149933. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőrmék és bőrök fényálló színezésére

2 149.933 a színmélységtől függően) 5—7 fényállósági foko­zatnak felel meg. A találmány szerinti eljárás abban van, hogy szőrmésbőrt vagy bőrt vízben oldható vagy disz­pergálható savas vagy fémikomplex színezékekkel olyan fürdőben, ill. pasztával színezünk, mely a színezéket oldó, de vízzel nem elegyedő, 100 C°­nál magasabb forráspontú poláros aromás vegyü­letet (carriert) tartalmaz:, mimellett az oldószert a fürdőben ill. a pasztában —> ismert módon — emulgálószerek segítségével oszlatjuk el. Carrierekként (festékátvivőkként) alkalmasak pl. a momoklórbenzol, ortodiklórbenzol, paraklór­fenol, parafeinilfenol, ortofenilfemol, oxidifen.il , difenilmetilamiin, fenilmetiléter, ciklohexanol, ben­zilalkohol, metilszaliciMt, dietilftalát, dibutilftalát, trikrezilfoszfát és még számos más ilyen tulaj­donságú, viszonylag gazdaságos és könnyen hozzá­férhető vegyület. Elég festákátvivőt a színezőközeg (fürdő vagy nyomópaszta) térfogatára számítva 0,1%-tól .2%-ig terjedő mennyiségben adagoljuk. Emulgálószerekként a különböző ismert airuionos vagy nem-ionogén emulgátorok használhatók, pl. zsíralkoholszulfonátok, zsírsav és polioxietilén kondenzációs termékei, stb. Az eljárás foganatosítására különbözőképpen járhatunk el. így pl. eljárhatunk úgy, hogy a po­láros aromás vegyület emulzióját a színezőfürdőbe adagoljuk. Eljárhatunk továbbá úgy, hogy a ve­gyületet (festékátvivő) könnyen illó szerves oldó­szerrel {pl. acetonnal, benziinnel stb.) felhígítjuk vagy vízben emulgáljuk s az így nyert oldatot vagy emulziót a szőrmére vagy biőrre felkenjük, majd a hígítószer vagy víz elpárolgása után a szőrmét vagy bőrt a savas vagy fémikomplexes színezéket tartalmazó fürdőben színezzük. Szőrmének vagy bőrnek foltokban való színe­zésére úgy is eljárhatunk, hogy a festékátvivő emulziójából és a színezékibői, a szokásos sűrítő-Bzerekkel nyomópasztát készítünk, azt a szőrmére vagy bőrre, sablonok segélyével, ismert módon, foltokban felvisszük, majd a terméket célszerűen 50—60 C°-on megszárítjuk. Az eljárásinak ez a fo­gaina tosítási módja különösen előnyös, mert élénk színű nyomatokat a szőrmén, az eddig ismert el­járásokkal, minden körülmények között 100 Cc körüli hőmérsékleten, gőzöléssel kell rögzíteni. Ez egyrészt külön gőzölőberendezést igényel, más­részt a szőrme ilyen hőfokon már szárazon ke­zelve is károsodik, ill. felülete zsugorodik. Ezek a hátrányok a találmány szerinti eljárással ki­küszöbölhetők. A szőrmén képződő szín szempontjából azonban nem közömbös, hogy a vízzel nem elegyedő ve­gyületből, a fesitékátvivőbő], milyen mennyiséget adagolunk a színezékfürdőhöz. A szőrme színezéséinél ugyanis szem előtt kell tartami azt, hogy a színezókfürdőből felhúzott színezék részben a keratinanyagot, tehát a szőr­szálakat, részben azonban a szőrme bőrrészét (a húsoldalt) színezi meg. A keratin és a bőr színezékfelvevő-képessége eltérő; a bőr, lazáSb szerkezete miatt, általában könnyebben, veszi fel a színezékeket mint a keratin. A találmány sze­rinti eljárásnál az a nemvárt hatás lép fel, hogy segítségével irányítani lehet, hogy a színezék nagyobbrészt a bőrre (a húsoldalra) húzzon fel és a keratin színeződése legyen gyengébb, vagy pedig, hogy a színezék nagyobbrészt a keratinra húzzon fel és a szőrme húsoldala egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben színeződjék. Azt találtuk ugyanis, hogy ha a festéfeátvivőt a színezőfürdőre vonatkoztatva (a vegyület minő­ségétől függően) 1—5 -g/lit (0,1—0,5%) mennyiség­ben adagoljuk, a színezék elsősorban a keratinra, nagyobb mennyiség, pl. 5—15 g/lit jelenlétében pedig a színezék nagyobbrészt a bőrre a (hús­oldalra) húzódik fel. A kívánt hatás eléréséhez szükséges optimális hatóanyagkoncentiráció a ve­gyület minőségétől függően változik. Az oldószer­koncentráció optimuma azonban az alkalmazott színezékcsoport minőségétől is függ. Ezeket a kö­rülményeket az eljárás ismeretében a szakértő­nek módjában van előikísérletekkel megállapítania. A találmány segítségével sikerül pl, formalde­hiddel nemesített juhszőnmét 50—60 C° hőimé'rsék­leten — tehát olyan hőfokon, melyet a szőrme károsodás nélkül bír el — bármilyen élénk vagy tompa színre, világos, közép vagy sötét szín­árnyalatokban a maximális követelményeiknek meg­felelő fény állóságban színezni, amire eddig sem­miféle lehetőség nem volt. Ezenkívül korona­szőröket tartalmazó nemesszőrméket is színezhe­tünk 40—50 C° hőmérsékleten, gyengén savas kö­zegben oly módon, hogy a koronaszőr színe az alapszőrrel azonos, vagy adott esetben, annál sö­tétebb árnyalatú legyen. Az ily módon színezett nemes-szőrme egyenletes színű és fényálló., ezen­kívül kevésbé is károsodik, mint a gyengén lúgos oxidációs színezés folyamán. Eljárásunk további előnye, hogy olyan festéke­ket is alkalmazhatunk szőrmefestésre, melyeket eddig a szőrmeipar felhasználni nem tudott, sőt, melyek még a gyapjúrost festésére sem, hanem kizárólag műszálak színezésére alkalmasak. Ilye­nek a BASF-gyártmányú „Vialonecht"-, vagy a GEIGY-gyártmányú „Novalonecht" festékek. E színezékosoportok tagjai vízben nem oldódnak, csak a színezékfürdőben diszpergálhatók. Vegyi felépítésüket tekintve az 1:2-fémkomplexes szí­nezékekkel azonosak, de molekulájuk vízoldhatóvá tevő csoportot nem tartalmaz, A találmány szerinti eljárással színezett szőr mék festése egyenletesség szempontjából lénye­gesen jobb, mint az oxidációs színezésű szőrméké. Nemcsak az egyes szőrmedarabok felülete egyen­letesebb színezésű, hanem az egy tételben színe­zett szőrmék különböző darabjainak színárnyalata is lényegesen, kisebb mértékben, tér el egymástól, mint az oxidációs színezéssel készült szőrmék esetében. Ez a konfekcióra való kiválogatásnál igen előnyös körülmény. Az eljárás nemcsak szőrmésbőrök, hanem bőrök színezésiére is alkalmas, Az így színezett bőrök a fürdőből több színezéket vesznek fel és színük egyenletesebb lesz, mint az eddig ismert színező­el járásokkal. A találmányt az alanti példák kapcsán részletei­ben is isimertetjük. Az összes hőmérsékleti adatok C-fokokban ér­tendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom