149969. lajstromszámú szabadalom • Kompenzációs eljárás egyen vagy váltakozó feszültség, vagy feszültségosztás arány számjegyes alakban történő folyamatos mérésére és/vagy regisztrálására és diszkrét kiegyenlítésű, számjegyes jelzésű automatikus kompenzátor az eljárás foganatosítására

149.969 7 kompenzációt végző —13 ... 19, 21 ... 29, stb. jelfogóik állapota (állandósult helyzetben) adja a mérendő feszültség mérőszámát. Ezért az említett jelfogók állapotát optikailag érzékelhetően cél­szerűen jelezni lehet. Ha minden jelfogó egy-egy munkakontaktusa egy-egy jelzőlámpa áramkörét zárja, akkor vala­mely helyértéken levő pl. 7-es alaki értékű mérő­számot az jelez, hogy az illető helyértékhez tar­tozóan egy függőleges oszlopban hét lámpa vilá­gít. Abban az esetben, ha az a kívánalom', hogy minden alaki értékhez tartozóan más-más, de csak egyetlen lámpa világítson (pl. olyan számjegyes adat jelző esetében, amely a különböző szám­jegyeket azonos síkrészre vetíti ki különböző izzók áramkörének zárása útján) például a 14. ábrán látható jelzőáramkör alkalmazható. Az 1. ábrán bemutatott kompenzáló kapcsolás hátránya az, hogy az egy dekádhoz tartozó, a kompenzáló ellenállásokat kapcsoló jelfogók közül 0-tól 9-ig tetszőleges számú jelfogó lehet meg­húzva. Ezáltal a jelfogókat árammal ellátó táp­egység terhelése széles határok között változhat. Egyenletesebb terhelést lehet biztosítani akkor, ha az 1. ábrából kiragadott, a 15a. ábrán bemu­tatott részlet helyett a 15b. ábrán bemutatott részletet alkalmazzuk, ahol minden második mun­kakontaktust nyugalmi kontaktus helyettesíti. Ebben az esetben Rx o ellenálláson 0 egységnyi kompenzáló feszültség akkor jelenik meg, ha xl, x2 ... x9 jelfogók meghúzottsági állapotát a 17. ábra 0-ik vízszintes sora jellemzi (a táblázatban szereplő +' jel azt jelenti, hogy a fejrészben fölötte jelzett jelfogó meg van húzva, a — jel azt jelenti, hogy nincs meghúzva). Rx o ellenállá­son, ha xl, x2 ... x9 jelfogók meghúzottsági állapotát a , 17. ábra 1. vízszintes sora jellemzi, az egységnyi lépéseket végző dekád esetében: 1 egységnyi, a tíz egységnyi lépéseket végző dekád esetében 10 egységnyi és így tovább a minden­kori lépésegységnek 'megfelelő értékű kompenzáló feszültség jelenik meg. Az Rx o ellenálláson 2, 20, 200 stb. kompenzáló feszültség jelenik meg, ha a jelfogók meghúzottsági állapotát a 17. ábra 2. sora jellemzi stb. Ha az itt leírt módosított kapcsolást alkalmazzuk, egy dekádhoz tartozóan tetszőleges alaki érték jelzéséhez 4 vagy 5 jel­fogó meghúzott állapota tartozik. Ebben az eset­ben a 2., 3., 4., 5. és 6. ábrán mutatott kapcso­lásokat is módosítani kell, A 16. ábrán példa­képpen a 2a. ábrán mutatott kapcsolás olyan mó­dosítása látható, mely a 15b. ábrán mutatott kom­penzáló ellenállásrendszer vezérlésére alkalmas. 15b. ábrán mutatott kompenzáló áraimkör és a 17. ábrával jellemzett működésű vezérlő áram­körhöz a 13. ábrán mutatott jelző áramkör tar­tozik. Szabadalmi igénypontok: 1. Kompenzációs eljárás egyen- vagy váltakozó feszültség, vagy feszültségosztás arány (továbbiak­ban „feszültség") szénrjegyes alakban történő fo­lyamatos mérésére és/vagy regisztrálására, amely­nél a mindenkori mérendő feszülteég abszolút értékével egyenlő abszolút értékű, de egyen­feszültség esetén ellenkező polaritású, illetve vál­takozó feszültség esetén 180° késésű kompenzáló feszültséget automatikusan állítunk elő, hiteles feszültség leosztásával, jelfogók kontaktusai által kapcsolt ellenállásreindszesr segítségével, azzal jel­lemezve, hogy a kívánt abszolút értékű kompen­záló feszültséget diszkrét lépésekben — a mé­rendő és kompenzáló feszültségek abszolút ér­tékei különbségének előjelétől függően — alulról, vagy felülről közelítjük meg és ily módon a tetszőleges • irányban és mártákben változó mé­rendő feszültséget a kompenzáló feszültséggel a méréehatárcn belül automatikusan követjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy a mérendő feszültség és kompenzáló feszültség abszolút ér­tékei különbségének hatására egy vagy több — egy-egy jelfogósorból álló — dekád egyes tagjai meghatározott, sorrendben be- vagy kikapcsolnak és ezáltal a 'mérendő feszültséggel diszkrét lépé­sekben változó kompenzáló feszültséget kapcsol­nak szénibe és a kompenzáló feszültség diszkrét értékeit folyamatosan jelezzük és/vagy regisztrál­juk és/vagy távadjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kom­penzáló feszültség értékét oly módon változtat­juk, hogy a hibajel előjelétől függően annak nö­velésére, ill. csökkentésére mindenkor a legkisebb helyértékű, a kívánt irányban még működőképes dekád kezdi meg a kompenzálást és azt — szük­ség esetén, ha ennek kompenzálási .tartománya' elégtelen — a helyértékben soron következő de­kád folytatja és így tovább az első túlkompen­zálásig, amikor a hibajel előjele megváltozik és a kívánt értékű kompenzáló feszültség kialakí­tása az előbbiekben leírt módon folytatódik. (1. típusú kiegyenlítés.) 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja azzal jellemezve, hogy a kom­penzáló feszültség értékét oly módon változtat­juk, hogy — a hibajel előjelétől függően — an­nak növelésére, ill. csökkentésére a hibajel nagy­ságrendjével megegyező és ennél kisebb lépése­ket végző dekádok — lehetőség szerint — egy­idejűleg működnek, míg ha egyetlen — a hiba nagyságrendjével megegyező, vagy ennél kisebb lépéseket végző — kisebb helyértékű dekád sem működőképes a kívánt irányban, a következő na­gyobb nagyságrendű működőképes dekád műkö­dik. (2. típusú kiegyenlítés.) 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kom­penzáló feszültség értékét oly módon változtat­juk, hogy — a hibajel előjelétől függően — an­nak növelésére, ill. csökkentésére elsősorban a hiba nagyságrendjével megegyező lépést végző dekád működik, amennyiben ez a dekád a kívánt irányban működésképtelen, úgy ennél a dekád­nál egy nagyságrenddel kisebb lépést végző de­kád működik és így tovább, míg ha — a hiba nagyságrendjével megegyező vagy ennél kisebb lépéseket végző — valamennyi dekád a kívánt irányban működésképtelen, a következő nagyobb nagyságrendű működőképes dekád fog működni. (3. típusú kiegyenlítés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom