149951. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vázbeton előállítására
Megjelent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG & S3» SZABADALM Nemzetközi osztály: E 04 c ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.951 SZÁM HO—646. ALAPSZÁM Magyar osztály: 37 b SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Berendezés vázbeton előállítására Építéstudományi Intézet, Budapest Feltaláló: Horváth Bors Ernő, Budapest A bejelentés napja: 1960. június 13. Az eddigi betontechnológia szerint az épületelemek általában úgy készültek, hogy a fekvő zsaluzatba több réteg betont dolgoztak be, úgyhogy az egyes betonrétegeket külön-külön tömörítették, majd az elemeket gőzöléses érleléssel szilárdították. Ez az eljárás a nagy gyártóhelyen, és sok hőenergián kívül tetemes mennyiségű kötőanyagot is igényelt, mivel a szilárdsági — hőtechnikai — épületakusztikai követelményeket csak több, különböző tulajdonságú betonréteg együttes alkalmazásával lehetett kielégíteni. Emiatt a keresztmetszeti méretek szükségtelenül megnövekedtek s így az épületek súlya is túlzottra adódott. Az építőiparban cél az, hogy épületelemek előállítására olyan berendezést alkalmazzanak, mellyel kevés kötőanyag és egyfajta beton felhasználásával a már említett követelményeket egyaránt kielégítő könnyű épületelemek gyárthatók a gépipari termelésre jellemző sorozatban. A találmány tárgya olyan berendezés, mellyel a beton- és töltőanyagnak az ismert eljárásoknál lényegesen takarékosabb felhasználása mellett a szilárdsági — hőtechnikai — épületakusztikai követelményeket egyaránt kielégítő vázbetont, s egyúttal könnyű épületelemet lehet előállítani, mert a betont vékonyfalú lemezekből álló rendszerként alakítjuk ki, úgy, hogy a lemezek által képezett üregeket nedvszívó hatású anyaggal, pl. duzzasztott perlitszemcsékkel töltjük meg. Ez a töltőanyag a lemezrendszerben egyúttal hő- és hangszigetelésül is szolgál, vagy újrafelhasználás céljából a lemezrendszerből visszanyerhető. A találmány tárgya az épületelemeket a gépiparra jellemző sorozatban gyártja. Az elemek gyártásához, mivel az célszerűen függőleges helyzetben egymás mellett történik, csak a keresztmetszeti méret szerinti terület szükséges, s így a kis helyigény következtében feleslegessé válik a gőzöléses érlelés. A találmány szerinti berendezést egyik példakénti kiviteli alakjának rajzával és annak működtetésével magyarázzuk. A rajz panelgyártó berendezés függőleges keresztmetszetét ábrázolja: —1— síneken gördülő berendezés fővázát alkotó —2— kerettornyok a —3— haladási irányra merőleges olyan szélességben vannak elrendezve, hogy az anyagtartályok, alatt kialakult portálmezőben egyszerre több panel is gyártható. A vázbeton előállításának, illetőleg a panel gyártásának első fázisára a —4— sablonnal, kialakított zsalutérbe a —7— niunkabetoinra leengedhető a —5—perlittartályhan dugattyúszerűen működő —6— vázkialakító elemsor szolgál. A vázkialakító elemeik célszerűen vékony acéllemezből készülnek, szelvény alakjuk, külméretük, valamint síkbani elrendezésük a vázbeton kialakítandó lemezrendszerének megfelelő. Az elemek üregébe —8— (nyitott helyzetben ábrázolt) szektorzár kinyitásáa vázkialakító elemek falában . levő -9-réseken keresztül duzzasztott perlit ömleszthető, amely azt oszlopszerű —10— betétként kitölti. Az elemek megtöltése után a —11— (csukott helyzetben ábrázolt) szoktorzár lezárásával, vázkialakító elemekben dugattyúszerűen működtethető —12— bélyegelemsort a —10— perlitoszlopokra bocsátható. Majd, a —13— betontartályok szabályozható —14— öntőnyílásán át az oda kapcsolódó —15— surrantok felhasználásával folyós beton önthető a —16— váztérbe, úgy, hogy a beton a lemezfalakat kitöltse. Öntés közben a
