149917. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és eszköz kémiai anyagok vizsgálatára

Megjelent: 1962. december 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG &^%> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.917. SZÁM Nemzetközi osztály: TA—608 ALAPSZÁM. Magyar osztály: G 01 n ' 42 1 13—18 Eljárás és eszköz kémiai anyagok vizsgálatára I>r. Takátsy Gyula orvos, tudományos főmunkatárs, Budapest A bejelentés napja: 1961. február 7. A találmány eljárás ós eszköz kémiai anyagok vizsgálatára, amellyel a cseppfolyós kémiai anyagok összetételét, illetve azokban valamely keresett anyag mennyiségét rövid idő alatt, pontosan, az egészségi követelményöket kielégítő módon, és gazdaságosan lehet meghatározni. Számos olyan ismert laboratóriumi vizsgáló eljárást alkalmaznak, amelyeknél folyékony, összetett kémiai anyagban valamelyik összetevő anyag mennyiségét úgy határozzák meg, hogy a kiinduló, vizsgálandó anyagból sorozatos hígításokat készítenek, és keresik azt a legmagasabb hígítási fokot, amelynél a vizsgálandó anyag valamilyen más reagenssel szemmel látható reakciót, pl. elszíneződést, csapadékképződést stb. hoz létre. A hígításnak ebből a legmagasabb fokából azután számítással állapítják meg a keresett anyagnak a kiinduló oldatban levő mennyiségét, azaz a kiinduló oldatnak a keresett anyagra vonatkozó koncentrációját. Ezt az eljárást titrálásnak nevezik és elsősorban olyan kémiailag még nem ismert anyagok vizsgálatára. mennyiségi meghatározására használják, amikre pontos analitikai mérési eljárás még nincs. Ilyen vizsgálatokat alkalmaznak a kémiai ipar számos területén, a festékiparban, élelmiszeriparban,, izotópvizsgálatoknál, biológiai anyagvizsgálatoknál stb. A sorozatos hígításon alapuló vizsgáló eljárások ismert módszere a következő: Epruvettákba előre meghatározott mennyiségű hígítóanyagot töltenek be. A hígítóanyag betöltését mérőpipetták segítségével végzik úgy, hogy a pipettákba az előírt anyagmennyiséget jelző vonalon túl szívják fel szájjal a hígítóanyagot, ezután a pipetta felső nyílását ujjal befogják, és a pipettából annak felső nyílását kissé felnyitva mindaddig engedik a folyadékot visszafolyni, míg a pipettában levő folyadék felső felszíne pontosan jelzővonalig nem ér. Ezután a pipettában így viszaz epruvettába. Valamennyi epruvettába az ismertetett módon külön-külön töltik be a hígitóanyagot. A sorozatos hígításhoz szükséges epruvetták hígítóihoz ezután egymásután sorban adják hozzá a kiinduló, vizsgálni kívánt oldatot. Az első epruvettába való betöltés előtt a kiinduló nyagból az előírt mennyiséget — az oldószer kimérésénél ismertetett módon — szintén pipettákkal mérik ki. A pipettában levő meghatározott mennyiségű vizsgálandó oldatot először a pipettából az első epruvettába fújják be. Az első epruve :tában a vizsgálandó anyag az oldószerrel keveredik. A keveredés előmozdítása érdekében az első epruvettából a vizsgálandó anyag és. oldószer keverékét néhányszor visszaszívják szájjal a pipettába, és visszafújják. A keverésen kívül azért is szükséges az epruvettából a keveréket többszór visszaszívni a pipettába és visszafújni az epruvettába, hogy a pipettában a kiinduló, vizsgálandó anyagból ne maradjanak vissza tömény koncentrációjú cseppecskék. A vizsgálandó anyag és az oldószer első epruvettában való, megfelelőinek ítélt összekeveredése után a keverékből a már ismertetett módon ugyanannyit szívnak fel a pipettába, mint a vizsgálathoz felhasznált vizsgálandó anyagból. Ezt a felhígított anyagmennyiséget ezután a második epruvettában levő hígítómennyiséggel keverik az első epruvettánál ismertetett módon, majd ugyanígy sorban egymásután az összes epruvettában levő' hígítóanyaggal, így elérik, hogy az epruve L-tákban egyre kisebb és kisebb lesz a vizsgálandó anyag százalékos mennyisége, illetve az epruve ttákhan levő felhígított oldat koncentrációja. Eljárás következő lépéseként az epruvettákba a már ismertetett módon pipettával bemérik vizsgálathoz szükséges különböző reagenseket. A reagensekkel való keveredéskor létrejövő elszínező-