149977. lajstromszámú szabadalom • Rosthosszúságmérő készülék

Megjelent: 1963. március 31. •MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 ^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Nemzetközi osztály: D 0.6 h G 01 d 149 977. SZÁM PA—715. ALAPSZÁM Magyar osztály: 8 f 42 d SZOLGALATI TALÁLMÁNY Rosthosszúságmérő készülék Papíripari Kutatóintézet, Budapest (50%) és írodagépipari és Finommechanikai Vállalat, Budapest (50%), A Papíripari Kutatóintézet által megnevezett feltaláló: Pásztor Jenő oki. gépészmérnök, Budapest. Az írodagépipari és Finommechanikai Vállalat által megnevezett feltaláló: Pál Sándor *> elektromérnök, Budapest A bejelentés napja: 1961. május 22. A találmány rosthosszúságmérő készülék, amelynek segítségével a feldolgozásra kerülő rostok, ill. elemi szálak hosszúságát, a mintában levő szálak ill. rostok összhosszát és átlagos hosszúságát rövid idő alatt és megbízható pontossággal lehet meghatározni. A különféle felhasználási célokra, pl. papír, textil és hasonló anyagok gyártására .szolgáló rostok, ill, elemi szálak egyik legfontosabb tulajdonsága azok hosszimérete. A rosltmorfológiai vizsgálatok szerint a rostokból készített anyagok minőségét a kiinduló rostok, ill. elemi szálak hoszszúsága döntően befolyásolja. A rostok vizsgálatánál eddig alkalmazott és ismert mikroszkópos vizsgálatok az üzemi és laboratóriumi követelményeket ma már nem elégítik ki. Az ismert mikroszkópos vizsgálatoknál az átlagos méretek kiszámítása és a rosthosszúság eloszlásának (Gauss-görbéjének) megszerkesztése rendkívül hosszadalmas és időt rabló művelet. Ez könnyen belátható akkor, ha meggondoljuk, hogy az. ismert eljárásoknál az elemi szálakat a mikroszkóp tárgylemezén vagy esetleg falra vetítve egyenként kell lemérni, feljegyezni és a statisztikus átlagot a mérési eredményekből hosszadalmas számítással kell meghatározni. Az ismert mikroszkópos mérési eljárások lassúságán az sem változtat számbavehetően, ha a mikroszkóp tárgylemezét elforgathatom, ill. beállíthatóra képezik ki. A találmány célja, ill. elemi szálak mérésére olyan készülék létesítése, amely félautomatikusan működve az egyes rostszálak hosszát, a lemért rostszálak átlagos hosszúságát és a lemért rostszálak hosszának eloszlását (Gauss^görbéjét) rövid idő alatt határozza meg anélkül, hogy a kezelőzemélynek számtani műveleteket kellene végezni. A találmányt részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni kivitel isimerteti. Az 1. ábra a találmány szerinti készülék vázlatos keresztmetszete. A 2. ábra a készülék, elektromos kapcsolási vázlata. A 3. ábra a golyós regisztrálószenkezet keresztmetszete. A 4. ábra a 3. ábra IV—IV vonal menti metszete, ill. nézete. A találmány szerinti rosthosszúságmérő készüléknél a vizsgálni kívánt rostokat preparátum formájában visszük fel a mikroszkóp 1 tárgylemezére (1. ábra). A tárgylemezt a 2 izzólámpával átvilágítva a 3 lencserendszeren 'keresztül a rostok képét a készülék házában elrendezett 4 tükörre vetítjük, ahonnan visszaverődve a rostszálak képe a készülék homályos üvegből készített 5 asztalára jut.» A nagyítást célszerűen 25, 50 vagy 75-szörösre választjuk. A vizsgálni ill. mérni kívánt rostszálak 5 üvegre kivetített nagyított képén ismert kivitelű gördülőkerekes mérőfej kerekét vezetjük végig. A mérőfejben egy érintkezőlemez a gördülőkerékkel együtt elforduló kollektor-tárcsához támaszkodik, amely tárcsa áramot vezető szegmensei szigetelőszegmensekkel vannak egymástól elválasztva. Amikor a rugós érintkező a vezetőszegmenssel érintkezik, akkor áramkör záródik, mikor azon-