149903. lajstromszámú szabadalom • Berendezés bordázott műanyaglapok csöves vagy hengeres alakban történő kisajtolására

4 149.903 kek vagy csövek is (amint ezt a 7. ábrán [14b] mutatja); ezek a (14b) furatok, vezetékek vagy csövek egyik végükön a (3) betáplálókanirával közlekednek, míg másik végük a (18) gyűrű alakú tartályba torkollik. Az extrudálandó termék alaplapjának kisajtolására szolgáló (19) rés mellett a kisaj tolószerszám további részei a kisajtolandó lap egyik, vagy mindkét oldalán kialakítandó bordák kisaj tolására szolgáló, a (19) kisajtolórés egyik, vagy mindkél felületében kialakított (20) bordaképző elemek, amint ez a 3., 6. és 7. ábrán látható. Egy másik lehetséges szerkezeti megoldás esetében a bordák kialakítására a 4. és 5. ábrán látható (20a) csövek, ill. csővezetékek szolgáknak, melyek a (21) nyílásokban végződnek: ezek a ínyílások vagy bizonyos távolságra vannak magától a (19) kisajtolóréstől, amint ez a 4. ábrán látható, vagy közvetlenül a (19) kisaj tolórésbe nyílnak, amint az 5. ábra mutatja. A szerszámhordozó tagok gyártása során célszerű e tagok egész kerületét pontos csiszolással megmunkálni esonkakúp alakú kiegészítő felületekké, majd (19) kisajtolórés kialakítása oly módon történhet, hogy az egyik, vagy mindkét felületbe belecsiszoljuk az előállítani szándékolt műanyaglap vastagságának megfelelő méretű körbenfutó rést. így tehát a (19) kisajtolórés oly módon lehet kialakítva, hogy az a belső (1) szerszámtag anyagába van bemélyítve, míg a rés ellenkező oldalát a (14) csúszófelület (A zóna) síkjának folytatása képezi a (2) külső szerszám tagban; lehet azonban ez a rés oly módon is kialakítva, hogy a {2) külső szerszámtag anyagába van a rés bemélyítve és másik oldalát az (1) belső szerszámtag (14) csúszófelületének azonos síkban való folytatása képezi. Egy tehetséges harmadik megoldás szerint, amelyet az ábra szemléltet, a (19) kisajtolórés mindkét (1) és (2) szerszámtag anyagába be van mélyítve, amikor is a (14) csúszópálya felülete közbenső helyzetet foglal -íl a rés bemélyített oldalfalai között. A (19) kisajtolórés (B zóna) falai közötti sugárirányú távolság a kisajtolandó műanyaglap vastagságától függően változó lehet: ugyancsak változhat, a kialakítandó bordák keresztmetszeti méretének megfelelően a (20), ill. (20a) vagy (20b) bordaképző szerszámelemek keresztmetszeti alakja is. Ha a bordák nem csupán díszítési célokat szolgálnak és csupán a lap egyik oldalán kerülnek kialakításra a kisajtoló szerszámtagok egyikében kiképezett (20), ill. (20a) vagy (20b) bordaképző szerszámelemeken keresztül történő kisaj tolás útján, akkor a szerszámtagok egymáshoz viszonyított mozgásának sebességét a kisajtolási sebességgel összhangban kell beállítani oly módon, hogy a bordák kis. hajlásszögű csavarvonalban haladjanak, mert különben e bordák hajlamosak lehetnek arra, hogy elősegítsék a műanyaglapnak B bordavonal mentén történő szakadását. így tehát előnyösebb minden fajta célú termék esetében, ha "a bordaképző (20), ill. (20a) vagy (20b) szerszámelemek (19) kisajtolórés mindkét oldalán ki vannak alakítva és így olyan lap kerül kisaj tolásra, amelynek átellenes oldalain egymást keresztező irányú bordák vannak: ilyen elrendezés esetén a szakadási hajlani csökken és az ilyen bordák egy szilárdságnövelő hálózatot képeznek a műanyaglapon. A C zónában a (18) vagy (18a) tartály vagy „mind a belső (1) szerszámtag és a (2) szerszámtág csúszófelületébe bevágott gyűrű alakú horony, vagy pedig csupán., a két szerszámtag egyikének csúszófelületébe bevágott horony alakjában lehel kiképezve. A (18) tartály kialakítása célszerűen olyan lehet, hogy az A zóna felé nagyobb keresztmetszeti felületet mutasson és keresztmetszeti felülete kisebbedjék a B zóna felé, amint ez a 3. ábrán látható. Kialakítása azonban másfajta is lehet, mint ezt pl. a 4. és 5. ábrán, a (20a), ill. (20b) furatokkal ellátott sorszám esetében láthatjuk. Abban az esetben, ha ez a gyűrű alakú horony mindkét szerszámtagban van kialakítva, a két részből egyesülő horony körte alakú keresztmetszetű lehet; a (18) gyűrű alakú tartály keresztmetszeti felületének egyébként akkorának kell lennie — akár csupán az. egyik, akár mindkét szerszám tagban van a horony kiképezve — hogy elegendő mennyiségű műanyagot tudjon közbenső tartályként befogadni ahhoz, hogy a B zónában levő (19) lajkisajtolórés és a (20) bordaképzőelemek mindenkor kellő mennyiségű műanyaggal legyenek táplálhatok. Az A zónában levő (14a) betáplálóvezetékek és a B zónában levő (20), ill. (20a) és (20b) bordaképzőelemek egymáshoz képest lépcsőzetesen eltolt helyzetben vannak elrendezve, tehát oly módon, hogy mind az A zónában, mind a B zónában levő hornyokkal, ill. furatokkal szemben a másik zónában a hornyok, ill. furatok közötti térközök helyezkedjenek el. Ilyen elrendezés esetén nincs közvetlen közlekedés, ül. átáramlás a (14a) be tápláló vezetékekből a (20), ill. (20a) és (20b) bordaképző elemekhez, hanem a műanyag előbb kondicionáló kezelést szenved a (18) gyűrű alakú tartályban, mielőtt beléphetne a bordaképző elemekbe. Ez azt jelenti, hogy az (1) és (2) szerszámtagok egymáshoz viszonyított forgása következtében a (18) tartályban levő műanyag keringő mozgásra kényszerül, amelynek során örvénylő heverő hatások lépnek fel és így a műanyag konzisztenciájában esetleg fennálló egyenetlenségek kiegyenlítődnek vagy elkenődnek, mielőtt a műanyag a (19) résen., ill. a (20) bordakép elemeken keresztülhaladni kényszerül. Az A zónában levő (14a) betáplálóvezetékek száma és keresztmetszete különböző lehet, minden esetben azonban szükséges, hogy a (14a)) betáplálóvezetékek keresztmetszeti felületének összege ugyanakkora vagy valamivel nagyobb legyen, mint a (19) rés és a (20) bordaképző elemek keresztmetszeti felületének összege. Minthogy az (1) és (2) szerszámtagok (14) csúszófelületének egymással érintkező felületei egymáson felfekszenek és ezáltal koaxiális helyzetben tartják a szerszámtagokat,, fontos, hogy az elrendezés olyan legyen, hogy a (14a) .betáplálóvezetékek. amelyek az A zónában a (14) csúszófelületeken keresztül haladnak, ne okozzák a szerszámtagok össze akad ásat ott, ahol a (14a) vezetékek nyílt hornyokat képeznek. Ebből a célból a (11a) betáplálóvezetékek egyrészt a) ellenkező irányú hajlásszögben vannak kiképezve, másrészt b) oly módon vannak méretezve, hogy a két szomszédos