149975. lajstromszámú szabadalom • Gáznyomással működtetett kőolajtermelő- vagy víztermelő kutak gazdaságosabb gázfelhasználására eljárás és berendezés

2 149.975 ábra), melyen megfelelő számú pórusméretű nyí­lást létesítünk. A gázadagoló berendezés célszerű kiviteli alakja egy többrészes hengeres gázadagoló házzá kiala­kított közdarab (2. ábra), melynek mérete a ku­tak béléscsőméretéhez alkalmazkodik. Ebbe kerül beerősítésre a hengeres buborékképző test (3), úgy, hogy belső felülete a termelocső folyadék­terébe mutat, a külső hengerpalástja és az ada­golóház között kialakított térbe a csőközből a gáz az alsó termelőcső csatlakozással (6) ellátott szorítófejen (5) létesített furaton (7) át jut, mely furatba egy a csőköz felé záródó golyóis vissza­csapó szelep (8) van beerősítve, A buborékképző test beerősítése az adago<óházba egy jobb-, bal­menetű húzóanyáva! (4) történik; mely az alsó (5) és felső (1) szorítóíejaket egymáshoz közelítve rögzíti a buborékképző testet. Az eljárás foganatosítására alkalmas buborék­képző és adagoló berendezés példaképpeni kivi­teli alakiát és összeépítését, valamint alkalma­zási módját, a körvetkezőkben ábrákkal közelebb­ről is megvilágítjuk. 1. ábra: A buborékképző test néhány példa­képpeni kiviteli alakját mutatja be. Az la. ábra szerinti kialakítású buborékképző testet az anyag szerkezeti adottságából adódó penmeabilis anyagokból készítik, 'mely anyagok porkohászati úton készülnek, fémből, keramikus anyagból vagy üvegből. Ugyanilyen hengeres ki­alakítású buborékoló test készíthető megfelelő vastagságú fémcsőből s a csőfalon a nyílásokat fúrással, elektromos szikrával létesíthetjük a kí­vánt számbán és pőrusniéretben. Az 1b. ábra szerinti hengeres testet egymásra helyezett tárcsákból létesítjük, mely tárcsák összecsiszoltak s a tárcsák egyik felületén sugár­irányú bemarások vannak (le. és le. ábra) s min­den következő tárcsa sima felülete lefedi az alsó tárcsa bemarásait, zárt csatornarendszert alkotva. Az ld. ábra szerint a hengeres alaíkú buborék­képző testet egy vékonyabb csőből alakítjuk ki, amit spirálhengeresen egymás mellé hajlítunk s a spirálcsövön, a folyadéktár felé mutató felüle­ten, illetve csőfalon nyílásokat .létesítünk. A 2. ábra a gázadagoló példaképpeni kiviteli alakját mutatja, amelybe a buborékképző testet (3) beerősítjük. Az adagoló két végén termelőcső­csatlakozás van (2—6), a szorítófejeken (1—5) ki­alakítva és a buborékképző test (3) úgy kerül beerősítésre, hogy a két szorí tófej ben létesített központosító vállak közé helyezett buborékoló testet a jobb-, balmenetű húzóanya (4), a szorító­fejek közelítésével szorítja és rögzíti a vállak között. Az alsó szoirítófejen :(5) egy furat van (7), amely összeköti a béléscsőköz terét, a buborék­képző test, a húzóanya és a két szorítófej által kialakított térrel, ahová a csőközből a gáz, a furatba helyezett golyós visszacsapó szelepen át (8) jut, amely a esőköztér felé záródik. A 3. ábra olyan kútíkiképzést mutat, amely felszálló kutaknál alkalmazható. A béléscsővel (9) bélelt kútba, a termielőcsőre (10) erősített tömítő­szerszám (12) alá közvetlenül, egy gázadagolót szerelünk (11) s ebbe egy további termelőcső rakatot erősítünk, mely a perforált réteg (13) alá nyúlik. A rétegből az olajjal együtt kilépő gáz­buborékok a tömítőszerszám alatt összegyűlnek s a gázadagolón (11) át jutnak a termelőcsőbe. A 4. ábra szerinti kútkiképzés annyiban tér el a 3. ábra szerintitől, hogy a tömítő (12) fölé is egy azonos gázadagolót (11) szerelünk. Az alsó adagoló a réteg saját gázát adagolja a ter­melőcsőbe, a felső adagoló pedig a segédgázt. A találmányban javasolt gázbevezetési mód­szer műszaki és gazdasági előnyei az alábbiakban foglalnátok össze: 1. Az eljárás alkalmazásával lényegesen csök­ken a fajlagos gázfogyasztás az eddigi módszerek­hez viszonyítva, mert az azonos állapotjelzőkön, egyenlő buboréknagysággal biztosítható az emel­kedő folyadékban az egyenletes gáz-olaj viszony kialakulása s ezzel a siklási veszteségek csökken­tése. 2. A minél kisebb buboréikméretek csökkentik a buborékok emelkedési sebeseégét s növelik a bevezetett energia kihasználását. 3. Elejét vehetjük a káros gázdugók képzésé­nek, amik növelik az áramló rendszer vezeték ellenállását. 4. Lényegesen kisebb segédgáznyomásra lesz szükség, mint az eddigi módszereknél s nem lesz szükség a gáznyomás munkavégzés nélkül történő csökkentésére. 5. Az új adagolási módszerrel meghosszabbít­ható a felszállóan termelő kutak, felszállóan ter­melő időszaka, a saját gáz megfelelő visszaveze­tésével. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás, gáznyomással történő folyadékenie­lésre mélyfúrású kutakból, azzal jellemezve, hogy a gázt 1 at. alatti nyomáskülönbség mellett bubo­rékképző testen át vezetjük a termelőcsőbe. 2. Berendezés az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosításária, azzal jellemezve, hogy a buborékképző gázadagoló közdarab (1), csőmene­tekkel, buborékképző porózus testtel és a csőköz furatába (7) helyezett, golyós visszacsapószeleppel (8) van ellátva. 3. A 2. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a buborék­képző gázadagoló közdarab hengeres csőtest, amelynek belső csőátmérője a termelőcső belső csőátmérőjénél 4—6 mm^rel nagyobb. 4. A 2. vagy 3. igénypontokban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a buborékképző test fémből, keramikus anyagból, üvegből vagy műanyagból van. 5. Berendezés, azzal jellemezve, hogy a 2—4. igénypontok bármelyike szerinti gázadagoló (11),

Next

/
Oldalképek
Tartalom