149931. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó áramkör, különösen tranzisztoros nagyfrekvenciás áramkörökhöz

149.931 3 A találmány szerinti automatikus erősítéssza­bályozó kapcsolás további előnye, hogy mivel a D/ demodulator feladata csak a szabályozás ve­zérlése — hangfrekvenciás jelet szolgáltatnia nem kell — így záróirányban előfeszíthető. Ezen előfeszítés mértékétől függően az E/ első erősítő szabályozása csak egy előre meghatározott beme­nőjelnek megfelelő küszöbérték felett indul meg, tehát az úgynevezett késleltetett szabályozás meg­valósítható. A D/ demodulátornak az E/ első erősítőhöz va­ló csatlakoztatását és az előfeszítését példakénti lehető megoldásokon vázlatosan a 4a. és 4b. áb­ra mutatja be. Az ábrán feltüntettük a 3. ábra szerinti D; demodulátort és az Sz/ szűrő áramkö­reit. A demodulator D diódájának előfeszítését, amelyre az Ut és U2 feszültségek különbsége, az Ui—U2 feszültség jellemző, az ERF rádiófrekven­ciás erősítő T1 tranzisztora és az E H F hangfrek­venciás erősítő Tm tranzisztora bázisosztó elemei­nek, tehát az Rí és R2 , valamint R 5 és R 6 ellen­állások megfelelő megválasztásával oldhatjuk meg. Az R3 , R 4 , R 7 ellenállások a demodulator munka­ellenállásának részei, Csz szűrőkondenzátort je­löl, Lx rezgőköri tekercs, L 2 csatolótekercs, Ld pedig a demodulator csatoló tekercse. Tx. .. T n az Er erősítőben levő tranzisztorokat jelöli. A 4a. ábra szerinti kapcsolás a D/ demodulátornak az E/ első erősítőhöz való csatlakoztatása szempont­jából párhuzamos demodulator kapcsolásnak, a 4b. szerinti pedig soros demodulator kapcsolásnak felel meg. A 4a. ábra szerinti megoldás az E/ el­ső erősítő kimenetén nagyobb terhelést képvisel és rádiófrekvenciás jelnélküli állapotban is ter­hel, míg a 4fo. megoldás rádiófrekvenciás jelnél­küli állapotban nem terheli az E/ első erősítőfo­kozatot és nagy rádiófrekvenciás jel esetén is ki­sebb terhelést okoz. Ezen tulajdonságok mérlege­lésével lehet a megfelelő kapcsolást az E/ első erő­sítőfokozat sávszélességére vonatkozó követelmé­nyek alapján kiválasztani. A 4b. megoldásnál a jó szabályozási tulajdonságok érdekében szüksé­ges, hogy az L^ tekercs az L rezgőköri tekerccsel szoros csatolásban legyen. Ezt a találmány szerin­ti megoldásban párhuzamos szálvezetéssel biztosít­juk. ; Szabadalmi igénypontok: 1. Szabályozó áramkör, különösen tranzisztoros nagyfrekvenciás áramkörökhöz, azzal jellemezve, hogy két (D/, D//) vagy több demodulátora van, amelyek közül egy demodulator a főágba kap­csolt hangfrekvenciás demodulator (D//) és ez az utolsó erősítőre, illetve erősítőfókozatra (Eir) van visszacsatolva, míg a többi szabályozó demodula­tor (D/) mellékágba van kapcsolva és legalább egy megelőző erősítőre (E/) van visszacsatolva és/ vagy utánalkötött erősítőre van előrecsatolva. 2. Az 1. igénypont szerinti szabályozó áramkör kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy utolsó erő­sítőjének, illetve erősítőiokozatásak (Ej/) sávszé­lessége kisebb, mint az azt megelőző erősítőkből alkotott kapcsolási rész (E/) eredő sávszélessége. • 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szabályozó áramkör kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szabályozásra szolgáló demodulátora (D/), illetve demodulátorai záróirányban előfeszített szabályo­zó diódát (D) tartalmaz, illetve tartalmaznak. 4. A 3. igénypont szerinti szabályozó áramkör kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szabályo­zó diódát (D), illetve diódákat tápláló demodula­tor csatoló tekercsének (Ld) és a rezgőköri te­kercsnek (La) ketőjük szoros csatolását biztosító párhuzamos szálvezetése van. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 623190. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom