149899. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főként olefinek polimerizálására szolgáló katalizátor előállítására

149.899 5 gyakorlatilag befejeződik. Ha a keveréket eközben állandóan hatásosan mozgattuk, akkor a nátrium­klorid felületén képződött TiCl3 -3Py komplex el­oszlása igen homogén. A hordozóra felvitt komplexet ezután 100 C° hőmérsékleten szárítjuk, majd vákuum alatt 300 C° hőmérsékleten elbontjuk. Az így kapott titán­triklorid homogén eloszlásban van jelen a nátri­umklorid felületén és igen finoman tapad ahhoz. 20 g ilyen hordozóra felvitt titántrikloridot azután olaj cirkulációval 75 C° állandó hőmérsékleten tar­tott 4 literes autoklávban 50 g ugyanilyen szem­csenagyságú oly nátriumkloriddal keverünk össze, amelyet előzőleg 4 g trietilalumíniummal impreg­náltunk. Az autoklávba ezután gáz alakú propilént nyo­matunk be és 5 óra hosszat folytatjuk a polime­rizációt 5 atm állandó nyomás alatt. A fenti módon 360 g polipropilént kapunk. A polimert oly módon választjuk el a hordozótól, hogy ez utóbbit metanollal és vízzel való mosás útján kioldjuk a termékből. A kapott polimer tetrahidronaftalinban 135 C° hőmérsékleten meghatározott határviszkozitása 2,6, forró heptánnal végzett extrakció utáni ma­radéka pedig 86,3%. A termék az AFTM 747-58 T amerikai szabvány szerinti módon mérve 9000 kg/cm2 hajlítószilárdságot mutat. 6. példa: a) 2,5 g titántrikloridot (amelyet az 1. példában leírt módon nyertünk, TiCl3 -3Py komplex hőha­tással történő elbontása útján) 5 g trietilalumí­niummal keverünk össze és az így előállított ka­talizátort egy olajkeringtetés útján 75 C° állandó hőmérsékleten tartott 4 literes autoklávba visszük be. Ezután 2,5 liter butén-1 bevitelével 10 óra hosz­szat folytatjuk az autoklávban a polimerizációt. Ennek befejezte után a monomer feleslegét el­párologtatjuk, a katalizátort metanollal elbont­juk és a kapott polimert előbb sósavval megsava­nyított metanollal, azután pedig tiszta metanol­lal mossuk. Szárítás után 320 g polimert kapunk, amelynek tetrahidronaftalinban mért határviszkozitása 2,5, forró éterrel történő extrakció utáni maradéka pedig 73%. b) A fentihez hasonló körülményék között ösz­szehasonlító polimerizációs kísérletet végzünk, amelynek során azonban a TiCl3 -3Py komplex hőhatással történő elbontása útján nyert titánklo­rid helyett egyenértékű mennyiségű oly eredeti állapotú titántrikloridot alkalmazunk, amilyent a fentiekben a komplex előállításához használtunk. 10 órai polimerizáció után csak 185 g polibutilént kapunk. A fenti módon nyert polibutilén tetrahidronaf­talinban 135 C° hőmérsékleten meghatározott ha­tárviszkozitása 2,1, forró éterrel végzett extrak­ció utáni maradéka pedig 74,2%. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás főként olefinek polimerizáíására szol­gáló, a periódusos rendszer I., II. vagy III. cso­portjába tartozó valamely fém szerves fémvegyü­letéből és valamely átmeneti fém maximálisnál kisebb vegyértékszámmal képezett halogenidjéből álló katalizátor előállításária, azzal jellemezve, hog;/ oly átmeneti fémhalogenidet használunk, amelyet az illető átmeneti fémhalogenidnék szer­ves bázisban való oldása útján nyert komplexve­gyület hőhatással történő elbontása útján állítot­tunk elő. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, kiviteli mód­ja azzal jellemezve, hogy a komplexvegyület hő­hatással történő elbontását 200 és 400 C° közötti hőmérsékleten, közömbös gázlégköfben végezzük. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli mód­ja azzal jellemezve, hogy a komplexvegyület hő­hatással történő elbontását 250 és 350 C° közötti hőmérsékleten végezzük. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a komplexvegyület elbontását vákuum alatt végez­zük. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti el­járás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy szer­ves bázisként piridint alkalmazunk. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti el­járás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy át­meneti fémhalogenidként titántrikloridot alkalma­zunk. 7. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti el­járás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy átme­neti fémhalogenidként vanádiumtrikloridot alkal­mazunk. 8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy szerves fémvegyületként trietilalumíniumot alkal­mazunk. 9. Az előző igénypontok bármelyike szerinti el­járás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a komplexvegyületet hőhatással történő elbontása előtt átkristályosítjuk. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás kiviteli mód­ja, azzal jellemezve, hogy a komplexvegyületet piridinből kristályosítjuk át. 11. A 9. igénypont szerinti eljárás kiviteli mód­ja, azzal jellemezve, hogy a komplexvegyületet kloroformból kristályosítjuk át. 12. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata hordozóra felvitt katalizátor előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely szervetlen hordozóanya­got oly oldattal impregnálunk, amelyet valamely átmeneti fémhalogenid szerves bázisban történő feloldása útján kaptunk, majd az így impregnált hordozót oly hőmérsékletre hevítjük, amelyen az átmeneti fémhalogenidből és a szerves bázisból képezett komplex elbomlik. 13. A 12. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy szervetlen hordo­zóként alkáli- vagy földalkáli-halogenidet, -szul­fátot, -karbonátot vagy -oxidot, vagy pedig szili­kagélt vagy aktívszenet alkalmazunk. 14. A 13. igénypont szerinti eljárás kiviteli mód­ja, azzal jellemezve, hogy hordozóként kalcium­kloridot vagy nátriumkloridot alkalmazunk. 15. A 12. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy az átmeneti fém-

Next

/
Oldalképek
Tartalom