149964. lajstromszámú szabadalom • Túlnyomásos, hidrosztatikus sterilizáló berendezés
Megjelent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG nr -sj-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.964 SZÁM LU-116. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: A 23 b 1 Magyar osztály: 53 c Túlnyomásos, hidrosztatikus sterilizáló berendezés Luxemburger György oki. gépészmérnök, Budap esi és Schmied János oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: I960, január 23. Bizonyos tárgyak — főleg élelmiszerek, italok, konzervféleségek — egy részét tartósítás céljából 100 C°-nál nagyobb hőmérsékleten kall hőkezelni, sterilizálni. A konzervdobozokat vagy üvegeket a bennük tárolt anyagokkal együtt — továbbiakban tárgy — az említett hőmérséklet elérése kapcsán a légkörinél nagyobb nyomás alá kell helyezni. E cél megvalósítására használatosak szakaszos és folyamatos berendezések. A folyamatos üzemű túlnyomásos berendezések között ismeretesek olyanok, amelyeknél 10—20 m magas toronyszerű tartályokban elhelyezett vízoszlop hidrosztatikai nyomása ellensúlyozza a berendezés belsejében levő, a sterilizálási hőfokot szolgáltató vízgőz nyomását. Ezen berendezéseik hátránya, hogy hatalmas méretük miatt épületekben, gyárak belsejében elhelyezni nem lehet, csupán a szabadban állíthatók fel. É 'miatt a folyamatos gyártási vonalakat mag kell szakítani és a sterilizálandó tárgyakat a szabadban kell a berendzéshez szállítani. Amellett a berendezés súlya, előállítási ára igen nagy és gőzfogyasztása tetemes. A találmány célja olyan folyamatos üzemű, hidrosztatikai elven működő, túlnyomásos sterilizáló berendezés megvalósítása, amely a toronysterilizálók ismert „hátrányait kiküszöbölve, a szokásos üzemi helyiségekben felállítható, súlya és előállítási ára az isimerteteknél lényegesein kisebb, valamint üzemköltsége alacsonyabb. A találmány lényege olyan hidrosztatikai úton előállított, a légkörinél nagyobb nyomású terekkel bíró sterilizáló berendezés, melynél a hidrosztatikai rendszer egymás mellett elrendezett és egymással sorbakapcsolt közlekedőedényekből áll, melyekben a gőz vagy gáz nyomása a légköri nyomástól a sterilizálási hőmérséklethez tartozó telített gőznyomásig vagy efölé közlekedőedényemként szakaszosan növekszik. A hidrosztatikai rendszert egy legnagyobb nyomású gőz- vagy gaztér és ehhez egyik, vagy mindkét oldalról csatlakozó, részben folyadékkal töltött, egymással sorbakapcsolit közlekedőedénysor alkotja. A közlekedőedénysor több olyan függőleges szárú közlekedőedényből áll, melyeknek szomszédos szárai felül közös teret alkotnak és amelyek bizonyos magasságig — pl. félig — folyadékkal — célszerűen vízzel van töltve. Az ily módon kialakított kígyóvomal alakú közlekedőedénysor utolsó — a legnagyobb nyomású tértől legtávolabb eső — szára nyitott. A közlekedőedények válaszfalaiban alul gáz- vagy gőzátvezető nyílások vannak. A tárgyak továbbítására a közlekedőedény-rendszeren át folyamatosan vagy szakaszosan mozgó szállító berendezés halad végig. A közlekedőedény-rendszer egy vagy több tagjában közvetlen gőzbefúvó vagy közvetett hőközlő szerv van. Az üzem megindulásakor a legnagyobb nyomású térbe befúvott gőz vagy gáz, vagy az ott levő víz felhevítése által keletkezett gőz a legnagyobb nyomású tér nyomását az atmoszférikus fölé emeli és a túlnyomás hatására a legnagyobb nyomású tér két oldalához csatlakozó közlekedőedényeknek ahhoz közelebb eső száraiban a folyadékszint fokozatosan, a nyomás növekedésével arányosan lesüllyed, míg a távolafobiakban felemelkedik, vagyis a hidrosztatikai nyomás a gőzvagy gáznyomással állandóan egyensúlyban lesz. A lesüllyedt folyadékoszlopok alsó helyzetében a közlekedőedények válaszfalaiban levő átvezető nyílások szabaddá válnak. Az ezeken átáramló gáz- vagy gőznyomás hatásaira a soron következő két szomszédos közlekedőedényben az előző folyamait megismétlődik, vagyis a két belső szárban a folyadékszint lesüllyed, míg a két távolabbi szárban felemelkedik. A folyamat mindaddig ismétlődik a széle felé haladva, míg a közlekedőedény-rendszerben a teljes hidrosztatikai nyomásegyeinsúly létrejön. Ebben az állapotban
