149915. lajstromszámú szabadalom • Készülék érintési feszültség és zárlati áram mérésére
149.915 3 A készülék működése a következő: Az 1 és 2 kapcsok között levő feszültség, amely a 3 transzformátor 5 szekunder tekercsére transzformálódik át, egyenirányítás után 7 ellenállás 8 és 14 pontjai között jelenik meg és ezt 9 ellenállás 10 és 11 pontjai között levő és 12 szabályozható ellenállással kiegyenlített feszültséggel kompenzáljuk, úgyhogy 11 és 14 pontok között feszülteégkülönbség nincs és 16 voltmérő nullaáJlásában van. 20 kapcsoló I állásában, amikor érintési feszültséget mérünk 15 átkapcsoló lenyomásával, amelylyel együtt 23 kapcsoló is zárja áramkörét, egyrészt a 25 terhelő ellenállás 1 és 2 kapcsok közé iktatódik sorbakötve 24 ellenállással, ami által a fázisvezetéket terheli és azon feszültségesést, míg a 2 nullavezetéken a 19 ponthoz kötött földelt szondához képest feszültségemelkedést idéz •elő (Ue). Ez az Ue feszültség a 17 hányadosműszer 21 tekercsén jelenik meg. Ugyanakkor a 11 és 14 pontok között levő faszültségegyensúly is megbomlik és ez a feszültségkülönbség, amely az Ua hálózati f észül tségeséssel arányos, a 17 hányadosműszer 18 tekercsén jelentkezik. Ily módon az Uc érintési feszültséget a hányadosműszer skáláján közvetlenül leolvashatjuk. Ha 20 átkapcsoló II állásában van, úgy a 21 tekercsen, amely 24 ellenállással van sömtölve, a terhelő áram megfelelő hányada folyik keresztül és ennek következtében a műszer skáláján az lz zárlati áram olvasható le. Célszerűen a műszer két skálával van ellátva, amelyek közül egyik voltokban mutatja az érintési feszültséget, míg a másiknak a zárlati áramhoz aniper beosztása van. A 2. ábrán bemutatott kiviteli példa az 1. ábrán bemutatottól mindössze annyiban tér el, hogy kompenzálás céljára külön műszere nincs, ezzel szemben a hányadosműszer tekercseit a rajzon vázlatosan jelzett 27 rugós szervek igyekeznek kiindulási helyzetükben tartani. Ennek megfelelően a kompenzálás úgy történik, hogy a 28 kapcsolók bontott helyzetében a terheletlen vezetéket úgy kompenzáljuk ki, hogy a hányadosműszert 12 szabályozható ellenállás elállításával kiinduló helyzetébe hozzuk és ezzel biztosítjuk a 11 és 14 pontok között az azonos feszültséget. Egyebekben a mérés az 1. ábrán elmondottakkal azonos módon folyik le. A 3. ábrán látható egyszerűsített kivitel tulajdonképpen az előbb elmondottak egy részlete, ,amelynél a kompenzáló rész tökéletesen megegyezik az 1. ábrán bemutatott rajzzal kapcsolatban leírtakkal, de a 11 és 14 pontok közé kötött 15 voltmérő egyben az lz zárlati áram leolvasására szolgátó reciprok skálával is el van látva, és azonkívül a kompenzálás ellenőrzésére is szolgál. Ebben a kivitelben a hálózati feszültséget 25 kapcsoló nyitott állapotában kompenzáljuk 'és a kapcsoló zárásával a hálózati feszültségesésnek megfelelő Iz zárlati áramot a műszer skáláján közvetlenül leolvassuk. Ez utóbbi változat különösen alkalmas gyors üzemi ellenőrző mérések végzésére, ahol sok mérést- rövid idő alatt kell végrehajtani. A 4. ábrán vázolt műszerkapcsolás a 3. ábrán bemutatott egyszerű kivitelnek — átkapcsolóval — az érintési feszültség mérésére alkalmassá tett megoldása. A zárlati áram mérésénél a kapcsolás a 3. ábra alattival megegyezik, de a 15 mérőműszer előtt beiktatott, a kompenzáló ellenállással közös tengelyen levő, 32 szabályozható ellenállás segítségével, a névleges feszültségtől eltérő feszültségnél is, pontos mérés végezhető. A feszültségváltó helyett a kapcsolás 31 feszültségejtőellenállást tartalmaz . A 30 átkapcsolóval a 15 mérőiműszer átkapcsolható a nullázóvezető 2 — védővezető — és segédföld 19 kapcsok közé, ahol a nullázóvezető feszültségemelkedásét méri; a 33 változtatható ellenállás megfelelő beállítása után ez az érték a zárlati áramhoz tartozó érintési feszültség, mely a 15 mérőműszer e célra készített skáláján, közvetlenül leolvasható. Természetesen az itt bemutatott kivitelek csak vázlatosan vannak ábrázolva és csak példakénti egyszerűsített kiviteleket mutatnak, a találmány lényegének érintése nélkül imás kapcsolás és más elektromos vagy elektronikus szervek, úgymint: csöves egyenirányítók, kondenzátorok, feszülteégsimító tekercsek stb. is beiktathatok anélkül, hogy a találmányon lényegében változtatnának. Szabadalmi igénypontok: 1. Mérőberendezés feszültségváltozás, zárlaii áram vagy érintési feszültség mérésére, amelyet helyi feszültségfo>rrást és szabályozó potenciométert tartalmazó kompenzálókor, — váltakozó áramkörben végzendő mérés esetén transzformátoron, vagy feszültségejtő ellenálláson és egyenirányítón keresztül táplált — hálózati kör, a két áramkört összekapcsoló — egy vagy több mérőtekercset tartalmazó — feszültségérzékelő, illetve feszültségmérő műszer és a hálózatra kapcsolt terhelő áramkör jellemez. 2. Az 1. igénypont szerinti mérőberendezés kiviteli alakja érintési feszültség mérésére, azzal jellemezve, hogy hányadosmérő műszerként kialakított mérőműszerének egyik tekercse a kompenzáló és hálózati kör kiegyenlített pontjaira (11, 14), naíg másik tekercse a védővezeték és egy, a hálózattól független segédföld áramkörébe van bekapcsolva. 3. A 2. igénypont szerinti mérőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hányadosmérő műszernek a védővezeték ós a segédföld áraimkörébe kapcsolt tekercséhez egy átkapcsoló csatlakozik, amely egyik állásában a műszertekercset a védővezeték és segédföld körébe, másik állásában pedig — árammérésre — a terhelő áramkörbe iktatott shunt ellenálláshoz csatlakoztatja. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti mérőeszköz kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hányadosmérő műszer mellett a hálózati feszülteég kompenzálását ellenőrző további műszere van, 5. Az 1—3. igénypontok bármely üke szerinti mérőeszköz kiviteli alakja, azzal jellemezve, hegy a feszültségkompenzálás ellenőrzésére, hányadosmérő műszerének egyik tekercse használható, míg másik tekercse kapcsolóval megszakítható és kiinduló állásban tartó rugós szervvel bír.
