149964. lajstromszámú szabadalom • Túlnyomásos, hidrosztatikus sterilizáló berendezés

149.964 3 2. ábra a másik kiviteli alakját vázlatos hosszmetszetben, a 3. ábra a további kiviteli alakját vázlatos hosszmetszetben mutatja. A sterilizálandó tárgyakat az —1— beadagoló berendezés a kosarakkal ellátott —2— szállítóláncnak adja át, amely azokat a részben vízzel töltött —3—, —4— és —5— fűtő közlekedőedényeken, maid a —6— legnagyobb nyomású téren. végül a —7—, —8— és —9— hűtő közlekedőedényeken át — melyek részben szintén vízzel vannak töltve — a —10— kiadagoló berendezésnek továbbítja. A közlekedőedények válaszfalaiban —11— átvezető nyílások vannak. A —6— legnagyobb nyomású tér fűtésére, illetve nyomásának előállítására —12—, és a —3—, —4— és —5— fűtő közlekedőedények fűtésére, illetve nyomásának előállítására —13— gőzbefúvó nyílások szolgálnak. A —8— és —9— hűtő közlekedőedényekben a hatásos hűtést a —14— rózsákon át befecskendezett hideg víz biztosítja. A —8— és —9— hűtő közlekedőedényeikben a hidrosztatikai egyensúlyt a —15— nyílásokon át befúvott levegő nyomása hozza létre, amely levegőnyomás egyenlő a fűtő közlekedő szakasz megfelelő közlekedőedényeiben uralkodó gőz nyomásával, ami a fűtő közlekedőedények hidrosztatikai egyensúlyát biztosítja. A 2. ábrán feltüntetett berendezésnél a —3—, —4—, —5— fűtő és a —7—, —8—, —9— hűtő szakaszokon kívül a —6— legnagyobb nyomású tér is részben vízzel van töltve, amelynek fűtését a —16— gőzcsonkhoz csatlakozó közvetlen gőzbefúvó, vagy közvetett hőközlő szerv végzi, míg a fűtő szakaszt a —17— gőzcsomkhoz csatlakozó hőközlő szervek fűtik. A legnagyobb nyomású térbe befúvott, vagy az ott közvetett hőközlés folytán 'keletkezett — gőz nyomásával a eorbakapcsolt közlekedőedény-rendszer folyadékoszlopainak hidrosztatikai nyomásainak összege tart egyensúlyt. A hűtő szakaszban a tárgyak hőleadása folytán keletkezett gőz a —8— hűtő közlekedőedény gőziterébŐl a —18— csövön a —4— fűtő közlekedőedénynek, és a —9— hűtő közlekedőedény gőzteréből a —19— csövön a —3— fűtő közlekedőedénynek — a gőz nyomásánál kisebb nyomású — vízterébe van vezetve. A 3. ábrán feltüntetett berendezésnél az —1— beadagoló szerv a tárgyakat a —2— szállító berendezésnek adja át, amely azokat kettős, párhuzamos pályán, de ellentétes irányban haladva viszi végig a —20—, —21—, —22— közlekedőedényeken a —24— legnagyobb nyomású és hőfokú térig, majd onnan vissza ugyanazon útvonalon át a légköri nyomású térbe, majd a —10— kiadagoló berendezés hatására eltávoznak a sterilizálóból. A közlekedőedények folyadékoszlopainak fűtését a —25— közvetlen gőzbefúvású/közvetett hőközlő szerv végzi. A —24— legnagyobb nyomású és hőfokú térbe a —26— gőzbefúvó csonkon át gőz van vezetve, amely gőz nyomásával a folyadékoszlopok hidrosztatikai nyomásainak összege tart egyensúlyt. Az egyes közlekedőedények vízoszlopainak hidrosztatikai nyomását viszont a —27— csonkokon át befúvott — és az egyes folyadékoszlopok felső szintjére támaszkodó úszógolyós szelep által — ismert módon — szabályozott levegő ellensúlyozza ki. Az egyes vízoszlopok — a különböző tárgyaktól függő sterilizálási technológiának megfelelő — hőfoka az ismert automatikus hőfok szabályozókkal beállíthatók. A —24— legnagyobb nyomású és hőmérsékletű térből kifelé haladó tárgyak melegmeny•nyiségüket átadják a —22—, —21— és —20— közlekedőedények folyadékoszlopainak, amely hőmennyiség a befelé haladó tárgyak felmelegítését végzi. A jó hővisszanyerés érdekében célszerű a - -20— közlckedőecé.ny vízoszlopának hőfokát a beérkező tárgyak hőfokára, vagy annál néhány fokkal alacsonyabbra beállítani. Mivel a , —2— szállító berendezés a tárgyakat az atmoszférikus tértől befelé ugyanazon —20— —21—, —22— közlekedőedényeken át viszi a —24— legnagyobb nyomású és hőfokú térig, mint onnan vissza az atmoszférikus térbe, ugyanazon legnagyobb nyomású és hőfokú tér létesítésére fele annyi közlekedőedény szükséges, mint az 1. és 2. ábrán feltüntetett — ugyanolyan méretű — berendezéseknél. Szabadalmi igénypontok: 1. Folyamatos üzemű sterilizáló berendezés hidrosztatikai úton előállított, a légkörinél nagyobb nyomású terekkel, azzal jellemezve, hogy a hidrosztatikai rendszer egymás mellett elrendezett és egymással sorbakapcsoilt közlekedőedényekből áll, melyekben a gőz vagy gáz nyomása a légköri nyomástól a sterilizálási hőmérsékletihez tartozó telített gőz-nyomásig vagy afölé, közlekedőedényemként szakaszosan növekszik. 2. Az 1. igénypont szerinti sterilizáló berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy két szakaszos hidrosztatikai rendszer oly módon van egybeépítve, hogy (legnagyobb nyomású terük közös. i 3. Az ' 1. igénypont szerinti sterilizáló berendezés kiviteli alakja, jellemezve a legkisebb nyomású tér felől a legnagyobb nyomású tér felt és ellenkező irányban haladó végnélküli szállító berendezéssel a sterilizálandó tárgyak számára. 4. A 2. igénypont szerinti sterilizálandó berendezés kiviteli alakja, jellemezve a két hidrosztatikai rendszer egyik legkisebb nyomású tere felől a legnagyobb nyomású téren át a .másik legkisebb nyomású tér felé haladó végnélküli szállító berendezéssel a sterilizálandó tárgyaik számára. 5. A 2. és 4. igénypont szerinti sterilizáló berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sterilizálandó tárgyiak áthaladási irányában a legnagyobb nyomású teret követő kisebb nyomású tereik egyikének, vagy többjének adalékos hűtése van, ahol a hidrosztatikai egyensúlyt befúvott levegő tartja fenn. 6. A 2. és 4. igénypont szerinti sterilizáló berendezés kiviteli alakja, jellemezve a sterilizálandó tárgyak áthaladási irányában a legnagyobb nyomású teret követő kisebb nyomású terekből