149913. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy kezdő és végszilrdságú, nagy fajlagos felületű, nem ülepedő hidratált cementek közönséges cementőrleményekből való előállítására

149.913 3 A hidratációs folyamatok nagyfokú gyorsítása nemcsak a megfelelő mechanikai műveletekkel, mint a gyúrás, vagy mészlekötő anyagok alkal­mazásával (puccolános anyagok), de egyúttal a cement összeteteltő]; függően a gyúrás folyamata alatti melegítésiser is fokozható. Egyes cementek esetében a hidratációs hő elegendő meleg fejlő­déssel jár, s így a cement a gyúrás-keverés mű­velete alatt spontán felmelegszik, míg más ce­mentek esetében^ ahol a felmelegedés kisebb mér­vű, a reakció fokozásához, illetve megindításá­hoz a cementkeverék (gyurma) nagyobbfokú fel­melegítése direkt 100 C° alatti gőzmelegítéssel, illetve gőzbevezetéssel jól eszközölhető. A gőzzel való kezelés azért is előnyös, mert a gyúrási folyamat alatt a hidratációs folyamatok előre­haladásával a cementkeverék a kedvező konzisz­tencia megtartása miatt a kiindulási vízmennyi­géggel szemben egyre több vizet igényel, amely víz mennyisége a gőzzel egyszerűen adagolható. A megfelelő plasztifikátorral vagy puccolános anyagokkal kevert cementek megfelelő gyúró­keverő berendezésekben azok hatásfokától füg­gően néhány perc (3—10 perc) alatt nagymérték­ben hidratálódnak, gélszerű szerkezetet vesznek fel, s ilyen állapotban nagyobb víz-cement tényező (pl. 2) mellett vagy igen kismértékben üleped­nek, vagy teljesen stabilak a vizes diszperziók. Ezek szerkezetük folytán kiválóan használhatók fel cement injekciók, vagy öntött betonok, köny­nyűbetonok, és mélyfúrási cementezésekhez, to­vábbá a nem kvarcadalékú (porszénhamu, kazán­salak, talaj stb.) betonok készítésére. Az ilyen tu­lajdonságú cementekkel készített betonok egyút­tal jóval plaszükusabbak, mint a közönséges ce­mentekkel készített betonok, és a velük készült betonok és habarcsok kezdőszilárdsága általában a kétszeres, s végszilárdsága (28 napos kor) is mintegy 30—40%-kal nagyobb, mint ugyanazon nem-kezeit cementekkel készülteké. A találmány szerinti eljárással előkészített ce­mentek ezenfelül még azzal az igen előnyös saját­sággal is rendelkeznek, hogy miután előzőleg már nagyobb mértékben lettek hidratálva, a velük » készített betonokban jóval kisebb hidratációs hő­mennyiség szabdul fel, mint a közönséges cemen­tekkel készített betonokban. Homogén portlandcementeknél plasztifikáló­anyagként jól megfelelnek a nagyobb viszkozitású bentonitok (6% szuszpenzióban 10 cP-nál nagyobb viszkozitású bentonitok), amelyekből a cementre számított 1^5% elegendő. A bentonit, vagy más plasztifikálóanyag vagy közvetlenül a gyúrási műveletek előtt, vagy pedig már a cementgyár­ban keverhető a gipszhez hasonlóan a cementbe. Ezáltal az ilyen célokra a plasztifikátorral ke­vert cement külön elnevezéssel kerülhet forga­lomba. Gyúró-keverő berendezésnek legjobban megfelelnek inkább a csiga-, vagy spirálrendsze­rűek, kisebb mértékben alkalmasak az Eirich vagy más hasonló koUerek, kényszerkeverőtk stb. A kiadásért lelei; a Közgazdaság 633135. Terv Nyomda, Budapest Az eljárás célszerű példái: 1. 2,5 súlyszázalék nátriumbentonittal előzőleg átkevert cementet 20% nedvesség, azaz víztarta­lom mellett csigakeverőben 5 percen át erőteljes gyúrásnak vetünk alá, és a gyúrás folyamata alatt, ahogyan a gyurma konzisztenciája -megkí­vánja, a nedvességtartalmat fokozatosan 25%-ra emeljük. 2. Ugyanaz, mint az 1. példa, azzal a különb­séggel, hogy a gyúrást direkt gőz bevezetés egy­idejű alkalmazásával végezzük. A gőz hőmérsék­lete 70—100 C° között legyen. 3. Ugyanaz, mint 1. és 2. példa, azzal a különb­séggel, hogy a cementhez 15 (tizenöt) százalékban puccolános anyagokat, pl. transzőrleményt keve­rünk, vagy azzal egyértelműen heterogén cemen­tet használunk fel. A szövegben hivatkozott irodalom: 1. Böhner H.: Zement-Kalk-Gips 9. 1956, 153— 170 old. 2. Bomke K.: Zement-Kalk-Gips 6. Sonderaus­gabe 100 old. 3. Beké B.: Zement-Kalk-Gips 9. 1960, 419—424 old. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás nagy kezdő- és végszilárdságú nem ülepeidő sajátságú, kis hőfejlődéssel bíró hidra­tált cementek cementőrleményekből való előállí­tására, azzal jellemezve, hogy az eredeti homo­gén vagy heterogén cementőrleményt, amelyhez előzőleg közvetve, vagy közvetlenül plasztifikáló­anyagot keverünk, majd jól gyúrható konziszten­ciára vízzel nedvesítünk, közönséges, vagy ma­gasabb hőmérsékleten gyúró-keverő berendezés­ben gyúrásnak vetjük alá. 2. Az előző igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy plasztifikáló­anyagként a cementre számított 1—10% bento­nitot, agyagot vagy agyagásványokat is tartalmazó természetes puccolános anyagokat alkalmazunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gyú­rást 15—20% kiindulási nedvességtartalom mel­lett kezdjük és a végső nedvességet a gyúrási idő tartama alatt fokozatosan 20—30%-ra emel­jük fel. 4. Az 1. vagy 3. igénypontok szerinti eljárás foganatosítása módja, azzal jellemezve, hogy a gyúrást 1—15 percig végezzük. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gyúrást közönséges hőmérsékleten, illetve hő­közlés nélkül végezzük. 6. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gyúrást 70—100 C° hőmérsékletű direkt gőz bevezetés mellett végezzük. i és Jogi Könyvkiadó igazgatója ; V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom