149960. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyhatású dermedéspontcsökkentő olajadalék előállítására

Megielent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.960 SZÁM Nemzetközi osztály: IA—407. ALAPSZÁM Magyar osztály: C 11 b, C 10 m . • 23 c SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás nagy hatású dermedéspont csökkentő olajadalék előállítására Ipari Vegyszergyár Feltaláló: Havelka Ferenc vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1961. május 3. Számos 'kenőolaj féleségeknél, de elsősorban motorolajoknál téli vagy hideg időjárás esetén legtöbb esetben nélkülözhetetlenek a fagypontcsökekntő adalékok és felhasználásuk igen elterjedt. Az utóbbi évtizedben igen széles körben alkalmazzák dermedéspontcsökkentő adalékként az olyan típusú veigyületeket, amelyek halogénezett paraf in szénhidrogénnek és aromás vegyületeknek — legtöbb esetben fenolnak — Friedel— Crafts reakcióban létrehozott kondenzációs termékei. Fenol alkalimazása esetén az előállított alkilfenol hidroxil csoportjára, a molekula méretének növelése céljából valamilyen bifunkciós acilezőszerrel — balogénalkirial vagy aralkilbalogénnel — kondenzálják. A kétfunkciós aralkilezőszerek előállításának •nehézségei, továbbá magas ára miatt az eljárás nem mindig kivitelezhető. Továbbá, az ismert ilyen alkilfenol típusú adalékoknál, bármilyen alkilezőszerrel végezzük is a kondenzációt, a feleslegben alkalmazott konderzálószer maradéka nehezen távolítható el. Alkilfenolát alkalmazása esetén melléktermékként nehezen kiülepíthető só keletkezik. A feleslegben maradt aralkilhalogón kötött klórja, a melléktermékként keletkezett só károsan befolyásolja az adalék minőségét, mely tárolás és felhasználás esetén elbomlik és ártalmas korróziót okoz. A találmány eljárás dermedéspontcsökkentő adalék előállítására, mely minőségében és stabilitásában jobb, hatásában kiválóan magas hatású az eddig ismert adalék típusokkal szemben. Az eljárás értelmiében isimert módon dialkilfenolt állítunk elő alkilhalogénből, célszerűen Cio feletti halogénezett parafin szénhidrogénből, célszerűen klórozott paraffinból és fenolból, alumíniumklorid katalizátor jelenlétében. Az alkilfenolt mint kiindulási anyagot a további reakciók során aralikilhaJogénnel, könnyen lecserélhető klórt tartalmazó aromás vegyületekkel — melyekben a klóratorn mozgékonyságát —NOo, —OH stb. csoportok segítik elő — továbbá acilezőszerekkel reagáltatjuk. A fenti aromás kondenzálószerek alkalmazása esetén a fenolos hidroxil csoporttal kondenzált aromás gyök gyűrííjére a reakcióelegyben formaldehiddel vagy paraformaldehiddel klórinetil csoportot építünk, mely gyök a még le nem reagált alkilfenollal kondenzációs terméket képez. Az eljárás szerint tehát az alkilfenol fele menynyiségéből katalizátor (pl. cinkklorid, HCl, alumíniumkloríd) jelenlétében aril, helyettesített aril, vagy aralkilésztert készítünk formaldehiddel klórmetilezzük és egyúttal a jelenlevő nern éterezett alkilfenollal kondenzáljuk ugyanazon katalizátor jelenlétében. A felsorolt konderzálószerek közül a. reakciót célszerűen benzilkloriddal, ki órnitrobenzollal végezzük az aikilfenolra ' számított 0,2—5% cinkklorid katalizátor jelenlétében, az aril- vagy ax'alkilgyökre felépítendő klórt tartalmazó funkciós csoportot (klórmetil csoportot) célszerűen formaldehid vagy paraf ormaldehid alkalmazásával és a kondenzációban keletkező sósav felhasználásával valósítjuk meg. A felhasznált nyersanyagok betáplálását illetően célszerűen úgy valósítjuk meg, hogy a paraformaldehidet benzilkloridba szuszpendálva adjuk az alkilfenolhoz, ill. az aril-, vagy aralkilhalogén beadagolása után por alakban vagy olajba szuszpendálva is a reakcióelegyhez adhatjuk.