149961. lajstromszámú szabadalom • Támasztott fonásos (orsós) feszítési eljárás, feszített vasbeton szerkezetek készítésére

2 149.961 Mh kifejtve, elcsavarjuk, melynek következtében a huzalok most már ellentétes irányban távolodni fognak egymáetól, amint az a 8. ábrán látható. A ~f- jelzésű helyen a két szomszédos huzal között keletkező hézagba keli a 4 orsót behelyezni, amely a huzalok feszített állapotát a szerszám eltávolítása után állandósítja. Az orsós feszítési eljárás gépesített változata látható a 7. ábrán felülnézetben és a 8. ábrán elölnézetben. A huzalok itt már ténylegesen a 4 orsók ideiglenes tartozékát képező 10 kúpos huzalterelők nyújtott csúesvégződésóre vannak előfonva. A harántirányú feszítőerők előállítására két lehetőség vaui: vagy a huzaJhornyokkal ellátott és a koncentrált támaszerők felvételére alkalmas anyagú tömör, vagy csőorsókat 4 préseljük, vagy vibráljuk az orsókra ható 12 préeerővel az 1 huzalokon működő 11 támaszerők ellenében az előfont huzalok közé a 6 és 8 részletrajzok szerint, vagy az előfont huzalokat préseljük vagy vibráljuk a rójuk ható préserőkkel az orsókon működő tárnaszerok ellenében az orsókra 7 és 9 részletrajzoknak m egf eleiő en. Egyébként a 6 és 7 ábrarészlet feszítetten, a 8 és 9 ábrarészlat feszített huzalállapotokat tüntet fel, vb. tartó esetében. • A 9. ábra példaként az ismertetett orsós, feszítési eljárással gyártható olyan vasbeton gerenda metszetét szemlélteti, ahol a szelvény egyetlen 13 tömör téglalap metszetből áll és esetleg csak az orsóközökben alkalmazunk 35 súlyosökkentő áttöréseket a gerinclemezen. A 10. ábrán már olyan feszített rácsos vasbeton borda metszet látható, ahol a támaszreakció erők felvételén kívül a 4 orsók töltik be a függőleges rácsrudak szerepét is a 14 nyomott és 15 húzott vasbeton övlemezek között, vagyis ezen bordarács „Vierendeltartó"-kéint fog működni. Amennyiben a húzott és nyomott öviemezek között megfelelő, távolság van, félbevágott, fél menettel elcsavart és Z alakúra meghajlított 36 orsóik segítségével valódi bordarács is készíthető, amint azt a 18. ábrán sematikusan egy rácsos oszlop oldalnézete szemlélteti. Az elméleti fejtegetésből következik, hogy egy meghatározott huzalfeszültség eléréséhez az orsók átmérőjével, vagy az orsó közök számának változtatásával szabályozhatjuk a huzalelmozdulást, a huzalkitérítés mértékét. Tehát a korábbi két dimenziós harántirányú feszítési eljárásokkal szemben a támasztott feszítéssel megvalósítható a vonalas, hosszirányú, karcsú vasbeton szerkezetek hai'ántirányú feszítése, melynek feltétele, hogy mindig páros számú huzalt kell támasztottan fonni. A fonáshoz célszerű és gazdaságos, sőt statikailag előnyösebb is, kis átmérőjű huzalokat alkalmazni. Ha a teherbírás szempontjából a választott átmérőjű huzal kétszeres keresztmetszeténél nagyobb keresztmetszetre és kettőnél több szál betétre van szükség, azokat sodrással mindig két szálra kell redukálni. Ezáltal mellőzhető a tapadás fokozására használatos hullámesítási és rovátkolási eljárás is, mert az orsók palástján keletkező súrlódás és a huzalok irányváltozása az egyébként utólagos nyúlásra és feszültségcsökkenésre hajlamosabb sodort huzalokat leszakaszolja. Az orsós feszítési eljárás természetéből eredő legjelentősebb előny, hogy az eddig használatos acélhuzalbetétek üveghuzalokkal is helyettesíthetők, sőt maga a beton is pótolható műanyaggal. Az új feszítési eljárás jeliegéből következik még, hogy akár a 9., akár a 10. ábrán szemléltetett gerenda- vagy bordaelemekből két, sőt több síkbeli irányban is teherviselő szerkezetek alakíthatók ki abban az esetben, ha ezen alapelemek a közös orsócsoniópontokban keresztezik egymást és haladnak át egymáson, vagyis lehetővé válik az orsós feszítéssel, úgy elő-, mint utófeszíteít, gazdaságos és statikailag kedvező síkrácsos és térrácsos vasbeton födém- és falszerkezetek előállítása. Lásd 17 ábrarészletet a 18—18 metszet helyén. A huzalszerelés menetét és rendszerét példaként egy ilyen egymással 60°-os szöget bezáró, kétirányban teherviselő bordákból kialakított előfeszített födémrácson a 11. ábra szemlélteti, a 24 keretsablon alkalmazása esetében, ahol az ábra 16 részlete feszítetten huzalokat ábrázol felülnézetben a 4—8. ábrák szerinti kéziszerszámos feszítési módot is érzékeltetve, a 17 ábrarészlet már megfeszített huzalokat ábrázol a 7. és 8. ábrákon ismertetett gépi préselés feszítési módnak megfelelően. Mindkét feszítési módnál a huzalok beszerelése kétféleképpen végezhető el: egyik megoldás szerint a 19 induló orsóra hurkolt páros huzalt folytonos nyíllal jelölt haladási iránynak megfelelően kell a dupla 2 olda- és végorsókra fonni, mindaddig, míg a huzalok vissza nem érkeznek az indulási pont -mellé. Utófeszítésnél ez a művelet egyszerű ráhelyezéssel végezhető el. Előfeszítésnél már olyan 24 zsaluzatot kell szerkeszteni, mely az oldal- és végorsókat a hüzalszerelés, a feszítés és az érlelés időtartama alatt ideiglenesen rögzíti. A 23 érkező huzalvégeket utófeszítésnél az induló orsóhoz, élőfeszítésnél a 20 oldal zsaluzathoz célszerű kikötni, valamelyik ismert huzalrögzítő eljárás felhasználásával. A második megoldás abban különbözik az elsőtől, hogy annyi különálló huzalpárrat haladunk végig a bordák nyomvonalán, ahány borda az egyik elemvégrői elindul. Ha ábránkon bal oldalon a sarokorsókat, jobb oldalon pedig a középső orsókat minősítjük induló orsóknak, akikor a szaggatott nyilazással jelölt nyoímvonalakon haladva két darab huzalpár a jobboldali eleímvég sarokorsóinak helyén halad át a 21 végzsalun, két darab huzalpár pedig a baloldali végzsalu közepén. A huzalok kéziszerszámos kitámasztását a 16 ábrarészlet szerint a 22, -4- jelzésű csomópontokban kell elvégezni 2/3-os arányban. A 17 ábrarészletnél szemléltetett gépi préselést a 10 orsótartozékok segítségével valamennyi közbenső csomópontban végre kell hajtani. A 24 keretsablon U, L, vagy T szelvényű 20 oldal, 21 végeleimekbői van összerakva. Nyilvánvaló, hogy az U, L, vagy T stb. szelvényekből kialakított keretsablon oldal- és végelemei nagyfokú hajlítási igénybevételnek vannak kitéve, melyeit ugyan részben csökkenteni lehet a vasbeton bordák irányával megegyező elrendezésű