149902. lajstromszámú szabadalom • Bélés ipari kemencék regenerátoraihoz
Megjelent: 1962. december 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.902 SZÁM Nemzetközi osztály: OE—53. ALAPSZÁM tWuiyar osztály: C 04 b 80 b 8 Bélés ipari kemencék regenerátoraihoz Österreichische-Amerikanische Magnesit Aktiengesellschaft, Radenthein — Karintia (Ausztria) Feltalálók: Kiessewetter Fritz oki. vegyészmérnök, Radenthein — Karintia (Ausztria) és Dr. techn. Skalla Norbert oki. vegyészmérnök, Radenthein — Karintia (Ausztria) A bejelentés napja: 1961. július 3. Ausztriai elsőbbsége: 1960. július 14. A találmány ipari kemencék, különösen üvegipari kádkemencék regenerátorainak magnezittéglákkal való bélelésére vonatkozik. Bázikus tégláknak, például magnezit- vagy króm-magnezittégláknak ipari kemencék, mint Siemens—Martin kemencék regenerátorainak, illetőleg regenerátor rácsainak bélelésére való felhasználása már ismeretes. Az ilyen célra alkalmazott magnezittéglák hőfokváltozásokkal szembeni ellenaUóképessége azonban nem különösen nagy és általában csak idegen anyagok, mint timföld hozzáadásával növelhető. Ennek következtében azonban ismert módon nyomás alatti tűzállóságuk csökken. Amennyiben továbbá a magnezittéglák alkalmazásuk előtt nincsenek impregnálva, 100 CD hőmérséklet közelében némely esetben hidratálódnak, ami az újabb vizsgálati eredmények értelmében regenerátorokban is a téglák idő előtti tönkremenetelével jár. Hidratálódás ellen impregnálással úgy lehet védekezni, hogy a kész égetett téglákat gáz alakú széndioxiddal (174 570 számú osztrák szabadalmi leírás) vagy más savanyú gázokkal (177 369 számú osztrák szabadalmi leírás) kezeljük, vagy olyan sók oldatainak hatása alá helyezzük, amelyek magnéziával keményedós közben reagálnak. Ilyenek például a magnézium, cink, mangán, vas, alumínium vagy króm sói (194 306 számú osztrák szabadalmi leírás). Ismeretes továbbá bázikus tégláknak és masszáknak, különösen dikaleium szilikát hatására beálló szétporlad ássál szemben ellenálló magnezittégiáknak magnézia alapon dikaleium szilikáthoz való stabilizátorok alkalmazásával eszközölt előállítására való eljárás, amelynél a téglákat vagy rnaszszákat égetés után stabilizátorként ható anyagok oldatával itatják vagy permetezik be és azután szárítják (193 784 számú osztrák szabadalmi leírás). Stabilizátorokként bórvegyületeket lehet alkalmazni, amikor is a téglák vagy masszák B2O3-tartalmának szárítás után lehetőleg nagynak kell lennie és legalább 0,6—1 százalékot kell elérnie. Ez az eljárás alklmazható továbbá magnézia alapú oly téglák, illetőleg masszák előállítására, amelyek a stabilizátorokat a. tűzálló elegyben is tartalmazzák. Javasolták továbbá oly tűzálló szintetikus magnézia anyag előállítását, amelynek szövetszerkezetét maginéziumoxid kristályok alkotják és ezek felületének jelentékeny részén nincs szenynyeződésekből álló film, a maradék szennyeződések pedig többé-kevésbé lehatárolt és nemfolytonos zónákban tömörülnek, amikor is a zónák általában kisebbek, mint a magnéziakristályok és e kristályokat nem zárják be (2 571 101 számú amerikai szabadalmi leírás). Ez a magnézia anyag sűrű, nincs ömlesztve és legalább 95% magnéziumoxidot tartalmaz, ugyanekkor kovasavtartalma nem több mint 2,0%. Előállítása végett például úgy járnak el, hogy a kiindulási anyagot titán, vanadium, króm. mangán vagy vas vegyületeinek kis mennyiségeivel együtt égetik. Ha ebben az anyagban bórvegyületek vannak, amelyek nemkívánatos szennyeződésként tekintendők, úgy mennyiségüknek B203-ként számítva nem szabad 0.5 százalékot meghaladnia. Végül ismeretes tűzálló magnezittéglák előállítására való oly eljárás is, amelynél égetett magnéziát és ömleszthető bői-vegyületet víz hozzáadásával kevernek el és alakoznak. majd az idomtesteket nagy hőmérsékleten égstik (683 795 számú amerikai szabadalmi leírás). Ömleszthető bőr-vegyületként ez esetben
