost hosszának -megfelelő 67 horonyba. A preparátumban levő valamennyi rostszál lemérése után a 67 hornyokban levő golyók száma mutatja, hogy az azonos hosszúságú rostszálakból hány darab volt a preparátumban és milyen a szálak hossz-szerinti megoszlása. A 67 horonysor előrebillentése ill. a 68 fedőlap leemelése . után a golyók fölé papírlapot vagy hasonlót helyezve pl. krétával néhány kézmozdulattal megrajzolható, a rostszálak hosszméret-eloszlásának Gauss-@Örbéje is. A találmány szerinti rosthosszúságmérő készülék előnyei a következők: Az egy-egy preparátumban levő rostok hosszának mérése kényelmesen és rövid idő alatt elvégezhető. A mérési pontosság minden igényt kielégítően jó. A mérés kiértékeléséhez időtrabló és fárasztó számításokra nincs szükség, mert a készülék az egyes rostok hosszát, a lemért rostok összhosszát, a preparátumban levő rostoknak hosszméretük szerinti megoszlását,' ill. darabszá-