149975. lajstromszámú szabadalom • Gáznyomással működtetett kőolajtermelő- vagy víztermelő kutak gazdaságosabb gázfelhasználására eljárás és berendezés

Megjelent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 \fr SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.975. SZÁM QA—224. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: E—21—b Magyar osztály: 5 a 1—19 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Gáznyomással működtetett kőolajtermelovagy víztermelő kutak gazdaságosabb gázfelhasználására eljárás és berendezés Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, Budapest Feltaláló: Benedek Ferenc oki. bányamérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1961. június 16. Kőolajibányászatunk gáznyomással működtetett olajkútjainál a gázf elhasználás nem tekinthető gazdaságosnak, sem energiaikihasználás, sem fajlagos gázfelhasználás szempontjából. Az energiakihasználásra általában nem voltak tekintettel, csak a fajlagos gázfelhasználást tekintették egyedüli mérőszámnak az ilyen kutak működésének jellemzésére. A különböző rendszerű gáznyomással működtetett kutaknál a fajlagos gázfelhasználás értéke pedig általában igen nagy volt s nagyon tág határok között ingadozott. Az eddigi sajátos és segédgázadágolási módszerek energiavesztesége és számottevő gázfelhasználása zömmel az ún. siklási veszteségekre vezethető vissza. Ennek oka az eddigi folyadékelgázosításnál alkalmazott módszerekkel bevezetett, vagy az olajjal együtt lelépő különböző nagyságú és általában nagyméretű gázbuborékokhan keresendő. A nagy nyílásszelvényen történő és nagy sebességű gázbevezetés, a siklási veszteségekhez vezető gázhuborék nagyságokat eredményezte. Ez jellemzi világviszonylatban is a gáznyomással termelő kutakat. A találmány lényege egy olyan gázbevezetési módszer, mély kisméretű és közel egyenlő nagyságú buborékokat hoz létre, amit úgy érünk el, hogy a gázt egy vagy több jó áteresztőképességű és sök apró pórusméretű nyílással rendelkező buborékképző testen (1. ábra) át vezetjük az elgázosítandó folyadéktérbe. A gázbuboréköknak a porózus buborékképző testen való átáramlása aránylag kis nyomáskülönbséggel történjék, hogy a buborékok leszakadása a buborékképző testről és belépése az elgázosítandó folyadékba azonos vagy közel azonos nagyságú buborékokat eredményezzen. A nyomáskülönbség az 1 at alatt maradjon. Az időegység alatt bevezetett buborékok összes normáltérfogata, tehát a permeáibilis test időegység alatti átbocsátóképessége normál térfogaton, meg kell hogy feleljen a beadagolás helyén időegység alatt átáramló folyadék megkívánt gáz-olaj viszonyának. . A buborékképző test célszerű kiviteli alakja egy megfelelő falvastagságú hengeres csőtest (1. ábra), melynek belső átmérője közel azonos méretű, mint az alkalmazott termelőcső mérete, külső átmérőjét pedig a test tengelyirányú összenyomó szilárdsága határozza meg. A buboréfcképző test anyaga lehet fém, kerámia, üveg, kőzetanyag vagy műanyag. Az átbocsátó pórusméretű nyílások lehetnek az anyag szerkezetéből adódóak (permeáibilis szűrők) vagy megmunkálás útján létrehozottak (furattal, marással vagy elektromos szikrával létrehozottak). A buborékképző csőtest készülhet úgy, hogy a csőtest . permea'bilis anyagból lesz kialakítva (la. ábra), — vagy hengeres kialakítású spirálesőből, Id. ábra, melynek a folyadéktér • felőli falába megfelelő számú, pórusméretű nyílást készítünk a csőpaláston tetszőleges elrendezésben, — vagy több rövid egymásra helyezett tárcsából (lb. ábra), melynek .pórusméretű nyílásait, a csiszoltán egymásra illeszkedő tárcsák egyik oldalán, sugárirányú marásokkal létesítjük (le. ábra) s amely bemaródások a következő tárcsa csiszolt felületével lefedve a kívánt zárt, áteresztő csatornarendszert alkotj ák, — vagy megkívánt falvastagságú csőből (la.