149933. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőrmék és bőrök fényálló színezésére
Megjelent: 1963. május 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Hf Sfr SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Nemzetközi osztály: D 06 p 149.933 SZÁM BO—780 ALAPSZÁM Magyar osztály: í! m Eljárás szőrmék és bőrök fényálló színezésére Bőr-, Cipő-, Szőrmeipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Dr. Brugger Frigyes (50%), Páífi Viktória (30%), Paris László (10%), dr. Fehér István (10%) vegyészmérnökök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. augusztus 27. A szőrmésbőrök színezésére, a textilrostok színezésével szemben, különleges feltételekre kell tekintettel lenni. Ismeretes, hogy pl. a színezékfürdő hőmérséklete a szőrmésbőr károsodása nélkül a 60—65 C°-ot nem haladhatja meg. Viszont a legtöbb téxtilszínezék ezen a hőmérsékleten nem, vagy nem a kellő mértékben' kötődik a szőrmén, ill. a bőrön. Evégből a szőrme színezésére csak a színezékek bizonyos csoportjai használhatók, elsősorban az oxidációs színezékek, melyek már 30—40 C°-os fürdőben is jól kötődnek a szőrmére. Használják még az acetátselyem színezésére alkalmazott diszperziós színezékeket („Célütem", „Artisildirekt", stb.) is. A felsorolt színezékeknek azonban különböző hátrányai vannak, így pl. élénk, tiszta színek velük nem érhetők el, egyesekkel a szőrme csak pasztellszínekre színezhető, a világos színek fényáll'ósága csekély, stb. A textiliparban gyapjúrostok színezésére alkalmazott savas (szulfocsoportot tartalmazó, aromas azo-vegyületekből álló és/vagy komplex kötésben fémet tartalmazó) színezékek forrási hőmérséklet alatt általában csak kismértékben húznak fel a gyapjúrostra. A szőrme színezésénél, 60—65 C° alatt, e színezékeknek csak kis hányada kötődik a szőrmén. Ennek ellenére bárány- éti jubszőrméken e színezékekkel gyakorlatilag használható színezések érhetők el. A formaldehiddel nemesített juhszőrmék azonban ily módon csak világos pasztellszínekre színeződnek, mert a formaldehiddel kezelt juh-szőrme színezékfelvevőképessége lényegesen rosszabb, mint a kezeletlené. Nemesszőrmék színezésére e festékcsoportok egyáltalán nem alkalmasaik, mert a koronaszőrök velük nem színeződnek. A 165 455 számú osztrák szabadalom eljárást ismertet, melynek segítségével a savas színezékek formaldehiddel kezelt szőrmén is használható színezést adnak. Ezen eljárás szerint a színezékfürdőben a víz jelentős hányadát vízzel elegyedő szerves oldószerrel helyettesítik. Annak ellenére. hogy ezzel az eljáráesal kielégítő eredményeket értek el, az a gyakorlatban mégsem válik be, mert a nagy mennyiségű oldószerszükséglet, pl. az 50% etilalkoholtartalmú színezékfürdő alkalmazása, az eljárást megdrágítja, az oldószer visszanyerése pedig bonyolulttá teszi. Másfelül ismeretes a szintetikus, nagymolekulás textilrosíok színezése a carriereknek (festékátvivőknek) nevezett segédanyagok adagolásával. Ezek vízzel nem, vagy csak korlátolt mértékben elegyedő vegyületek és műszaki hatásuk abban van, hogy jelenlétükben az egyébként nehezen és lassan színeződő szintetikus szálak a színezéket fokozott mértékben és gyorsabban veszik fel. A carrierek (festékátvivők) hatásmechanizmusát számosan tanulmányozták.. Az újabb kutatások szerint (pl. Prof. Dr. E. Előd: „Zur Kenntnis der Carrier-Wirkung beim Färben von Polyesterfasern". Melliand's Textilberichte, 1960/2, 195— 199. old.) a carrierek a poliészterek (s feltehetőleg a poliamidok) mikrostruktúrájában tartós változásokat idéznek elő, szerkezetüket mintegy fellazítják. Azokat a feltevéseket, hogy a carrierek a színezékmolekuMval képeznének komplex vegyületeket, az újabb kutatások megcáfolták. A természetben előforduló textilrostokra a carrieréket nem használják, még kevésbé javasolták alkalmazásukat a szőrmésbőrök vagy bőrök színezésére. Azt találtuk, hogy a carrierek (festékátvivők) hatása a szőrmésbőröknél is kiválóan érvényesül. Meglepő módon kitűnt, hogy ezek hatására bizonyos feltételek betartása mellett, bármely szőrme, tehát mind a formaldehiddel nemesített, mind a közönséges juhszőrme, továbbá a koronaszőröket tartalmazó különböző nemesszőrmék, valamint a bőr is, savas és/vagy fémkomplex színezékekkel tetszés szerinti világos, közép, mély vagy akár sötét színre színezhetők, akár élénk, akár tompa árnyalatban, 40—60 C° közötti hőmérsékleten, tehát a szőrme vagy bőr minden károsodásának mellőzésével. Az eljárással színezett szőrmék, ill. bőrök fényállósága (a felhasznált színezéktől és