149966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás korróziógátló védőanyag előállítására

Megjelent: 1983. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «r Nej-í 1 Ju ILJ 11 ti\ k_. Nemzetközi osztály: C 09 d, f, g ORSZÁGOS TALÍLMANYÍ HIVATAL 149.966 SZÁM MA—1021. ALAPSZÁM Mag var osztály: 22 g SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás korróziógátló védőanyag előállítására Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém Feltalálók: Fehérvári Antal tudományos munkatárs, Veszprém és dr. Vámos Endre tudományos osztályvezető, Budapest A bejelentés napja: 1961. március 14. Ismeretes, hogy a fémfelületek korrózió elleni ideiglenes védelmére szállítás és tárolás köziben igen gyakran ásványolaj eredetű termékeket, pl. kenőolajokat, vazelint, petrolátumot vagy cerezint szokás alkalmazni. A védőhatás javítására ezekhez az anyagokhoz hosszú ailkilláncú, de poláros csoportot is tartalmazó adalékanyagokat, pl. zsíralkoholokat, nagy molekulasúlyú szerves savakat, ezeknek egyes sóit és észtereit, alkilfenolokiat, alkilaminokat, alkilszulfonsavakat stb. szokás keverni. A védendő fémfelületen az adalékanyagok orientálódva adszorbeálódnak. A elektiropoláros csoport a fémfelülethez kötődik, a nem-poláros lánc ellenben a folyadék falé irányul. Az apoláros láncok végződései másodlagos apoláros felületet alkotnak és az olajban oldott adalékmolelkulák ezen a másodlagos felületen rakódnak le úgy, hogy apoláros láncaikat fordítják a másodlagos felület felé. így isniét poláros felület képződik, amelyen az oldott poláros molekulák hasonlóképpen adszorbeálódhatnak, mint a fémfelületen. A váltakozó poláros és apoláros másodlagos felületeik képződése révén erősen kötődő polimolekulás adszorpciós réteg, védőbevonat alakul ki. A leggyakrabban használt adalékok az ún. fémszappanok. Ezek zsírsavaknak, alkilszulfosavakmak vagy rokon szerves savaknak alkáliföldfémvagy földfém-sói, amelyek tiszta állapotban olajban vagy vazelinban kevéssé oldódnak és így csak kis adailéktartalmú mérsékelt védőihatású korróziógátló olaj vagy zsír előállítására alkalmasak. Vízzel és olajjal ezek a szappanok gépzsírokat képeznek, 'amelyeknek védőhatása esetleg kedvezőbb, de magas cseppenésipontjuk és bomlékonyságuk miatt csak nehezen, felkenés útján vihetők fel a védendő felületre. A találmány olyan védőanyag előállítására irányul, amely az adalékanyagok megfelelő megválasztása révén fokozott védőhatást biztosít és egyúttal könnyen, bemártás vagy szórás útján vihető fel a védendő felületre. Eljárásunk lényege az, hogy folyékony, 14—50 cSt/5'0 C° viszkozitású, és szilárd vagy félszilárd ásványolajtermék keverékéiben teli-tett vagy telítetlen zsírsavnak, esetleg oxizsírsavnak kétértékű, nem vagy kevéssé oxidáló hatású nehézfém, pl. Zn-, Ph-, Cu-kationnal képzett szappaínait oldjuk, az oldathoz hároimértékű, nem oxidáló tulajdonságú kationnal, célszerűen alumíniummal képzett szappant adurik, majd fölös szabad zsírsav hozzáadásával savanyú komplexet, ún. savanyú szappant állítunk elő. A szilárd vagy félszilárd ásványolajtermék utólag is adagolható a kész savanyú szappanhoz anélkül, hogy ez a végtermék minőségének rovására esnék. Az így előállított védőanyag a fém felületén különlegesen stabilis, rugalmas és vastag pollimolekuláris védőréteget alkot, A rendkívül nagy tapad áképességű, éppen megfelelő mértékben oldható szappankomplex lehetővé teszi, hogy ásványolaj-alkotórészként igen olcsó, részben hullád éktermékeket, pl. orsóolajpárlatoit, gépolajpárlatot, parafinos orsóolajpárlatot, présolajat, izzasztási hulladékolajat, finomítatlan petrolátumot stb. használjunk fel anélkül, hogy a védőhatás emiatt csökkenne; sőt, jobb eredményt ka/punk, mint a legtöbbször alkalmazott kalciumszulfosavas sókkal még akkor is, ha a kalciumszulfosavas készítmény drága finomított