149969. lajstromszámú szabadalom • Kompenzációs eljárás egyen vagy váltakozó feszültség, vagy feszültségosztás arány számjegyes alakban történő folyamatos mérésére és/vagy regisztrálására és diszkrét kiegyenlítésű, számjegyes jelzésű automatikus kompenzátor az eljárás foganatosítására

2 149.969 zékeli). ez az egység a programtárcsa továbbfordulása során automatikusan kikapcsolódik, ellenkező esetben az egység bekapcsolva marad. Az elmondottak alapján pl. a 683 egységnyi kompenzáló feszültság az alábbi értékek felvétele útján alakul ki: 0, 500, 70'0, 500, 600, 700, 600, 650, 670, 630, 690, 680, 685, 680, 682, 683, 684, 683. A leírt rendszer hátránya az, hogy minden újabb mérés megkezdéséhez újabb utasítást kell adni a készüléknek. Az utasításadás pillanatában fennálló mérendő feszültségnek a programtárcsa végighaladásának ideje alatt állandónak kell maradnia. A mérés után a készülék a mért értéket megőrzi, a mérendő feszültség további értékváltozásait nem követi automatikusan. Ujabb méréshez újabb utasítás szükséges. Egy másik ismert (szovjet 126 T 50 típusú) diszkrét kiegyenlítési! kompenzátor elvi működése a következő. A kompenzátor 0—500 egységig kompenzál automatikusan. A kompenzáció (programtárcsa nélkül) úgy történik, hogy jelfogók egymásután meghúznak. Egy-egy jelfogó meghúzásának feltétele a sorozatban előtte álló jelfogónak meghúzott állapota és a hibajel jelenléte. A kompenzáció + 100 egységnyi kompenzáló feszültségeknek egymásután történő automatikus bekapcsolódásával kezdődik, jelfogók sorozatos meghúzása által. Miután a hibajel előjelet vált, —10 egységnyi kompenzáló feszültségeknek egymásután történő automatikus bekapcsolódásával folytatódik a kompenzáció. A hibajel újabb előjelváltása után +1 egységnyi kompenzáló feszültségek automatikus bekapcsolódásával a kompenzáció befejeződik. Az elmondottak alapján pl. a 378 egységnyi kompenzáló feszültság az alábbi értékek falvétele útján alakul ki: 0, 100, 200, 300, 400, 390, 380, 370, 371, 372, 373, 374, 375, 376, 377, 378. E kompenzátor előnye az előtte ismertetett megoldással szemben az, hogy forgó gépet és programitárcsát nem tartalmaz, ezzel szemben több jelfogóból áll. Ezen kompenzátor további előnye, hogy ha a kompenzáció befejezte után a mérendő feszültség úgy változik, hogy a tízesek helyén csökkenés, vagy az egyesek helyén növekedés áll be, a kompenzátor a mért értéket, automatikusan korrigálja. Egyéb változások, pl. a 100-as értékek megváltozása, vagy a 10-es értékek növekedése vagy az egyesek csökkenése esetén a kompenzátor a kompenzációt automatikusan újra kezdi, mert a már jelzett értéket korrigálni nem tudja. Ez időbeli kiesést okoz a folyamatban és hátrányos. A találmány tárgyát képező diszkrét kiegyenlítésű kompenzátor a fenti hibákat kiküszöböli, áramköri felépítése is egyszerű. E kompenzátor legfőbb jellegzetessége az, hogy a kompenzáció a mérendő feszültségnek a mérés tartományon belüli tetszőleges változásait automatikusan követi. Ezt a funkciót úgy biztosítjuk, hoigy valamennyi nagyságrendű lépés a kompenzáló feszültségben mind „felfelé", mind „lefelé" történhet, azaz a kompenzáló feszültség 1, 10, lOO'stb. egységben való automatikus növekedése és csökké-1 nése egyaránt lehetséges. E kompenzátor előnye a már eddig ismertekkel szemben az, hogy a mérendő feszültség értékét külön beavatkozás, illetőleg a kompenzációnak elölről való kezdése nélkül automatikusan követi. A találmány szerinti diszkrét kiegyenlítésű kompenzátor a kompenzáló feszültséget szükség szerint 9 darab 1 egységnyi, 9 darab 10 egységnyi, 9 darab 100 egységnyi stb. egységekből állítja elő. A találmány szerinti legegyszerűbb megoldásnál a kompenzáció 1 egységnyi lépésekkel (felfelé vagy lefelé, a hibajel előjelétől függően) kezdődik. Amennyiben a 9 darab 1 egységnyi kompenzáló feszültség be- ill. kikapcsolódása sem képes a kiegyenlítés állapotát megvalósítani, a kompenzáció 10 egységnyi lépésekkel folytatódik. Amennyiben a 9 darab 1 egységnyi és a 9 darab 10 egységnyi kompenzáló feszültség be- ill. kikapcsolódása Bem képes a kiegyenlítés állapotát megvalósítani, a kompenzáció 100 egységnyi lépésekkel folytatódik és így tovább. Példaképpen tekintsük a kompenzáló feszültségnek 0—683 egységig való változását: 0, 1, 2, 3, ... 9, 19, 29, 39, ... 99, 199, 299, 399, . . . 699, 698, 697; ... 690, 680, 681, 682, 683. Ha a 683 érték például 518 értékre változik, akkor a kompenzáló feszültség az alábbi úton változik: 683, 682, 681: 680, 670, 660, ... 600, 500, 501, 502, 503, . . . 509, 519, 518. Ezt a kiegyenlítési utat a továbbiakban 1. típusú kiegyenlítési litnak nevezzük. Tekintettel arra, hogy ilyen módon a kisebb egységnyi lépések feltétlenül meg kell előzzék a nagyobb egységnyi lépéseket, a kompenzátor működési ideje túl hosszú. Ezen segíthetünk oly módon, hogy alkalmazunk egy-egy érzékelőt, amely azt érzékeli, hogy a hibajel abszolút értéke milyen nagyságrendben van. Az érzékelők segítségével a kompenzátor úgy oldható meg, hogy pl. 10 egységnél biztosan nagyobb abszolút értékű hiba esetén .1 egységnyi lépések is, 10 egységnyi lépések is történjenek egy időben, 100 egységnél biztosan nagyobb abszolút értékű hiba esetén 1 egységnyi, 10 egységnyi, valamint 100 egységnyi lépések is történjenek egyidejűleg. Ebben az esetben a kompenzáció gyorsabban történik, minit a hiba nagyságrendjének érzékelése nélkül. A kompenzáló feszültség útja most az előbbi példát figyelembe véve, 0—683 esetben, a következő: 0, 111, 222, 333, 444, 555, 666, 677, 678, 679, 689, 688, 687, 686, 685, 684, 683. A 683— 518 esetben pedig iá következő: 683, 572, 561, 550, 540, 530, 520, 510, 511, 512, ...518. Ezt a kiegyenlítési utat a továbbiakban 2. típusú kiegyenlítési útnak nevezzük. Ebben az esetben is, az előzőben is, a kisebb egységnyi lépések száma általában nagyobb, mint a nagyobbaké. Ezt az aránytalanságot az alkatelemek használódásának egyenletesebbé • tétele szempontjából oly módon csökkenthetjük, hogy a hiba nagyságrend j ét érzékelő szervek alkalmazása esetén biztosítjuk azt, hogy általában csak olyan nagyságrendű lépések történjenek, melyeknél a hiba biztosan nagyobb és melyek tízszeresénél a hiba kisebb. A kompenzáló feszültség útja ebben az esetben 0—683-ig a következő: 0, 100, 200, 300, 400, 500, 600, 610, 620, 630, 640, 650, 660, 670, 680, 681, 682, 683. A 683—518 esetben pedig: 683, 583, 573, 563, 553, 543, 533, 523, 522, 521, 520, 510, 511, 512, . . . 518. Ezt a kiegyenlítési utat a továbbiakban 3. típusú kiegyenlítési útnak nevezzük.